Akár negyedével is drágulhatna az internet

System administrator Benjamin Fischer checks a server in the new computer center of Deutsche Telekom AG in Biere, Germany, 01 July 2014. The subsidiary T-Systems will open the largest computing center in Germany on 03 July 2014 with an area of 150,000 square meters. There will be 30,000 servers here and 100 employees. Together with the center in Magdeburg, the "TwinCore" allows for applications and client data to be handled in parallel at two locations for security reasons. T-Systems wants to satisfy the high demand for cloud service by companies with the facility. Photo: JENS WOLF/dpa

Magánszemélyeknél akár a szolgáltatás árának negyedét is elérhetné az internetadó mértéke, ha a szolgáltatók az adót áthárítanák az ügyfelekre. A kormány szerint ezt nem tehetik majd meg.

Jelenleg havi 3 ezer forint körüli összegért kaphatunk 3 gigabájt adatforgalmat biztosító mobilinternet-előfizetést. Ez a 3 gigabájt – amennyiben felhasználja az előfizető – az internetszolgáltatónak 450 forint adót jelent, ez a szolgáltatás árának akár 15 százalékát is elérheti.

Otthon többet fogyasztunk

Otthoni csomagok esetén ez az arány nagyobb is lehet, hiszen nagyon könnyű elérni a 700 forintos felső határt – ehhez 4,67 gigabájt adatforgalmat kell produkálni.

Néhány mobil- és otthoni internet előfizetés ára | Create Infographics

Rengeteg díjcsomag közül választhatunk, egy olcsóbb esetében az internetadó mértéke elérheti a szolgáltatás árának negyedét is.

Ahhoz, hogy az internetszolgáltatók pénzüknél legyenek, árakat kellene emelniük, vagy egyéb költségcsökkentő megoldások után kellene nézniük.

Az olcsóbb tarifák emelkedhetnek a legnagyobb mértékben

Az internetet a mobiltelefonjukkal használók esetében is elmondható, hogy arányaiban az olcsóbb tarifacsomagok drágulhatnak a legnagyobb mértékben.

Különböző mobiltarifák és az internetadó | Create Infographics

A legkisebb csomagok esetében az előfizetésekhez járó felhasználható adatforgalom nem éri el az 1 gigabájtot, így az internetadó is csupán 150 forintot jelentene – és az áthárítása esetén persze plusz az áfát is. A szolgáltatók legnagyobb csomagjaihoz jellemzően 2-4 gigabájt nethasználat jár. Ezeknek a szolgáltatásoknak az árához képest az internetadó kisebb arányú, csupán az ár 3-7 százalékát teszi ki, míg az olcsóbb tarifacsomagok esetében ez az arány jóval nagyobb, akár a tíz százalékot is meghaladhatja.

Ki fizeti meg?

Kormánypárti politikusok ugyanakkor azt mondogatják napok óta, hogy a szolgáltatók nem terhelhetik rá a fogyasztókra az internetadót, azt nekik kell megfizetniük. Számításaink szerint ugyanakkor, ha mégis áthárítanák valamilyen formában az adó teljes összegét az ügyfelekre, akkor ez bizonyos csomagoknál akár 25 százalékos áremelkedéshez is vezethet. Minél olcsóbb egy tarifacsomag, annál nagyobb az árban az internetadó aránya. Minél drágább a csomag, ez az arány annál kisebb. Tehát 3-4 ezer forintos előfizetés esetén már csak 10-15 százalékkal dobná meg a szolgáltatás árát a tervezett új adó. A kormánypárti politikusok szerint azonban ezt az áremelést a szolgáltatók „nem tehetik meg”.

Nem háríthatják át?

Miközben Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára kedden arról beszélt, hogy a szolgáltatók és az előfizetők közötti szerződések – és a törvények is – kizárják az egyoldalú ármódosítást. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban úgy fogalmazott: szigorú intézkedésekre van szükség, hogy a szolgáltatók ne tudják áthárítani az új adót. Ám ezt a korábbi adók esetében sem sikerült megvalósítani.

Fejlesztésre kell a pénz

Tállai András szerint a kormány elképzelése az, hogy a szélessávú internet kiterjesztésének fejlesztéséhez önerőként vegyék figyelembe a szolgáltatók által fizetendő távközlési adót, írta az MTI. Ezzel is azt akarják ösztönözni, hogy a társaságok ne hárítsák át a fogyasztókra a többletterhet, fogalmazott az államtitkár. A kormány 20-25 milliárd forintot vár az internadó bevezetésétől.

Felső korlát

Rogán Antal hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek az internethasználat adójának módosító törvényjavaslatát, amelyben magánszemélyek esetében 700, cégek esetében pedig 5000 forintos felső korlátot javasolt a Fidesz frakcióvezetője.