Az állam nem védte meg a magyar ötleteket

2014.03.12. 16:10

Tavaly ősz elejéig nyitva volt egy biztonsági rés, amelyen keresztül elvileg pofonegyszerű volt magyar szabadalmi ötleteket, sőt akár államtitkokat is letölteni. Az ombudsman most megállapította, hogy az állam nem teljesítette alkotmányos feladatát.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) nem védte megfelelően a szabadalmi titkokat - állapította meg Székely László, az alapvető jogok biztosa. "Megállapítom, hogy az SZTNH azzal, hogy nem biztosította megfelelően a nem nyilvános bejelentések védelmét, nem tett eleget az alkotmányos tulajdonhoz való jog objektív intézményvédelmi követelményeinek" - írta jelentésében az ombudsman.

Bár a biztos jelentése nem bírósági határozat, de ez az első csata, amelyet a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület, illetve annak elnöke, Pintz György nyert a tavaly nyáron kezdődött szabadalmi háborúban. Az egyesület a magyar szabadalmakat veszélyeztető biztonsági rés miatt tett közérdekű bejelentést, de a rés betömése után ellenük indult támadás. (Mindezekről részletesen olvashat korábbi cikkünkben.)

Valamikor 2012. május-júniustól egészen 2013. szeptember 16-ig volt egy biztonsági rés az SZTNH honlapján. A rést az jelentette, hogy a még nem nyilvános adatokhoz is hozzá lehetett férni egyszerűen úgy, hogy átírták az URL-címben szereplő számot, amely az ügyszám volt. Erre az egyesület hívta fel a figyelmet, miután kipróbálták, és könnyedén hozzáfértek nem nyilvános adatokhoz. Nincs rá bizonyíték, hogy az egyesületen kívül is töltött le valaki adatokat a magyarországi szabadalmakról, de az ombudsman nem is ezt vizsgálta, hanem hogy eleget tett-e az állam a törvényi feladatának.

A KIM is hibázott egy kicsit

A válasza pedig egyértelműen az volt, hogy nem. Az alapjogok biztosa szerint ezért az érintettek polgári peres eljárást kezdeményezhetnek a káruk megtérítésére. Ugyanakkor ez csak egy elvi lehetőség, mert a kártérítési perben meg kell tudni mondani, sőt bizonyítani, hogy mennyi kár keletkezett. A szabadalmi ügyben azt még csak-csak meg lehet mondani, hogy mekkora a kár, ha ellopják a szellemi terméket, de mindezt bizonyítani közel van a lehetetlenhez.

Az ombudsman elmarasztalta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM) is, amelynél az egyesület a közérdekű bejelentést tette. A biztos szerint a KIM mindent megtett a hiba mielőbbi feltárására, és nyomon követte az eseményeket, csak épp egy dolgot felejtett el: tájékoztatni a bejelentőt. Ezzel pedig a tisztességes eljáráshoz való jog sérült az ombudsman szerint.

Az ombudsman foglalkoztott azzal is, hogy a szabadalmi kamara, amely törvényességi felügyelője maga az SZTNH elnöke, fegyelmi eljárást indított Pintz György ellen. Székely László szerint a kamara eljárása alkotmányossági szempontból nem kifogásolható, viszont azzal, hogy a hibát elkövető SZTNH elnöke felügyeli a kamarát, a tisztességes eljárás megkérdőjeleződik.

A közjóért tenni

Az ombudsmani jelentés még nem foglalkozhatott vele, de időközben megszületett a kamara egyik fegyelmi döntése, amely szerint Pintz Györgyöt kizárták a kamarából. Az ítélet nem jogerős, mert a Pintzet képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) bíróságon fellebbezett a döntés ellen.

A TASZ azért is az alapvető jogok biztosához fordult, mert közérdekű bejelentőként Pinzt Györgyöt nem érhetné hátrány azért, mert bejelentést tett - a fegyelmi eljárás ennek ellenére zajlott. "Ember legyen a talpán, aki Horváth András házkutatása és ezután a fegyelmi eset után még megpróbál a közjóért valamit tenni" - írta a TASZ március eleji közleményében. Ez az eljárás azonban még zajlik az ombudsmani hivatalban.

Kimásolt válasz

A szabadalmi ügy Orbán Viktor miniszterelnökig jutott, miután a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás írásbeli kérdést tett fel neki azzal a címmel, hogy "Mikor menti fel Bendzsel Miklóst, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét?". A szabadalmi iratok között potenciális államtitkok is lehettek, mivel több esetben azelőtt fölkerültek az SZTNH adatbázisába (így elvileg könnyen ellophatóvá váltak), hogy megtörtént volna az államtitokká minősítés. A minősített adattal való visszaélés miatt indítható lenne eljárás a hivatal elnöke ellen, de a törvény szerint az eljárást a titokká minősítő szerv kezdeményezheti csak. Ez azt jelenti, hogy Bendzsel Miklós elnöknek kellene feljelentenie saját magát. Gaudi szerint ebből a csapdából úgy lehet kitörni, ha felmentik az elnököt.

A kormányfő nevében Navracsics Tibor igazságügyminiszter válaszolt. A válasszal azonban nem sokat fáradtak, ugyanis szinte teljes mértékben az SZTNH korábbi sajtóközleményét küldték el a képviselőnek. Navracsics Tibor levele két részből áll, egy kifejtésből és egy összefoglalóból. Az egyesület összeszámolta, és azt találta, hogy Navracsics levelének érdemi részének 596 szavából 584, az összefoglalóban pedig 572-ből 569 szó azonos volt az SZTNH sajtóanyagával.