Én nem tudom, micsodák Matolcsy tanai

2014.09.15. 08:55

A jegybank évi kétmilliárd forintot költ egy saját oktatási hálózat létrehozására: a Pallasz Athéné fantázianevű program másfélszer annyi állami támogatást kapott, mint a teljes magyar felsőoktatás. De mi az a Matolcsy-féle, “bukott liberális tanokat meghaladó”, unortodox közgazdaságtan, és mit gondolnak róla a szakma képviselői?

“Ha Matolcsy úr ilyen újítókat akar képeztetni, akkor elengedhetetlen, hogy ez az intézmény mélyen és alaposan megtanítsa a diákoknak  a hagyományos matematikai alapú közgazdaságtan módszertanát és szemléletét. Ez a módszertan a nyelv, amit a közgazdászok beszélnek. Azok a diákok, akik ezt nem tanulják meg, csak egymással fognak tudni kommunikálni, a világ közgazdászközösségével nem” – mondja Kondor Péter. A CEU Közgazdaságtudományi Tanszékének docensét az után kérdeztük, hogy kiderült: a jegybank azért indítaná el saját közgazdászképzését, hogy “Magyarország a következő évtizedekben felkerüljön a modern közgazdasági gondolkodás térképére”. De több megkérdezett közgazdász szerint is ez nehezen fog összejönni, ha ez az új nemzedék egyáltalán nem ismeri a mainstream iskola tanait.

Új szellemben

Matolcsy György a döntést azzal indokolta, hogy az “új politika és új gazdaságpolitika hozta ki Magyarországot a válságból, ez a siker egy új közgazdasági gondolkodáson alapult, ami gyökeresen eltér a neoliberális tanoktól. A közgazdasági és pénzügyi oktatásban is fordulatra van szükség: ehhez új intézményekre, új szellemű oktatókra és új tananyagra van szükség”. Tehát szükség van egy teljesen új szellemű oktatásra, amiben “nem a már meghaladott neoliberális közgazdasági iskola tanai a meghatározók”. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) évi kétmilliárd forintot tesz a Pallasz Athéné-program alapítványaiba, ahol a “jelenlegi gazdaságpolitikai szemléletre alapozott, a hagyományos matematikai alapú közgazdaságtan tanaitól eltérő” oktatás lesz majd. Összehasonlításképpen a nagy ellenlábas, az állam legnagyobb közgazdászképzése, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara összesen nagyjából évi egymilliárd forintból gazdálkodik.

Fals érv

“A pénzügyi válság után teljesen természetes törekvés, hogy a közgazdaságtan oktatását megújítsuk, a Soros György-féle Institute for New Economic Thinking (ineteconomics.org) is nagyon hasonló célt szolgál" – mondja Koren Miklós. A CEU Közgazdaságtudományi Tanszékének professzora szerint több olyan újszerű témát, mint például pénzügyi sérülékenység, társadalmi hálózatok, pszichológia és közgazdaságtan, társadalmi egyenlőtlenség a CEU-n is aktívan kutatnak.

"Hamisnak érzem azt a narratívát, hogy a hagyományos közgazdaságtan lenne felelős a rossz gazdasági teljesítményért, hiszen az angolszász országok, ahol talán a leginkább ortodox a közgazdasági oktatás, sokkal jobban átvészelték a válságot, mint Magyarország, ahol a gazdasági teljesítmény még mindig nem érte el a 2008-as, válság előtti szintet” – mondja Koren Miklós.

Az ortodox gazdaságok jobban teljesítettek

Forrás: MTI/Kovács Attila

Jön a vudunemzedék

Az sem világos, hogy az évi kétmilliárdot pontosan mire és milyen formában költik majd. Mindenesetre létrehoznak egy ösztöndíjrendszert is: doktori ösztöndíjakra, könyvekre, konferenciákra és tananyagfejlesztésre is lehet majd pályázni, egy-egy PhD-s diák pedig három év alatt több mint hétmillió forintot is kaphat. Ha más nem, az jól látszik, hogy a jegybank minden eszközzel igyekszik minél több lekötelezett szakembert szerezni magának, és kiépíteni az új, saját nemzedékét. Ezért nem kivehető, hogy szakmailag egy vállalható és ígéretes programról van-e szó, vagy csak egyszerű agymosáshullám és gigantikus pénzszórás veszi kezdetét. Sok pénzből sok mindent lehet csinálni. Az aggodalomra ad okot, hogy az MNB úgy indít saját hatáskörű, alternatív ellenközgáz-oktatást, hogy közben a felsőoktatásban a közgazdászképzés nem került be a kormány által preferált képzések közé, és a Budapesti Corvinus Egyetemet különböző politikai okok miatt többször is megpróbálta már ledarálni.

