Kivételes helyzetben átírhatók a devizahiteles szerződések

2014.03.17. 10:49

Hétfői ülésén döntött az Alkotmánybíróság a kormány tavaly novemberben beadott devizahiteles kérdéséről. Az egyik döntés az, hogy kivételes helyzetben a kormány átírhatja a szerződéseket. Azonban csak úgy, hogy mindkét fél, vagyis a hiteles és a bankok érdekét is figyelembe kell venni.

Jogszabály kivételes helyzetben megváltoztathatja a korábban kötött szerződéseket - áll az Alkotmánybíróság (AB) hétfőn hozott határozatában.

A kivételekről az AB azt mondta, hogy a törvényhozás csak akkor jogosult módosítani magánszerződéseket, ha valamely körülmény a felek lényeges jogos érdekét sérti, nem volt előre látható, és túlmegy a normális változás kockázatán. Emellett kell a feltételhez az is, hogy a lényeges körülményváltozás tömeges társadalmi méretű legyen. Ezen feltételek mentén a bíróságok már ma is átírhatják a magánszerződéseket. A devizahitelezés első olvasatra beleesik ezekbe a feltételekbe, és voltak is olyan devizahitel-szerződések, amelyeket bírósági döntéssel írtak át.

Ismertetik a határozatotFotó: Nagy Attila - Origo

Ugyanakkor az AB azt is kimondta, hogy ha a parlament át akarja írni a devizahitel-szerződéseket, akkor köteles bizonyítani, hogy megfelel ezeknek az alkotmányos feltételeknek. Emellett az AB azt is kimondta, hogy a leendő törvényben érdekegyensúlyra kell törekedni, mindkét fél érdekét figyelembe kell venni. Ez arra utal, hogy az olyan drasztikus megoldások, mint a végtörlesztés, kizárt, mivel az a bankok érdekét alig veszi figyelembe.

Az AB nem vizsgál egyes szerződéseket

A másik kérdés az volt, hogy az alkotmányból levezethető-e olyan fogyasztóvédelmi szabály, amely szerződés alkotmányellenességét jelentené. Az Alkotmánybíróságnak nem feladata a fogyasztóvédelmi szabályok alkotmányos vizsgálata – mondta ki erre a testület.

A „rendes bíróság” feladata megállapítani, hogy megfelel-e a fogyasztóvédelmi szabályoknak. Ha valaki kételkedne abban, hogy az ügyében hozott konkrét döntés alkotmányos, akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz, de az AB nem semmisítheti meg a már meglévő szerződéseket. Mindez nagyjából azt jelenti, hogy az AB nem értelmez általános szabályt, vagyis nem ad általános iránymutatást, és egyes szerződések alkotmányellenességét sem vizsgálja. Az AB-nél azt lehet megtámadni, ha maga a rendes bíróság döntése alkotmányellenes.

A kérdéses kivétel

Az Alkotmánybíróság döntését hónapok óta nagy várakozás előzte meg. A kormány tavaly november végén fordult a bírákhoz azzal a kérdéssel, hogy alkotmányba ütköznek-e a devizahitel-szerződések, illetve hogy lehet-e utólag olyan törvényt hozni, amely módosítja a bankok és ügyfeleik között kötött szerződéseket.

A visszamenőleges hatállyal hozott szabályokat általában tiltják a törvények, de vannak kivételek - és a kormány épp arra volt kíváncsi, hogy a devizahitelesek helyzete belefér-e a kivételek közé. Ilyen kivétel lehet ugyanis, ha a hosszú távra szóló szerződés megkötésekor előre nem látható, de érdemi változás történt, illetve hogy a probléma társadalmi méreteket ölt. Az Alkotmánybíróság 1991-es egyik határozata írta le az ilyen kivételes helyzetet - a kormány erre alapozta az érvelését a beadványában. Mivel a kormány meg akarta várni az AB, az Európai Bíróság és a Kúria döntését is, bármilyen újabb devizahiteles csomag várhatóan csak a választások után jöhet. A Kúria decemberben már hozott ugyan egy döntést, de várható még egy kiegészítés (árfolyamrés és egyoldalú szerződésmódosítás), az Európai Bíróság pedig a Portfolio.hu szerint májusban hozhatja meg a döntést.

Nehéz döntés volt

A bírák hetek óta keresik a választ a kormány beadványában feltett kérdésekre, és bár többször beharangozták, hogy hamarosan döntést hoznak, csak mostanra jutott egyezségre a testület. Ez arra utal – és háttér-információinkkal is egybecseng – hogy nem volt könnyű összesimítani az álláspontokat. „Van, aki józanul gondolkozik” – mondta korábban, az Ab-döntés előtt egy forrásunk arra utalva, hogy a testület nem minden tagja tudja elfogadni az esetleges utólagos kormányzati beavatkozást a szerződésekbe.

Fotó: Nagy Attila - Origo

Márpedig az AB-nak benyújtott beadvány ehhez a kormányzati szándékhoz keresett felhatalmazást. A 2010-es kormányváltás óta az Orbán-kormány több mentőakció keretében hét komolyabb intézkedést dobott be a devizahitelesek érdekében, de mivel ezek egyike sem hozott végső megoldást (nem csökkent a nem fizető adósok aránya, és több százezer devizahitelest ma is érint a forint tartós gyengülése), a vezető kormánypolitikusok már tavaly nyáron felvetették a jogi beavatkozást.

Perkáosz

Navracsics Tibor igazságügyi miniszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter után Orbán Viktor is többször elmondta, hogy tisztázni kell a jogi bizonytalanságot, és meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, amelyben ugyanazokról a kérdésekről teljesen másképp döntenek az egyes bíróságok. Ahogy sokasodtak a bankok ellen indított perek, úgy vált ugyanis egyre zavarosabbá, hogy egyes kérdésekben az adósoknak vagy a bankoknak van-e igazuk. (Tavaly novemberben már a háromezret közelítette a peres ügyek száma, és akkor a bankok álltak nyerésre, de van már olyan jogerős ítélet is, amely szerint teljesen semmis egy devizahitel-szerződés.)

A kormány érezhetően sokat várt a Kúria tavaly decemberi jogegységi döntésétől is, majd miután a testület kimondta, hogy nem jogsértőek a devizahitel-szerződések, Orbán és több más vezető politikus látványosan éreztette a csalódását. A miniszterelnök értelmezésében ugyanis a Kúria a bankok oldalára állt, miközben szerinte a józan erkölcsi érzék mást diktálna. "Az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget a bankoknak kellene viselniük, és nem volna szabad az adósokra nézve kedvezőtlenül, egyoldalúan emelni a kamatokat sem" - fejtette ki korábban. Ezért is fordult a kormány az Alkotmánybírósághoz, és tette világossá, hogy amint a még nyitott jogi kérdések tisztázódnak, megteszik a szükséges lépéseket.

A devizahiteles probléma megoldására már csak azért is gyorsan kellene megoldást találni, mert a bedőlő devizahitelek aránya egyre emelkedik. A Portfolio.hu korábbi cikke szerint 18,8 százalék volt a 90 napon túli, és 14,7 százalék a 90 napon belüli törlesztési késedelmek aránya. A nemfizetési ráta növekedése részben azzal is magyarázható, hogy a lakosság hosszú hónapok, sőt évek óta vár a jogi helyzet tisztázására.