Akkor ismét elmondjuk: a mangalica meghódítja Japánt

Ms. Torimo Matsumoto, japán anime rajzoló mangalica képregény
Ms. Torimo Matsumoto, japán anime rajzoló.
Vágólapra másolva!
Már képregényben is szerepel a mangalica, de nem csak ezért szeretik a japánok. Márpedig szeretik.
Vágólapra másolva!

Két szívügye van Feldman Zsoltnak: az őshonos magyar állatok és a magyar prémiumtermékek piacszerzése. Óriási mázli, hogy ő lett az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, így munkaidőben is a magyar mangalicák útját egyengetheti. Hogy azok megtalálják az utat a japánok gyomráig, és közben még hasznot is termeljenek. A mangalica exportja egyébként olyan fontos Magyarországnak, hogy a kormány az idén 110 millió forintot ad a mangalicatenyésztők egyesületének (MOE), hogy népszerűsítsék és hirdessék a disznókat.

Essünk túl a nehezén: a mangalica természetesen hungarikum, továbbá zászlóshajó, és mindeközben a húsa is márványozott. A Leggyakoribb Mangalica Közhelyek azon a tájékoztatón hangzottak el, amelyet azért hívhattak össze, hogy a nemzet értesüljön róla: Japánban esznek mangalicát, Japánban rajzolnak mangalicát, ám Japánban nem sok élő mangalicát látnak. Ezért ha idejönnek, akkor mutatnak nekik néhányat.

Torimo Macumoto tokiói művész, aki mangákat készít. Egyszer a tévében látott egy dokumentumfilmet a mangalicákról, és megtetszett neki az állat. Ami egyrészt a jólét szimbóluma, másrészt az elnevezésében szerepel a manga szó, így elkészíthette a Bar:Mangalica első számát. A képregényben szereplő bár csaposa egy olyan mangalica, amelyik inkább egy szőrtelen, malacorrú tacskóra hasonlít. De nem szeretném megítélni, milyennek látják a japánok a magyar disznókat. Azt mondják egyébként, mármint a japánok, hogy aranyosnak tartják a mangalicát, meg finomnak is, a meglehetősen borsos ára ellenére. Japánban a mangalica kilója nagyjából 25 ezer forint, nem csoda, hogy inkább csak úgy 10 dekányit vesznek a hentesnél. És ezért talán a koleszterinszintjük miatt sem kell aggódniuk.

Továbbra is siker

Éttermek is felvették az alapanyagok közé a mangalica húsát, és Japánban már 500 helyen lehet mangalicát enni. A magyar disznó fogadtatásáról ebben a cikkben írtunk bővebben, meg ebben is. Nem tudnék ehhez mit hozzátenni. Hacsak azt nem, hogy a Japánba irányuló magyar élelmiszerexport nagyjából felét a hús (nem csak mangalica hús) teszi ki, mondta Feldman.

„Bizarr ötletnek tűnik” képregénnyel népszerűsíteni a mangalicát, de végeredményben minden reklám jól jön, mondta Tóth Péter. A MOE találékony, az EU-t is meghekkelő elnökének múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy a mangalica nem tűnt el végleg a Föld színéről, hanem itt maradt nekünk, a biodiverzitás és a japán húsimádók örömére. Igazából a képregény valójában egy afféle különszám, amit a szegedi Pick – ők szállítják a mangalicákat és más húsokat Japánba – reklámnak szánt.

Torimo Macumoto, animerajzoló Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Azt nem tudom, a japán célcsoport hogyan fogadta, de úgy tűnik, hogy Magyarországon megtalálta a közönségét. Még Tóth sem számított „ilyen kirobbanó kormányzati érdeklődésre”: még a beiktatásra készülő Orbán Viktor is a japán képregény rajzolóval ebédelt. Remélem megnyugtatta, hogy az erős felhatalmazással bíró kormány Brüsszelben tisztelet vív ki a mangalicáknak is.

Valószínűleg a kirobbanó kormányzati érdeklődésnek köszönhető, hogy értesülhettünk a képregényről. A tartalmáról viszont nem, mert magyar fordítás nem készült hozzá. Röviden elmesélem, mi látható a képeken. A borítón magyar népviseletbe öltözött mangalica kan és koca koccintanak valami piros folyadékkal, ami vagy Kadarka, vagy a hentes vére. Aztán a Bar:Mangalicát látjuk kívülről, meg a disznó csapost, csokornyakkendőben. Ő a 001-es mangalica, az első, akit Tóth megmentett. Utána felbukkan Tóth is, és beszélget a 001-es mangalicával. Akinek Magyarországon még dús szőrzete volt, az nem tudom, miért Japánba ment, és nem Angliába vagy Németországba. Pálinkát isznak Tóthtal, és közben láthatóan szomorúak. Viszont az utolsó képen sok mangalica van, tehát mégsem sikerül mindegyiküknek kivándorolnia.

Mangalica San(yi) Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Sanyi végveszélyben

A japánok egyébként a mangalicát nem csak enni szeretik: az egész állatot kedvesnek és aranyosnak tartják (holott a mangalicatartás korántsem veszélytelen). Ha pedig majd meglátják a Mangalica Sanyit ábrázoló bábut, akkor azonnal eszüket vesztve rohannak megvenni. SzarvasMici azt mondta: jelenleg arról tárgyalnak, eljuthat-e Japánba az általa készített bábu. Azonnal tényfeltárásba kezdtem, és váratlanul megkérdeztem: a magyar piacon vajon mikor lehet kapni Mangalica Sanyit. Ám SzarvasMici nem tudta megmondani. Kiderült, hogy Magyarországon jelenleg szinte lehetetlen mangalicabábut készíteni. Mert nincs – a mangalica szőrére hasonlító – bolyhos anyag, és a prototípus is valami elfekvő darabból készült. Valaki mentse meg Mangalica Sanyit.