Másodfokon sincs esélyük a bankoknak

Még zajlanak az elsőfokú tárgyalások, de hétfőn már másodfokon is dönthetnek a devizahiteles perekben. Az elsőfokú tárgyalások papírforma szerint alakultak. Idővel a Kúria is sorra kerülhet, hiszen csak az után fordulhatnak nemzetközi bíróságokhoz jogorvoslatért a bankok, hogy minden magyarországi lehetőséget kimerítettek. Több esetben az Alkotmánybíróságot is bevonták a döntésbe. Ott sem számíthatnak túl sok jóra.

Elsőként az EvoBank pere jutott el másodfokra. A bankoknak eddig esélyük sem volt, az elsőfokú tárgyalások papírforma szerint alakultak. Az állás eddig 56-0.

Nézze meg, hogyan állnak a devizahiteles perek!

Túl sok esélyük nincs a második fordulóban sem. A szabályok nem változnak: a bírók csakis az általános szerződési feltételeket vizsgálhatják. Ezeknek meg kell felelniük az összes törvény által előírt feltételnek ahhoz, hogy a banki szerződések tisztességességét megállapíthassák. Ez pedig igazából még senkinek sem sikerült. Volt olyan bank, amelyik részlegesen nyert, de ezek a győzelmek is csak egy szűk időszakra vonatkoztak, ami után már nem igazán változtak a kamatok. A devizahitelezés szempontjából valóban fontos időszakokban egy bank szerződését sem találta eddig tisztességesnek a Fővárosi Törvényszék.

Euró- (kék) és svájcifrank-alapú (piros) fogyasztási hitelek kamatainak alakulása (bal tengely) és a kihelyezett euróalapú fogyasztásihitel-állomány (szürke, jobb tengely). A zölddel jelölt időszakban tisztességesnek találta a Cetelem szerződéseit a bíróság. Ez után már nem is nagyon nőttek a kamatok. Forrás: Origo

A színjáték folytatódhat

A bankok többsége (eddig 17-ről tudunk, de a szám valószínűleg nőni fog) befizeti a 2,5 millió forintos illetéket, ami a fellebbezéshez kell, és folytatja a harcot. A tárgyalásokon ugyanúgy kérni fogják majd a bírót, hogy forduljon az Európai Bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz az ítélethirdetés előtt. De eddig még egy banknak sem sikerült elérnie, hogy a nemzetközi testülethez forduljanak a törvény felülvizsgálatáért.

Nyugati téri devizahiteles tüntetés Fotó: Polyák Attila - Origo

Mit szólhat az Alkotmánybíróság?

Négy esetben fordultak Alkotmánybírósághoz, de ez csak megakasztja a tárgyalás menetét, nem valószínű, hogy a mostani testület kifogást emelne a devizahiteles törvény ellen. A bankok igazi célja az lett volna, hogy a törvényszék az Európai Bíróságtól kérjen útmutatás, hiszen ha ez megtörténik, és nem annak alapján születik meg később az ítélet, akkor az ügy már kikerülhetne a hazai ítélkezés csapdájából.

Négy esetben az Alkotmánybírósághoz fordultak Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

El kell menni a Kúriáig

Ha nem változik semmi, és az eddigi forgatókönyv mellett zajlanak a perek, akkor a bankok továbbviszik majd az ügyüket a Kúriához is, ami után már fordulhatnak az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Ott nem magát a devizahiteles törvényt vizsgálják, mint az Európai Bíróságon, hanem azt, hogy mennyiben sérültek a bankok jogai a szűkös határidők, a bírói jogok csorbítása és egyéb rendelkezések kapcsán.

Fizetniük kell

Ám ezek a perek általában évekig eltartanak, addigra pedig a hitelintézeteknek fizetniük kell, hiszen az elszámoltatási törvény februári határidőt ír elő a kifizetések megkezdésére.