A megváltozott munkaképességűeket 64 ezer állás várja

Csanádapáca, 2009. december 11. Csanádapácán a szociális foglalkoztatóban tobozokra lyukat fúrnak a munkások, akik 6 órában dolgoznak. Szeptember 1-jén lépett életbe az a kormányrendelet, amely megváltoztatta a szociális foglalkoztatás rendszerét. Egyebek között kizárja a munkalehetőségből a fejlesztőfoglalkoztatás esetén az 55. évüket, munka rehabilitáció esetén a 62. évüket betöltötteket. Csanádapácán a jelenlegi helyzet szerint a 103 foglalkoztatottból egy sem marad. Végső elkeseredésükben tízezer Békés megyei aláírással küldtek levelet Sólyom László köztársasági elnökhöz településvezetők és a szociális foglalkoztatásból kiszorulók. MTI Fotó: Rosta Tibor

Egyre nagyobb számban kapnak munkát a fogyatékossággal élők. A javulást nem az állami beavatkozás, hanem a céges világból induló szemléletváltás okozta.

"Menő lehet a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása” címmel adott ki közleményt a Rehabjob megváltozott munkaképességűek foglakoztatását segítő nonprofit kft. Mint írják, a Központi Statisztikai Hivatal 2012-es adatai szerint 2 éve a megváltozott munkaképességűek alig 18 százalékának volt munkája, ami mind a foglalkoztatás általános szintjétől, mind pedig a hasonló európai átlagtól lényegesen elmaradt. Eközben a NAV adatai szerint mintegy 64 ezer olyan szabad munkahely van, ahol a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása helyett a cégek inkább a rehabilitációs hozzájárulás befizetését választják. A legfrissebb piaci tapasztalatok azonban a helyzet változását jelzik.

Szociális foglalkoztatás 2009-ben: azóta a céges világ a megváltozott munkaképességűek fő munkáltatója Forrás: MTI/Rosta Tibor

Szemléletváltó cégek

Dobár Attila, a megváltozott munkaképességűek munkavállalásának segítésével foglalkozó Rehabjob ügyvezető igazgatója az Origónak azt mondta: idén lavinaszerűen érkeztek hozzájuk a megkeresések, de ez nem jogszabályoknak, hanem inkább egy, a céges szférában lezajló szemléletváltásnak köszönhető. „A nagyobb vállalatok már 2010-től - amikortól ötszörösére emelkedett a rehabilitációs hozzájárulás - kötelesek a megemelt rehabilitációs hozzájárulást fizetni, ha nem alkalmaznak 5 százaléknyinál több megváltozott munkaképességű embert. Ez azonban önmagában nem hozott eredményt, a legtöbb cég inkább vállalta ezt a büntetést.”

Két éve támogatják

Az állam már két éve támogatja a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását úgynevezett bértámogatásokkal, vagyis a cégek pluszpénzt kapnak, ha fogyatékossággal élő alkalmazottat vesznek fel. Az EU-s pénzből működő Támop 1.1.1-12/1 kiemelt bértámogatási projekt, amelynek megvalósítója a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, 2012-ben indult. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a bértámogatásokra több mint 4,8 milliárd forintot költöttek.

Nagyot fordult a világ

Dobár Attila szerint viszont az állami bértámogatások bevezetése egyből nem hozott látványos eredményt, ehhez kellett az is, hogy az elmúlt egy-két évben világszerte nagyot fordult a céges világ viszonya a fogyatékkal élők alkalmazásához, csak úgy, mint a közvélemény hozzáállása. „Láthattuk, hogy az elmúlt időszakban, a médiában sokkal több szó esett a megváltozott munkaképességűek rehabilitációjáról, egyre többen elfogadják, hogy a fogyatékossággal élőknek integrációra és nem szegregációra van szüksége, és hogy sok munkaterületen ők is ugyanúgy helyt tudnak állni, mint bárki más.”

