A legszegényebbek jobban megérzik az inflációt

Vágólapra másolva!
Nem ugyanakkora inflációval szembesülnek az alacsony és a magas jövedelműek. A nyugdíjasok és a sokgyerekes háztartások is más-más tempót érzékelnek a statisztikai hivatal adatai szerint.
Vágólapra másolva!

A KSH nem csak az alap inflációs mutatót, a maginflációt és a nyugdíjas inflációt számolja, hanem külön indexet kalkulál az alacsony, a közepes és a magas jövedelműek, továbbá a legalább háromgyermekes háztartások számára is. Mindezt az eltérő fogyasztási szerkezet indokolja, és mindez továbbra sem jelenti azt, hogy az egyének által érzékelt illetve vélelmezett árváltozások feltétlenül összhangban volnának a hivatalos adatokkal, írja a Napi.hu. Áprilisban, amikor a fogyasztói árszínvonal alulmúlta az egy évvel korábbit, a nyugdíjasok elméletileg az átlagnál nagyobb árszínvonal-csökkenést tapasztalhattak, míg a legszegényebbek ebből kimaradtak.

Az alacsony jövedelműek esetében a kosárban az átlaghoz képest nagyobb súllyal szerepelnek az élelmiszerek: 29 százalékkal 23,9 százalékkal szemben, írja a lap. Ezért az élelmiszerek árváltozása valamivel jobban érinti a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe tartozók esetében számított fogyasztói árszínvonalat, mint az általános inflációs rátát. Ez igaz a dohányárukra is, a legalacsonyabb jövedelműek esetében e termékkör 10 százalékos súllyal bír, ami bő kétszerese az átlagnak, illetve háromszorosa a legnagyobb jövedelműek esetében alkalmazott kosársúlynak.

A háztartási energia szintén nagyobb arányban van jelen a legszegényebbek fogyasztói kosarában, alapvetően a tűzifa és az egyéb szilárd tüzelőanyagok magasabb súlya miatt. Ez a magyarázata annak, hogy a rezsicsökkentés, amely ezeket a tételeket nem érintette, kisebb mértékben mérsékelte a legalacsonyabb jövedelműek által érzékelt inflációt. 2013-ban az 1,7 százalékos fogyasztói árindexet fél százalékponttal múlta felül a legalacsonyabb jövedelműek esetében számított infláció, de az áprilisi árszínvonal-csökkenésből is kimaradtak.

A legfelső jövedelmi tizedbe tartozók a legalacsonyabb jövedelműekhez képest nyolcszor, az országos átlaghoz viszonyítva pedig 2,4-szer több pénzből gazdálkodhatnak a 2012-es adatok szerint. A háztartási energia és az élelmiszerek súlya a legnagyobb jövedelműek inflációs kosarában jóval kisebb az átlaghoz és a legszegényebbekhez viszonyítva, ám ezen belül az éttermi és büfévásárlásoké kiemelkedően nagy. A takarítás, mosatás szolgáltatás a legnagyobb jövedelműek kosarában közel 3,5-szeres súllyal van jelen az átlaghoz képest, a külföldi üdülés pedig 2,4-szeressel.

A nyugdíjasok fogyasztásában a jövedelmükhöz viszonyítottan elsősorban az élelmiszerek, a háztartási energia és a gyógyszerek súlya magasabb, így ezen tételek árváltozása erőteljesebben befolyásolja a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexét. Ebben a kosárban nem szerepelnek például az iskoláztatással, gyermekneveléssel kapcsolatos szolgáltatások és termékek sem.

Tavaly megszakadt a 2010 júliusa óta jellemző folyamat, 2013-ban ugyanis a nyugdíjasok körében mért fogyasztóiár-index az év nagy részében kis mértékben, de alatta maradt a lakosság egészére vonatkozó fogyasztóiár-indexnek. Ez alapvetően azzal volt magyarázható, hogy a nyugdíjasok körében nagyobb súlyt képviselő háztartási energia esetében a rezsicsökkentő árintézkedések hatása erőteljesebben érvényesült.

A legalább három gyermeket nevelőknél az éttermi étkezés az átlaghoz képest jóval kisebb súllyal szerepel, míg az iskolai és óvodai étkeztetés, valamint az oktatási szolgáltatások kétszer, a háztartási berendezések javítása 2,5-szer, a tanszer és írószer pedig közel 3,5-szer akkorával, írja a Napi.hu.

Az elérhető legfrissebb, 2012-es adatok szerint Magyarországon az egy főre jutó nettó átlagjövedelem (ami a munkajövedelmekből, szociális ellátásokból és egyéb jövedelmekből tevődik össze) megközelítette a 995 ezer forintot, vagyis havi 82,9 ezer forintot tett ki. A népesség legalsó jövedelmi tizedében ez nem érte el a havi 25 ezer forintot, az 5.-ben és a 6.-ban 68,5 és 77,3 ezer forintot tett ki, míg a legfelső decilisben 198,6 ezer forintra rúgott. Utóbbi a legalsó tized 8-szorosát jelenti.