Az Alkotmánybíróság is dönt a devizahitelekről

Néhány héten belül a parlament elé kerülhet a devizahitelesek terheinek könnyítését szolgáló mentőcsomag, azt követően, hogy az Alkotmánybíróság dönt a kormány megkereséséről – értesült a Figyelő Fidesz-közeli parlamenti körökből. Az Alkotmánybíróság főtitkára a lap információira azt reagálta: még bizonytalan, hogy mikor döntenek.

A hetilap januári első száma szerint az Alkotmánybíróság (AB) a két ünnep között is dolgozott, a szakértői stáb és a bírák azzal a kormányzati beadvánnyal foglalkoztak, amelyet Navracsics Tibor még novemberben juttatott el a testülethez. A közigazgatási és igazságügyi miniszter arra kérte az AB-t, hogy foglaljon állást a devizahitel-konstrukciókról.

A kabinet nem titkolt célja, hogy jogszabályi úton mielőbb kivezesse a devizaalapú jelzáloghiteleket a hazai pénzügyi rendszerből, mindeközben enyhítené az adósok terheit.

A Figyelő kormányhoz közel álló forrásból úgy értesült, hogy a Magyar Nemzeti Bankban, az igazságügyi és a nemzetgazdasági tárcánál többféle forgatókönyv készült a devizahitel-szerződések jogszabályi átalakítására. Hogy ezek közül melyik kap zöld utat, nagyban függ az AB döntésétől, valamint az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációtól, írja a hetilap, hozzátéve, hogy az AB már a napokban kihirdetheti állásfoglalását.

A kormánynak az is fontos lenne, hogy február végéig az Európai Bíróság is döntést hozzon az asztalán fekvő devizahiteles ügyben, ebben az esetben tudna a választások előtt körültekintően jogszabályt alkotni a devizahitelesek érdekében. Ezt a peres ügyet még a Kúria továbbította a luxemburgi bíráknak, akiknek fogyasztóvédelmi szempontból kell megítélniük egy konkrét szerződést.

A Figyelő szerint a kormány a választások előtt mindenképpen akar törvényt alkotni a devizahitelesek védelmében, erre egy 1991-es AB-határozat ad lehetőséget. E szerint kivételes esetben az állam a már megkötött szerződések tartalmát is meghatározhatja.

Még bizonytalan, hogy mikor születik döntés a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványáról - közölte Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság (Ab) főtitkára csütörtök délután az MTI érdeklődésére a Figyelő értesüléseire reagálva.

Az indítvány november végén érkezett, jelenleg az ügy előadóbírája foglalkozik vele, és amint elkészítette határozattervezetét, a testület teljes ülése megkezdi a tárgyalását - mondta Bitskey. "Hogy mikor lehet döntés az ügyben, jelenleg nem tudom megmondani" - tette hozzá.

Ehhez a törekvéshez próbál hónapok óta jogalapot keresni a kabinet. Emlékezetes, hogy december közepén a Kúria szintén foglalkozott a devizahitel-szerződésekkel, akkor a polgári kollégium jogegységi tanácsa hét fontos kérdést tárgyalt meg. Bizonyos kérdésekről ugyan nem hozott döntést (például az egyoldalú kamatmódosítások vagy az úgynevezett árfolyamrés jogszerűségéről), de kimondott néhány alapvető tételt, amelyek szerint a devizahiteles szerződések nem uzsorások, nem jogszerűtlenek, nem ütköznek a jó erkölcsbe, illetve, hogy az árfolyamváltozás kockázatát az adósoknak kell viselniük. A testület döntését a kormányzati politikusok kifejezetten élesen bírálták.