Fizetnie kell minden vesztes banknak

Gyorsan terjedt a rémhír a devizahitelesek között, miszerint hiába vesztett az állammal szemben a Kéthely takarék, fizetni nem fog. Az érvelés azonban nem felel meg a bírósági eljárások logikájának. A megkérdezett szakértő szerint az ügyben hozott ítélet egyértelműen a devizahiteleseknek kedvez.

Több internetes oldalon megjelent, ez után gyorsan elterjedt Damm Andrea ügyvéd értelmezése az első devizahiteles per eredményéről.

A hibás érvelés

Az ügyvédnő érvelése szerint a takarékot képviselő ügyvéd valójában egy rendkívül ügyes trükkel élt a bíróságon, amikor az általános szerződési feltételek (ászf) tisztességességének bizonyítása helyett arra koncentrált, hogy elismertesse, egyéni szerződései minden törvényi elvárásnak megfeleltek. Az ítélet hivatkozásában is megtalálható, hogy a bírónak a törvény szerint csak az ászf vizsgálatára van lehetősége, így nem tudja értékelni az egyéni szerződések tisztességességét. Az ügyvédnő ezért arra a következtetésre jutott, hogy a takaréknak nem kell fizetnie, hiszen a bíróság is elismerte, hogy az egyéni szerződései rendben voltak.

A Kéthely takarék ügyében benyújtott dokumentumok egy része Fotó: Bielik István - Origo

A vesztesnek fizetnie kell

Miután a Magyar Nemzet is megírta, sokan tényként kezelték, hogy a devizahitelesek valójában rosszul jártak a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetének elutasításával. Az érvelés mögött viszont súlyos tévedés áll – mondta a pereket jól ismerő forrásunk.

Egyéni szerződéseket nem vizsgálnak

A devizahiteles perek során ugyanis a bíróknak semmilyen más lehetőségük nincs, mint a pénzintézetek ászf-jeinek vizsgálata. Ezért semmilyen döntés nem is születhet az egyéni szerződésekkel kapcsolatban. A devizahiteles törvény vélelmezi, hogy minden kamatemeléssel járó egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen, amíg a hitelt biztosító pénzintézet a bíróságon az ellenkezőjét nem bizonyítja, ott azonban csak az ászf-et vizsgálhatják.

Nincs sok esélyük a bankoknak

A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvédje a kialakult helyzetre azt a hasonlatot hozta fel, hogy olyan, mintha minden 12 centiméternél nagyobb pengéjű kést betiltanának Magyarországon. Jogilag emberölésre ugyanis az ekkora pengehosszúságú kések alkalmasak – fogalmaz. Lehet, hogy nem lehet megállapítani, hogy az ászf-ek tisztességesek-e, de az adott hitelintézet ettől még lehetett jogszerű és tisztességes. Mint ahogy az sem igaz, hogy minden 12 centiméternél nagyobb késsel ölnének. És nem is kell mindenkinek a bíróságon bizonyítania, hogy nem ölt embert, az alapján, van-e otthon ekkora kése.

A devizahitelesek megkapják a pénzüket

A törvény és az eljárási rend alapján tehát egyértelmű, hogy a takaréknak és minden más banknak is vissza kell fizetnie a kamatemelések miatti túlfizetéseket, ha veszít a bíróságon.