Újra infláció van

Júliusban 0,1 százalékos volt az infláció, miután az előző három hónapban defláció volt, azaz csökkentek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Az előző hónaphoz, júniushoz mérten 0,2 százalékkal emelkedtek az árak.

Három hónapos defláció, azaz statisztikai árcsökkenés után visszatért a magyar gazdaságba az infláció, a Központi Statisztikai Hivatal júliusban éves szinten 0,1, júniushoz képest pedig 0,2 százalékos drágulást mért. Mivel a defláció okai között a kormány több egyszeri hatást okozó intézkedése (főleg a sorozatos rezsicsökkentés) állt, amelyek hosszabb távon már kevésbé érvényesülnek, a drágulás visszatérte az elemzők számára nem nagy meglepetés.

Londoni pénzügyi elemzők zéró körüli éves szintű inflációt vártak júliusra, a prognózisok között egyaránt volt kismértékű további árcsökkenést és minimális emelkedést valószínűsítő is.

Create Infographics

Olcsóbb az élelmiszer, drágább a benzin

A háztartási energia, a ruházkodási cikkek, az élelmiszerek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent az egy évvel korábbihoz képest, míg a szeszes italok, dohányáruk, a szolgáltatások és az üzemanyagok drágultak. Az adatokat ismertetve Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője kiemelte, a kismértékű emelkedés oka egyrészt a víz, a csatorna, és a szemétszállítás díját érintő tavaly júliusi rezsicsökkentés bázishatása, másrészt az, hogy az ilyenkor szokásosnál kevésbé csökkent az élelmiszerek ára.

A szolgáltatások áremelkedése mégis meglepetés

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzőhe szerint a szolgáltatások 0,9 százalékos havi emelkedése mégis nagy meglepetés, a szezonális hatásokon kívül egyéb, egyelőre nem ismert tényezők is állhattak az áremelkedés mögött. Szerinte a következő hónapokban továbbra is mérsékelt lehet az infláció, 0 százalék körüli számok valószínűek, különösen a szeptemberre tervezett újabb energiaár csökkentő lépések miatt.

Év végére 1 százalékra gyorsulhat a drágulás

Év végére azonban már 1 százalékra ugorhat a fogyasztói árindex, amikor kikerül a tavaly novemberi, kormányzati rezsicsökkentés hatása. Éves átlagban azonban 0,1 százalék körül maradhat az infláció, jövőre viszont már jelentősebb drágulás jöhet.

Jövőre magasabb mutatók várhatóak

2015 végére 3,6 százalékra is ugorhat a mutató, több tényező együttes hatása miatt. A forint jelentősebb gyengülése idővel az üzemanyagon kívül más importtermék árában is megjelenik, de az Európai Központi Bank törekvése, hogy emelje az euróövezeti árindexet, szintén az importált inflációban csapódhat le.Ezenkívül a belső keresletben látható élénkülés, továbbá a dollár erősödése miatt várhatóan dráguló nyersanyagárak is az erősebb inflációs nyomás irányába mutatnak. Az MNB azonban várhatóan a cél feletti infláció esetén sem kezd kamatemelésbe.