Tervezett óriásberuházás és bukott lakópark

Azt még nem lehet megmondani, mennyire lesz sikeres paksi 3 ezer milliárdos beruházás, viszont az ócsai lakópark, amire 2,7 milliárdot költöttek, megbukott. Rekordalacsony az infláció. Ez történt a héten a gazdaságban.

A hét legnagyobb vihart kavart híre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő megállapodtak a paksi atomerőmű új blokkjainak megépítéséről. Ehhez Oroszország 10 milliárd euró hitelt ad Magyarországnak. Az új atomerőmű első blokkja 2025-ben indulna el, és ha lesz második blokk, az legkorábban 2030-ban kezdene működni. Ez lesz Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása.

A terv mellett és ellen is lehet bőven érveket találni. Orbán szerint a paksi megállapodás a „rezsicsökkentés záloga”. Ennek némileg ellentmond, hogy a Magyar Villamos Művek korábban azt elemeztette egy tanácsadó céggel, hogyan építhetné be a paksi beruházás költségét az áramszámlákba. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont számításai szerint az a valószínűbb, hogy a paksi beruházás nem lesz nyereséges, például sem túl optimista, sem túl pesszimista forgatókönyv azzal számol, hogy a beruházás 109 milliárd forintos veszteséggel zárul a 2080-as években.

Nemcsak a paksi beruházás ingerelt sokakat vitára, hanem a hétvégén bemutatott alapjövedelem-koncepció is, amit még a megfontolt közgazda hírében álló - és egyébként a CIB bankból távozó - Surányi György is vitára érdemesnek tartott. A tanulmány teljes terjedelmében letölthető, a koncepciót az Origo is bemutatta és elemezte. A Fidesz szóvivője a leírtakat veszélyes ötletelgetésnek minősítette.

A paksi beruházás értékének ezredrészét sem éri el az ócsai, ami azért megnyugtató, mert a projekt egyértelműen megbukott. Nem kellettek a bukott devizahiteleseknek az ócsai házak, ezért a kormány katasztrófa sújtotta területekről kitelepítettek átmeneti szállásává minősítette át a lakóparkot. Sokatmondó adat, hogy a házak négyzetmétere az eredetileg tervezett 140-160 ezer forint helyett félmillió forintba került.

A héten az is világosan kiderült – amit azért sokan gyanítottak –, hogy a hazai munkahelyteremtés sem nevezhető egyértelmű sikertörténetnek. A közfoglalkoztatottakat és a külföldön munkát vállalókat nem számítva 2013 első három negyedévében nemhogy nem jöttek létre új munkahelyek, de még 400 fővel csökkent is a foglalkoztatottak száma.

Nőtt viszont az ipari termelés. A gazdaságra nézve ártalmas deflációtól már nem túl messze álló inflációs adat jött ki a héten, megdöntve minden eddigi rekordot: amióta mérik hazánkban az inflációt – 1974 óta – nem volt ennyire alacsony a drágulás üteme. Egy ennyire eseménydús héten azonban ez már alig tudott némi figyelmet kelteni.