Unortodox finanszírozás

A szakmai program, az oktatók és a diákok ismerete nélkül nehéz még véleményt alkotni az MNB oktatási programjáról. Az biztos, hogy ennyi pénzből egy egészen kiváló oktató- és kutatóhelyet is létre tudnának hozni. De ez az állami egyetemek rovására történik: a 200 milliárd ugyanis közpénz, amit a költségvetésbe fizetve akár a felsőoktatás is megkaphatott volna. Kondor Péter szerint sem szabadna a jegybank elnökének a jegybank normál tevékenysége során keletkezett nyereséget a saját hatáskörében elköltenie. “Ez a jegybank függetlenségével való visszaélés. Ráadásul a jegybank nyereségessége vagy veszteségessége független attól, hogy a jegybank mennyire látja el a feladatát. Ha ezt a jegybankelnök nem látja, akkor nem lesz képes arra, hogy jól lássa el a feladatát.”

Kritizálják, akik ismerik 

Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának a vezetője is hasonlóan gondolkodik: “Kétségtelen, hogy a főáramú közgazdaságtant az utóbbi időben nagyon sok kihívás érte, ezért pozitív az összes kezdeményezés, amely fölteszi ezeket a kérdéseket, és megpróbál rá akár válaszokat adni. De azt mindenképpen bajnak tartanám, hogyha a főáramú közgazdaságtannak a kritikáját olyanok tanítanák egy ilyen intézményben, akik nem ismerik a főáramú közgazdaságtan alapirodalmát, jól képzett, tájékozott, nemzetközi szinten is ismert közgazdászok helyett.”

Mennyire megy szembe a fősodorral?

Forrás: MTI/Vajda János

Nincs koherens unortodoxia

“Én sem látom azt, hogy a mainstream mellett kialakulna egy teljesen különálló értelmezése a közgazdaságtannak, ami egy külön intézményrendszert kívánna. Sokkal inkább azt látom, hogy magán a mainstreamen belül nagyobb hangsúlyt kapnak olyan irányzatok, amelyek korábban nem. Nem lehet úgy megújítani valamit, hogy nem értjük teljes mélységében. Thomas Piketty se alapított egy külön intézményrendszert, hogy elmondhassa a tanait, nagyon jól elférnek azok a mainstream keretein belül is. És a hagyományos matematikai közgazdaságtan legjobb műhelyeiben tanult és tanított, mielőtt megírta volna híres kapitalizmuskritikáját. Én nem látom, hogy hogyan épül össze rendszerré az a valami, amit ő meg szeretne tanítani” – mondja Kondor. A matolcsynomicsból egyébként általában is csak annyi érthető, hogy nem megy teljesen szembe a mainstream iskola hagyományaival, de nem is magyarázható velük.

Nincsenek kiforrott struktúrák

Madár István, a Corvinus Egyetem volt professzora sem látja annak értelmét, hogy “valamiféle unortodox közgazdaságtant tanítsanak, mivel ilyen nem létezik egyelőre, tehát nincsenek olyan kiforrott struktúrák, a jelenlegi mainstream közgazdasági irányzattal szembemenő, jól definiált tudományterületek vagy diszciplínák, amiket lehetne strukturált módon oktatni”.

Az állami támogatásból élő Corvinus Egyetem a kérdéseinkre küldött válaszában ennél óvatosabban fogalmazott: “Kétségtelen tény, hogy egyes iskolák, irányzatok kudarcot vallanak és háttérbe szorulnak, és újak lépnek a helyükbe.” A válasz hangsúlyozta, hogy az egyetem nem akarja egyetlen irányzatra alapozni a közgazdaságtan oktatását, és nem is tenné ezt a jövőben sem.

Bizakodó hangok

Mások ezzel szemben úgy vélik, hogy ha lesznek is hibái a programnak, összességében akkor is biztató a kezdeményezés. “A mainstream felülvizsgálata egy szakmai útkeresés, amelynek még messze nem járunk a végén. De persze túlzás lenne azt állítani, hogy az új tanok lezárt axiómarendszereken alapulnának. De a politikai héj lehántása után az MNB-alapítványok célkitűzését szakmai szempontból kifejezetten üdvözlendőnek tartom”– mondja Ulbert József, a Pécsi Tudományegyetem dékánja. A szakemberek tehát alapvetően egy dologban egyetértenek: a közgazdasági mainstream elveivel alapvetően szembemenő irányzatokat egyszerűen nem lehet egységes rendszerbe foglalni, nincs koherens unortodoxia. Akármennyire is fájhat ez Matolcsynak.

Megkerestük a jegybankot is, hogy milyen tananyagból fognak tanítani, és kik lesznek az oktatók, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.