Hegedüs Éva: A magyar bankrendszer tőkeerős

2014.10.25. 12:05

A Gránit Bank, a direkt bankolás egyik úttörőjeként, nagy lehetőség előtt állhat a devizahitelek forintosításakor. Ezt Hegedüs Éva a bank alelnök-vezérigazgatója nem cáfolja, de mégis azoktól az újszerű, elektronikus szolgáltatásoktól várja az üzleti aktivitás további felfutását, amelyeket a kezdetőktől nyújtanak.

Mintha semmi nem kedvezne ma egy bankvezérnek. Lát valami javulást bármilyen területen?

Minden társaság életét befolyásolja a globális piac-, az ország makrogazdasági helyzete és a bankszektort jellemző szabályozási körülmények. Ma már nincs globális recesszió, a világgazdaság növekszik, Amerika és az Ázsiai országok növekednek és Európában sincs csökkenés. Helyi konfliktusok ugyan vannak, de reméljük, hogy ezek megoldódnak. Itthon idén reális lehet a 3 százalékos gazdasági növekedés, a költségvetési hiány az elvárt szint alatt alakul és a növekedési kilátások is biztatóak. A bankrendszert érintő külön adók és a devizahitelezést érintő jogszabályi lépések jelentős veszteséget okoznak a szektor szereplőinek, de ennek ellenére a magyar bankrendszer tőkeerős. A kormányzati intézkedésektől a jövőben nem várok újabb banki teher növekedést, hiszen gazdasági növekedés nélkül nincs sikeres kormányzás, amihez hitelezni képes és hitelezni akaró bankrendszerre van szükség.

Hegedűs Éva, a Gránit Bank vezérigazgatója a bank központjábanFotó: Szabó Gábor - Origo

Az elmúlt négy év sem viselte meg a Gránit Bankot? Gyakorlatilag akkor kezdtek, amikor a hitelintézeteket a gazdaság feketebárányaiként kezdték el emlegetni kormányzati körökben.

2010 májusában egy gyakorlatilag üres bank volt a Gránit Bank, hitelállomány, folyamatok, szabályzatok és IT rendszerek nélkül. A bank az idei első félévet 130 milliárd mérlegfőösszeggel és 131 millió forint adózás előtti eredménnyel zárta. Erre a teljesítményre nagyon büszke vagyok, mert egy zöldmezős bank az első években nem szokott nyereséget termelni. Az eredmény leglényegesebb okának egyrészről azt tartom, hogy a bank komoly hitelezési aktivitást tudott mutatni a kkv szektorban a jó portfólió-minőség megőrzése mellett, másrészt pedig ki tudtunk használni egy olyan piaci rést, amit az internet elterjedtsége és az elektronikus csatornák penetrációja tett lehetővé. Nem csak egyszerűen a pénzügyi szolgáltatások színvonalában és az árazásban tudunk versenyképesek lenni, hanem tudatosan törekszünk arra, hogy innovatív konstrukciókkal, egyedi, újszerű, kényelmi megoldásokkal álljunk az ügyfelek rendelkezésére. A két éve bevezetett Videóbank pédául azt az élményt nyújtja az ügyfélnek, hogy akár otthonról is az ügyintézővel személyesen kapcsolatba lépve tudja intézni a bankügyeit, természetesen anélkül, hogy utaznia kellene. Ez év szeptember végén vezettük be a Gránit Üzenő szolgáltatásunkat, amely igénybe vétele esetén az üzenetküldés díjának megfizetése nélkül kap szöveges üzenetet az ügyfél minden tranzakciójáról, beleértve a kártyával történő fizetést is. Ez éves szinten átlagosan 3-4000 forintos megtakarítást jelent az ügyfelek számára. A piacon elsőként bevezetett megoldás, nem csak egy árazási kérdés, hanem egy olyan fejlesztés eredménye, amelynek következtében kikapcsoltuk a telekommunikációs cégek SMS szolgáltatását és közvetlen kapcsolatot hoztunk létre a Gránit Bank számlavezető rendszere és az okostelefonok között.

Két konkrét intézkedés az elmúlt évekből: a tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel. Egyik sem a direkt bankolásnak kedvez. Mennyiben határozták meg ezek a stratégiát?

Természetesen a tranzakciós illetéket a Gránit Banknak is be kell fizetnie az államkasszába. Megjegyzem, hogy a Gránit Bank csak részlegesen hárította át a tranzakciós illetéket az ügyfelekre, sőt a Bajnok plusz lakossági számlacsomagunk semmilyen tranzakciós illetéket nem terhel az ügyfelekre és korlátozás nélkül havi 4 ingyenes készpénzfelvételt is biztosítunk bármelyek ATM-ből történő pénzfelvétel esetén. Azt gondolom, hogy szektor szinten a jövő mindenképpen a kártyahasználat növekedését és az elektronikus csatornák térnyerését fogja eredményezni.