Könnyű fizikai munkára keresettek megváltozott munkaképességűek Forrás: MTI/Czika László

Az idei áttörés

2014 második felében történt meg az áttörés, rendkívül sok vállalat kereste meg a Rehabjob Kft.-t, különösen megugrott azoknak a cégeknek a száma, akik a vállalat átvilágítását, illetve a vezetők felkészítését kérték a megváltozott munkaképességűek fogadására. „A fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés mellett fontos tevékenységünk a 'mentális akadálymentesítés': a cégeknek felkészítést tartunk a munkaerő-felvétel jogi hátteréről, valamint etikai útmutatást tartunk a fogyatékkal élő alkalmazottak fogadásához” - mondja Dobár Attila.

Példamutató multik

A cégvezető elmondása szerint a Rehajobot leginkább multinacionális cégek keresték meg. „A multicégek talán jobban érzékelik a külföldön lezajló szemléletváltást, ismerik a CSR-programokat (Corporate Social Responsibility, társadalmilag felelős üzletpolitikát támogató kampányok), ezért ebből a szempontból előrébb tartanak, mint a magyarországi vállalatok, de ez a szemléletváltás Magyarországra is begyűrűzött már. Emellett az is szerepet játszik, hogy a rehabilitációs hozzájárulást csak a nagyobb cégeknek kell fizetni, 25 alkalmazott alatt a cég mentesül alóla. A nagyobb cégek pedig jellemzően inkább multik, ezért magyar kis- és középvállalkozások kevesebben jelentkeznek.”

Négy év alatt megduplázódott

A Rehabjob tapasztalatait a minisztérium számai is megerősítik. „A napokban kötöttük meg a hétezredik bérköltség-támogatási szerződést, amely alapján megváltozott rehabilitálható ember jutott munkához a projekt támogatásával, így már csaknem 80 ezer megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő, illetve csökkent egészségi állapotú személy dolgozik hazánkban, kétszer annyi, mint 2010 előtt, akkor a létszám 43 500 fő volt” – írta az Emmi az Origo kérdéseire adott válaszában.

Különféle beosztások

A Rehabjob elsősorban irodai, adminisztrációs vagy könnyű fizikai munkára tudott főként testi fogyatékos vagy tartós betegségen átesett munkavállalókat közvetíteni. „Sok ügyfelünk lett árufeltöltő, illetve raktáros, mások adminisztratív pozícióban találtak munkát, de volt, akit magas pozícióban alkalmaztak magyarországi bankok” – mondta Dobár, aki szerint sok cégben indít el pozitív változásokat a megváltozott munkaképességű dolgozók integrálása. „A felvétel után javult a munkahelyi hangulat, a többi alkalmazottat gyakran inspirálják, hogy kollégáik náluk sokkal nehezebb helyzetből indulva is sikeresek tudnak lenni, elgondolkodnak azon, hogy az ő hétköznapi problémáik mégis milyen súlyúak.” Erre a jelenségre példaként említette az Iron Mountain Magyarország nevű dokumentumkezelő céget, amely az elsők között alkalmaz 5 százaléknál több megváltozott munkaképességű embert (amely fölött már nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetniük).

Egyre több az akadálymentesített munkahely Forrás: MTI/Kovács Tamás

Értelmi fogyatékosként a legnehezebb

Dobár Attila szerint a pozitív eredmények ellenére vannak még komoly lemaradások. „A testi fogyatékkal élők alkalmazása terén jól állunk. Az akadálymentesítés kezd normává válni, az újabb irodaépületeket már eleve úgy építik, hogy például a kerekes székes közlekedés is lehetséges legyen. Komoly problémát jelent viszont az értelmi fogyatékos emberek munkavállalása. A Rehabjobot sokszor keresik meg Down-szindrómások vagy autisták, illetve az őket képviselő szervezetek, de rendkívül nehéz nekik állást találni.” Szerinte az előítéletek mellett az is problémát jelent, hogy Magyarországon nagyon fejletlen az értelmi fogyatékossággal élőknek nyújtott fejlesztő, felzárkóztató oktatás, emiatt közülük sokan gyakran valóban nem munkaképesek.

„Pedig a megfelelő fejlesztéssel egy Down-szindrómás vagy autista ember is alkalmas lenne sokféle munkára, többségük azonban nem jut hozzá efféle oktatáshoz, a jelenleg működő intézetek nagy része csak szegregálja, de nem segíti a fogyatékkal élőket” – mondta Dobár.