A jegybank írt magának egy belső alkotmányt

A kormány támogatása, a veszteség elkerülése és a társadalmi részvétel is szerepel abban a dokumentumban a jegybank céljai között, amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra, és csak belső alkotmányként emlegetnek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkészítette alapokmányát, amelyet az azt bemutató Balog Ádám alelnök "belső alkotmánynak" nevezett.

Balog bejelentette azt is, hogy június első hetére elkészítik részletes társadalmi felelősségvállalási koncepciójukat.

Balog Ádám szerint a jegybank alapításának 90. évfordulójáról is megemlékeznek azzal, hogy az alapokmányban újrafogalmazzák a bank küldetését, jövőképét, alapértékeit, illetve kiemelt stratégiai és intézményi céljait. Az alapokmány nem jogi dokumentum, leíró jellegű, nem módosítja az alacsonyabb szintű jogszabályokat – tette hozzá.

A dokumentum abban hoz újdonságot, hogy a jegybank önként arra törekszik, hogy ne termeljen hiányt, amelyet a jegybanktörvény alapján egyébként a költségvetésnek kellene megtérítenie. Ez azért érdekes, mert a jegybank elsődleges feladata az infláció leszorítása, és adott esetben ezt csak magas kamatszinttel tudja elérni, ami számára veszteséget okozhat. Az MNB viszont azzal a megkötéssel törekszik a legalább nullszaldós eredményre, hogy az nem veszélyezteti az elsődleges célját.

Matolcsy György jegybankelnök eddig is hangsúlyozta, hogy az inflációs cél veszélyeztetése nélkül támogatni akarja a kormány gazdaságpolitikáját, erre még stratégiai megállapodást is kötött a kormánnyal. A dokumentum most rögzíti azt, hogy a jegybank az elsődleges feladatán túl hozzájárul a növekedéshez, a foglalkoztatáshoz és a jóléthez.

A bírságbevételeket és az esetleges nyereséget társadalmi célokra fordítják, például oktatásra, az Értéktár nevű műkincsvásárlási programra, ösztöndíjakra és alapítványokra.