A korrupcióval szemben tehetetlenek a magyar hatóságok

Nemcsak a külföldön korrupcióba keveredő magyar befektetőket nem üldözik elég hatékonyan, de a hazai korrupcióval szemben is tehetetlenek a magyar hatóságok – olvasható a Transparency International nemzetközi jelentéséből. A korrupcióellenes világszervezet magyarországi intézete kedden mutatta be a jelentést.

A külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai által megkötött egyezmény 2014-es végrehajtását értékelte Berlinben a Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes szervezet. A jelentés közel negyven ország elmúlt évi teljesítményét értékeli a vesztegetések elleni fellépés tekintetében. A jelentés szerint szinte minden, az egyezményt aláíró ország rosszul teljesített, csupán négy állam, Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Svájc alkalmazta megfelelően az egyezményben vállaltakat. A résztvevő államok csaknem fele azonban egyáltalán nem, vagy elégtelenül lép fel a külgazdasági korrupció ellen.

A középmezőny alja

A jelentés szerint Magyarország korrupció szempontjából a középmezőny aljára került: olyan országok közé (Argentína, Dél-Afrika, Franciaország, Portugália, Norvégia, Új-Zéland és Svédország mellé), ahol „korlátozott mértékben” szereznek érvényt az egyezménynek. Az alsó kategóriába került több közép-kelet-európai állam, köztük Szlovákia, Csehország és Lengyelország, és olyan feltörekvő gazdaságok is, mint Brazília és Oroszország.

Nem védik a kiszivárogtatókat

Magyarországgal kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy nincs olyan törvény, amely a korrupciós ügyeket leleplező kiszivárogtatókat védi. Idén lépett ugyanis életbe a „panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény”, amely a hasonló szivárogtatókat hivatott védeni a leleplezett csalók felől várható atrocitásoktól. A korábbi hasonló törvényekkel és törvényjavaslatokkal szemben azonban az idén érvénybe lépő törvény pusztán anyagi segítséget nyújt a szivárogtatóknak, nem gondolkozik arról, hogy a leleplezők és hozzátartozóik védelmet kapjanak az esetleges fizikai támadásoktól, vagy az ellen, hogy leleplezés kárvallottjai anyagilag tegyék tönkre, elbocsássák munkahelyéről, vagy vállalkozását támadják. A törvény ellen már a megszavazásakor tiltakozott a TI Magyarország, mivel szerintük „a törvény nem segíti a korrupció felszámolását, ráadásul nem védi kellően azt, aki korrupcióra bukkan, és azt bejelenti”, és Áder János köztársasági elnököt is kérték, hogy ne írja alá a törvényt.

Hatósági törvénysértés

A TI Magyarország közleménye állást foglal az amerikai beutazási tilalmak ügyében is. A szervezet szerint a magyar hatóságok törvényt sértenek azzal, hogy nem indítanak nyomozást a kitiltott állami tisztségviselőkkel szemben. A TI Orbán Viktort idézi, aki az ügyben úgy fogalmazott, „miután Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani”. Ezzel szemben, írja a TI, „a magyar büntetőeljárási törvény előírja, hogy a nyomozást már a bűncselekményre vonatkozó puszta gyanú alapján meg kell indítani, és magának az eljárásnak a feladata, hogy kiderítse, vannak-e bizonyítékok (…) az Egyesült Államokból kitiltott magyar kormánytisztviselők ügyében a magyar kormány egyelőre a felelősség eltussolásával van elfoglalva, és az ügyészség sem tesz semmit a történtek tisztázására.”

Felszólítják a hatóságokat

A korrupcióellenes szervezet emiatt felszólította a hatóságokat, hogy a törvények értelmében hivatalból indítsanak eljárást a gyanúba keveredett tisztviselők ellen, valamint, hogy indítsanak átfogó vizsgálatot az áfacsalások ügyében.