Januártól nagyobb hitelezési szigor jön

A jegybank majd megmondja, ki, mennyi hitelt vehet fel, Matolcsy, MNB
Miskolc, 2013. május 16. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank mobil oktatóközpontja előtt az MNB országos szakmai konzultációjának első állomásán, a Miskolci Egyetemen 2013. május 16-án. MTI Fotó: Vajda János
Vágólapra másolva!
A lakosság esetleges újbóli túlzott eladósodását kívánja megakadályozni a jegybank új szabályozási javaslatával, ami 2015 januárjában életbe is lép. Ebben meghatározzák a jövedelemarányos-részlet és a hitelfedezeti érték maximális nagyságát is. Szigorúbban lesz tehát szabályozva, hogy a legális bér hány százaléka lehet a törlesztő, és az is, hogy az ingatlan értékéhez képest mekkora összegű hitelt folyósíthat a bank.
Vágólapra másolva!

A jelenleg bevezetésre kerülő korlátok nem jelentenek túlzott szigorítást a forinthitelek esetében, de innentől kezdve az MNB kezében már lesz eszköz a lakosság túlzott hitelétvágyát megfékezze. Ilyen esetben ugyanis egyszerűen csak szigorít majd a feltételeken.

Baj lehet a túl sok hitelből

A túlzott lakossági eladósodás makrogazdasági, pénzügyi stabilitási és szociális szempontból is káros folyamat. Egyrészt jelentős egyensúlytalanságok felépülését okozhatja (pl. ingatlanár-buborékok), másrészt erőteljesebb banki alkalmazkodást tehet szükségessé gazdasági visszaesés idején. A lakosság devizában történő eladósodása növeli az ország külső sérülékenységét is, mivel a hitelek mögött jellemzően külső devizaforrások állnak. Végül, a túlzott lakossági eladósodás komoly szociális problémát is jelent, mivel érdemben megemelkedhet a hitelüket tovább már fizetni nem képes háztartások száma, ami kilakoltatásokhoz vezethet. Hazánkban a 2003 és 2008 között felépült háztartási devizahitelek miatt sok család gyakorlatilag adósságcsapdába került.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke Forrás: MTI/Vajda János

Csak a legális jövedelem számít

A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálni kell (fogyasztási hitel, jelzáloghitel, gépjárműhitel, stb.). A mutatóban az új hitel terhei mellett figyelembe kell venni az ügyfél minden fennálló hiteléhez kapcsolódó törlesztési terhét, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, családi pótlék, stb.) számítható be. Ez egyértelműen ösztönözheti a gazdaság fehéredését is, hiszen a jövőben csak a bevallott, legális jövedelem mellett lehet hitelt felvenni.

HUFEUREgyéb deviza
Jövedelemarányos-törlesztőrészlet mutató400 ezer forint havi jövedelem alatt50%25%10%
400 ezer forint havi jövedelem, vagy afölött60%30%15%
Hitelfedezeti arányJelzáloghitelre80%50%35%
Gépjárműhitelre75%45%30%


A 2015. január 1. után felvett új forinthitelek esetében a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató nem haladhatja meg az 50%-ot, a magas jövedelmű ügyfelek esetében (400 ezer forint nettó jövedelem, vagy afelett) pedig a 60%-ot. A jövedelmek és az adósságterhek több adóstárs esetében összevontan kezelendők. A forinthitelekre alkalmazott megengedőbb korlátok miatt az új rendelkezés valószínűsíthetően nem jár hitelvisszafogással. A bankok jelenleg is használnak hasonló mutatókat belső hitelbírálatkor, sok esetben a most bevezetett értékeknél sokkal szigorúbb feltételekkel.

Keményebb szigor a devizahitelek esetén

Az euroban és egyéb devizában felvett új hitelekre vonatkozóan – egy esetleges árfolyam-leértékelődés negatív hatásait ellensúlyozva – sokkal szigorúbb JTM korlátok kerültek előírásra: 25% és 10%, illetve a magas jövedelmű ügyfelek esetében 30% és 15%. Ezen korlátok mellett kizárható a devizahitelezés újbóli elterjedése és felfutása. A hitelfedezeti arányokra vonatkozóan – a szabályozás folyamatosságának biztosítása érdekében – alapvetően a jelenleg hatályos előírásokat vette át az MNB rendelet. A jelenlegi szabályozás nem engedi meg jelzálogfedezet nyújtását devizahitelek esetén, csak rendkívül magas devizajövedelemmel rendelkezők számára.