Az ügyfelek a minőség, az árazás és kényelmi szempontok alapján döntenekFotó: Szabó Gábor - Origo

Nagyobb jóváírással vagy megtakarítással a legtöbb nagyobb banknál is van kedvező számlacsomag. Még az elektronikus szolgáltatások is javulnak. Nem lett túl erős itt a verseny?

A méretnek természetesen vannak előnyei, de én abban hiszek, hogy az ügyfelek a kiszámíthatóság, az átláthatóság, a szolgáltatások minősége, az árazás és a kényelmi szempontok alapján döntenek. Ezekben tényleg van verseny, aminek örülök, mert a verseny inspirál minket abban, hogy még jobb szolgáltatásokat nyújtsunk. Nem szeretnék szerénytelen lenni, de az elmúlt években volt már példa arra, hogy egy nagyobb bank másolta a mi megoldásunkat. Ez is megerősít abban, hogy jó irányba haladunk, na meg az is, hogy a Gránit Bank az elmúlt négy évben húszszorosára nőtt.

A devizahitelek piaci alapú forintosítása nagy esélyt adhat a banknak, hogy növekedjen. Ki fogják ezt használni?

Még nem véglegesek a szabályok, de ha lesz lehetőség belépni erre a piacra, akkor azokat az ügyfeleket szívesen finanszíroznánk, akik eddig rendben fizették a hiteleiket. Számukra a Gránit Bank kiemelten versenyképes ajánlatot fog adni, ahogyan azt tettük a végtörlesztés esetén is. A Bank által átvállalható lakossági hitelek volumene ma még nem meghatározható, az függ a szabályoktól, a jövő évi tervünktől, a hosszú források mértékétől.

A bankok elszámoltatásának tehát egyik nyertese lehet a Gránit Bank?

Nem szeretem ezt a párhuzamot, mert félreértésre adhat okot. A Gránit Bank korábban nem nyújtott lakossági devizahiteleket, ezért az ezzel kapcsolatos jelenlegi terheket sem kell elviselnie. Mint a piaci részesedés növelésében érdekelt piaci szereplő, a Gránit Bank a jövőben is versenyképes szolgáltatások nyújtásával, mindent meg fog tenni azért, hogy növelje ügyfelei számát és erős középbankká váljon.

Azokat a devizahiteleseket szívesen finanszíroznák, akik eddig rendben fizették a hiteleiketFotó: Szabó Gábor - Origo

Amikor azt mondta, hogy egyik magyar középbank lesz a Gránit, akkor hány vetélytársat lát majd mellette? A jegybanktól többször érkezett olyan jelzés, hogy nincs ennyi szereplőre szükség. 

A vetélytárs helyett a versenytárs kifejezést jobban szeretem használni. Arra számítok, hogy az elkövetkező időszakban a verseny növekedni fog és bízom abban, hogy hosszú távon csak a szolgáltatások színvonalával, az árazással és a kiszámítható, kényelmi megoldásokkal lehet piacot szerezni. A piaci szereplők kívánatos számával kapcsolatos megjegyzésével kapcsolatban inkább úgy fogalmaznék, hogy ma nem az a kérdés, hogy hány szereplőnek kellene lennie a magyar piacon, hanem az, hogy hány szereplő tulajdonosa dönt a kivonulás mellett.

Kormányzati jövőkép az is, hogy a bankszektor 50 százaléka legyen magyar kézen. A Gránit Bankba is belépett az állam egy tőkeemeléssel.

Nem ördögtől való ez a kormányzati elképzelés. Az idei Nyíregyházi Közgazdasági Vándorgyűlés egyik előadója éppen azt mutatta be, hogy egy globális felmérés szerint nincs lényeges különbség az eredményességi mutatókat tekintve aközött, hogy egy bank hazai vagy külföldi tulajdonban van. Mégis sokan félnek a hazai tulajdontól, miközben Magyarországon is van arra példa, hogy hazai irányítás mellett átlag feletti profitabilitást lehet elérni. A kérdés szerintem inkább a menedzsment felkészültségében, szakszerűségében, a hosszú távon való eredményes működéshez kapcsolódó érdekeltségi rendszerben van. Megjegyzem, egy hazai irányítással rendelkező menedzsment vélhetően jobban ismeri a helyi piacot, amely a hitelezési kockázatok megítélése tekintetében meghatározó jelentőséggel bír, de az ügyfelek is preferálják, ha az anyanyelvükön, egyszerűen, magyarul tudnak beszélni a bankjuk vezetőivel.