Az egyetemekkel együtt döntenek az alapszakok megszüntetéséről

2014.07.29. 11:08

Nem tartja jónak a 2005-ben bevezetett bolognai típusú rendszert a felsőoktatásban, de a duális képzéshez nagy reményeket fűz Palkovics László. A felsőoktatási szakállamtitkár az Origónak adott interjúban elmondta, hogy az egyetemekkel együtt vizsgálják meg bizonyos alapszakok létjogosultságát.

A felsőoktatás átalakítása új feladat, ahol nem volt nehéz meghozni a döntéseket - mondta Palkovics László az Origónak. A kormányzati akarat és támogatás fontos a felsőoktatás szempontjából, de jelenleg úgy tűnik, minden résztvevő egyetért abban, hogy kezdjünk vele valamit - tette hozzá.

Úgy véli, nemcsak a kormányzati akarat van meg a felsőoktatás reformjához, de a gazdasági élet szereplői is úgy látják, hogy a mostani rendszer gátolja a versenyképes szakemberek képzését, fejlődését, az intézmények pedig hosszú idő után közösen lépnének túl a mostani állapoton.

Képzések átalakítása

A felsőoktatás nem önmagában létező egység, a társadalom fontos részét képezi. "Olyan diplomára van szükség, amellyel valóban lehet érvényesülni, ám a társadalmi szempontból fontos, ugyanakkor kevésbé forintosítható képzésekről sem mondhatunk le" - hangsúlyozta. 

A képzésnek a társadalmi igényeket kell kiszolgáni, a teljes felsőoktatást gazdasági szempontok szerint kell szervezni - hívta fel a figyelmet az államtitkár. Olyan diplomára van szükség, amellyel tudnak érvényesülni a frissen végzett hallgatók, ezért tehát olyan képzést kell a számukra biztosítani, hogy el is tudjanak helyezkedni a munaerőpiacon.

"Ha egy felsőoktatási szak tizenhat hallgatójából nyolc munkanélküli lesz, akkor valószínűleg elég, ha csak hatot képezünk. Ettől függetlenül ez nem egyszemélyi döntések sorozata lesz, hanem komoly beleszólást hagyunk az egyetemeknek abba, hol csökkentsünk létszámot, mely alapszakokat szüntessük meg, illetve vonjuk össze" - emelte ki Palkovics László.

Duális képzés

"Elképzelhető, hogy a jövőben visszaállítják az osztatlan képzést" - fogalmazott.Több év telt el a bolognai rendszer bevezetése óta, mondta az államtitkár, és bebizonyosodott, hogy  bizonyos esetekben az alap- és a mesterképzés szétválasztása nem megfelelő módszer. 

A német egyetemek ebből a szempontból jó példát mutatnak, mivel többen közülük nem tartották a maguk számára jónak ez a fajta képzés, és nem szálltak be a rendszerbe. A német gazdaság ennek ellenére működőképes - hangsúlyozta.

Palkovics László az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára Budapest, 2014.07.24. Fotó: Marton SzilviaFotó: Marton Szilvia - Origo

Az államtitkár szerint a kétfajta képzési rendszer nem összevethető, mert az egyik a teljes felsőoktatást alapjaiban meghatározó rendszer, a másik pedig olyan megoldás, ami adott feltételek mellett nagyon értékes diplomát ad.

Az újfajta képzés szerinte azért célravezető, mert a hallgatók a felsőoktatási intézményben töltött idővel megegyező mértékben kapnak kiegészítő képzést a vállalatoknál, így már a felsőoktatási tanulmányok ideje alatt gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek.

Bolognai vagy osztatlan

Bolognai rendszer

 

1999-ben indították el azt a folyamatot, amelynek eredményeképpen az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy európai egész, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé váltak (illetve válnak). Magyarországon 2005-ben vezették be ezt az úgynevezett bolognai rendszert, amely alapvetően három, egymásra épülő szintre tagolódik: bachelor (alapképzés), masters (mesterképzés) és doktori. Ez többnyire 3-4, 1,5-2, illetve 3 éves képzést jelent, de az egyes szintek befejezése nem időponthoz kötött, hanem a megszerzett kreditek számától függ.

 

Osztatlan képzés

 

Olyan egységes szerkezetű, alapképzési és mesterképzési ciklusokra nem bontott képzés, amelynek az eredményeképpen mesterfokozatot adó oklevelet szerez a hallgató. Egységes, osztatlan képzésben legalább 300 kreditet kell és legfeljebb 360 kreditet lehet megszerezni, a képzési idő legalább 10 és legfeljebb 12 félév. Az alapképzés általában három év, ezt követi a mesterképzés.

Vannak jó példák

Magyarországon ma is van duális képzés, például Kecskeméten és Győrben, ősszel pedig létrehozzák a Duális Képzési Tanácsot. Ennek lesz a feladata meghatározni azokat a területeket, ahol valóban van fogadókészség ilyen képzésre - mondta az államtitkár a Parlament TV-nek.

Megalakul majd az akkreditációs bizottság is, amely a képzésben résztvevő vállalatokat vizsgálja és ellenőrzi majd. A cél, hogy 2015 szeptemberétől több diák kapjon duális képzést a felsőoktatásban.

Jelenleg a duális képzésben részt vevő vállalatok a saját igényeiknek megfelelő számban vállalják a hallgatók képzését, és várhatóan nőni fog az érdeklődés a cégek részéről. Palkovics László elmondta, hogy tervezi a duális képzési központok elindítását is, ahova a kisebb vállalatok delegálják szakembereiket, akik kölcsönösen képezik majd egymás hallgatóit, megosztva ezzel a feladatokat. 

A kancelláriarendszer bevezetése

A felsőoktatás érintő legnagyobb változás szeptembertől a kancelláriarendszer bevezetése lesz, ami gyakorlatilag az intézmények gazdálkodását és gazdasági menedzsmentjét érinti. A döntéseket nem a kancellár hozza meg, ez továbbra is a rektor kompetenciája - hangsúlyozta a tévének az államtitkár.

"A kancellárnak azt kell biztosítania, hogy ezeket a döntéseket valóban végrehajtsák. A kancellár menedzser, nem csupán pénzügyi szakember, értenie kell egyben az intézmény működését, biztosítania az oktatás, a kutatás feltételeit" - fogalmazott.

A fenntartó részéről elfogadható elvárás, hogy hozzáértő ember menedzselje az egyetemek gazdasági életét, erre pedig nem minden rektor alkalmas - hangsúlyozta Palkovics László. A kancellárok szeptember 1-jétől kezdhetik meg a munkát.