Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Legalább annyira áldhatják a magyar kormány hanyagságát, mint az Alkotmánybíróságot azok a volt állami alkalmazottak, akiktől az állam bevasalta a végkielégítésükre kivetett 98 százalékos adót. Ők jó eséllyel nemcsak a 98 százalékos tehertől szabadulnak meg, de még – a versenyszektorban dolgozóktól eltérően – a személyi jövedelemadót és a járulékot sem kell megfizetniük. A levont adót ráadásul kamattal növelten kérhetik vissza.
Az Orbán-kormány egyik első intézkedéseként 2010-ben vezették be a 98 százalékos adót a közalkalmazottak, köztisztviselők és állami cégeknél dolgozók „pofátlanul magas” végkielégítésére. Az állam a 2 illetve 3,5 millió forintot meghaladó lelépési pénzt szedte vissza így csaknem teljes egészében. Az adókulcsot a kormánytöbbség - miután egy bíró kezdeményezésére újra az Alkotmánybíróság elé került - a 2014-től megszerzett jövedelmekre 75 százalékra csökkent. Az Alkotmánybíróság februárban döntött úgy, hogy nemzetközi szerződésbe ütközik a közszolgák végkielégítés-adójának a mértéke.
Az Alkotmánybíróság azonban még a korábbi, 98 százalékos adót vizsgálta, és döntésével a 98 százalékos adókulcs alkalmazását tiltotta meg általános jelleggel. A döntés azoknak sokat jelent, akik perben állnak az állammal, az Alkotmánybíróság döntése ugyanis az ilyen perek kimenetele szempontjából meghatározó: az AB lényegében azt mondta ki, hogy nem követelhet 98 százalékot az állam azoktól, akik többmilliós végkielégítéssel állami munkahelyről távoztak.
Az ítéletnek azonban ezen túlmenő folyománya is van, mondta Origónak egy alkotmányjogász, aki ügyvédként adóügyeket is visz. A végkielégítés-adóról szóló törvény arról is rendelkezik, hogy a különadó alapjába tartozó, vagyis 98 százalékkal megadóztatott jövedelemre nem lehet sem személyi jövedelemadót, sem járulékokat kivetni.
Így jogász forrásunk olvasata szerint az a helyzet állt elő, hogy egyáltalán nem terheli közteher az állami munkahelyről végkielégítéssel távozottak jövedelmét: az AB a 98 százalékos kulcs alkalmazását tiltotta meg, a végkielégítés-adós törvény pedig a normál személyijövedelemadó- és járulékszabályok alól vonja ki a közszolgák végkielégítését. A magánszektorban dolgozókra a 98 százalékos adó nem vonatkozik, de a normál szja- és járuléktörvény igen. Vagyis ha valaki a versenyszektorban dolgozott, és 2010-ben jogosult volt végkielégítésre, akkor neki a szuperbruttósított (1,27-tel felszorzott) 32 százalékos szja-t és a 7,5 százalékos járulékot, összesen 48 százalékot kellett lerónia.
Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, kommentálnák-e a jogász álláspontját. A szaktárcánál az AB-döntés után egy héttel feltett kérdéseinkre azt közölték, hogy vizsgálják az AB-döntés nyomán kialakult jogi helyzetet és türelmünket kérték. Az azóta eltelt három hétben újabb levél nem érkezett a minisztériumtól, pedig pár napja ismét megkérdeztünk, sikerült-e áttekinteniük, értelmezniük a helyzetet, de válasz nem érkezett az NGM-től.
Egy korábbi alkotmánybírósági határozat arról is rendelkezik, mondta forrásunk, hogy ha az AB általános jelleggel tilt meg egy rendelkezés alkalmazását, akkor a tilalom a már folyamatban és a később induló ügyekre is kiterjed. Ez pedig azt jelentené, hogy nemcsak azoknak segített az AB, akik már perben állnak az adóhatósággal, hanem azok is élhetnek a most adódó lehetőséggel, akik nem indítottak jogvitát.
Az adóhatóság szerint 1062 embert érintett a 98 százalékos adó. A NAV állítja, nincs információja arról, hogy közülük hányan indítottak pert. Az biztos, hogy sokan nem hagyták annyiban a dolgot, ügyük az Emberi Jogok Európai Bíróságáig jutott, és hárman meg is nyerték a perüket. Tavaly tavasszal és nyáron volt az ítélethirdetés, a magyar kormány ugyan fellebbezett, de hiába. A strasbourgi bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kormány fellebbezését. Ezt követően az emberi jogi bíróság a még folyamatban levő, hasonló ügyekben peren kívüli megegyezést ajánlott a feleknek.
Jogász forrásunk szerint óriási lehetőséget kapott mindenki, akire kivetették a végkielégítés-adót. A magyar adótörvények ugyanis rendelkeznek arról, milyen módon kérhető vissza pénz, ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság eltöröl egy adószabályt. A speciális önellenőrzés keretében lehet visszakérni a korábban levont adót, erre pedig az AB döntésétől számított 180 napjuk van az érintetteknek, vagyis augusztus közepéig is gondolkodhatnak a végkielégítés-adóval sújtott személyek, visszakövetelik-e az államtól a millióikat. Vannak, akik nem tétováztak, forrásunk tud néhány esetről, amikor már adtak be kérelmeket a pénz visszatérítésére.
Az kérdéses, mikor kaphatják vissza a pénzt. Ha az adóhatóság elnyújtja az ügyet, azok akár újra Strasbourgban köthetnek ki – írja le az egyik forgatókönyvet jogász beszélgetőtársunk.
Az összeg nem rengetné meg költségvetést, de több lenne kerekítési hibánál. 2011-2013 között összesen alig hatmilliárd forintot szedett be az állam a távozott közszolgáktól. Ha teljes egészében ezt visszakérnék - a jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamattal megfejelve - az becslésünk szerint tíz milliárd forint közötti tételt jelenthet maximálisan. Évente az állam durván 15 ezer milliárd forintot költ el, az idei hiányt kicsivel ezermilliárd forint alattira tervezik.
