A vasárnapi nyitva tartás a legkisebb probléma

2014.11.30. 07:03

A bolti dolgozók keveset keresnek, túlterheltek, de nem akarják elveszíteni a vasárnapi pótlékot, és nem akarnak utcára kerülni, ezért nem támogatják a vasárnapi zárva tartást. A vasárnapi pótlék emelése és a korlátozottan önkéntes vasárnapi munkavégzés jelentik azt a kompromisszumot, amiben a munkáltatók és a munkavállalók szakszervezetei egyetérthetnek. A munkafelügyelet megerősítése nagyon fontos lenne.

"Szabadság nincs, betegállomány nincs, nyugdíj nincs", mondja egy budapesti kisbolt pénztárosa. Viszont minden második vasárnap szabad, már ha úgy vesszük, mert le kell dolgozni.

Két műszak van, minden hétvégi nap az egyik műszak szabadnapos, olyankor a másik műszak hosszúzik, tehát a heti egy szabadnapot lényegében le kell dolgozni. A dolgozók négy órában vannak bejelentve, a fizetésüket zsebbe kapják. Van olyan kollégája, aki idén még egyáltalán nem volt szabadságon (aki volt, az is fizetés nélkül), a betegállomány ugyanígy megy, otthon lehet maradni, de táppénz nincs. A négyórás bejelentés miatt csak fele szolgálati idő ketyeg a nyugdíjba.

Multi vagy kisbolt?

Beszélgettünk kiskereskedelmi dolgozókkal, az imént leírt állapotok a legrosszabbak, amiket hallottunk. Minifelmérésünk nyilván nem reprezentatív, de az alábbi helyzet rajzolódott ki: a multik inkább betartják a munkajogi szabályokat, például a szabadnapok kiadásakor, de alacsonyak a fizetések, és nagyon sokat kell dolgozni. A kisebb boltoknál (és ide tartoznak a franchise-ok, például a CBA is) nagyobb a szórás. Van, ahol jók a körülmények, és relatíve magasak a fizetések; van, ahol a fenti állapotok, vagy azokhoz hasonlók uralkodnak.

A multiknál inkább betartják a munkajogi szabályokat, mint a hazai boltokban. Azok közt nagy a szórás, van, ahol borzasztóak a körülmények

Fotó: AFP/Carl de Souza

Mennyit kell dolgozni?

A kiskereskedelemben dolgozók munkarendjét, mivel a boltok nem heti 5-ször 8 órában vannak nyitva, jellemzően munkaidőkeret alapján állapítják meg. A munkaidőkeretet úgy kell kiszámolni, hogy meg kell nézni, az adott időszakra (ez legyen mondjuk egy hónap) hány munkanap esik a naptárban, ezt meg kell szorozni 8-cal. Így jön ki a havi óraszám, ami alapján a munkáltató megírhatja a munkavállaló beosztását.

Hány szabadnap jár?

Ami egy átlagos kereskedelmi dolgozót illet (vannak kivételek, ezekről a Munka Törvénykönyve részletesen rendelkezik), az a szabály, hogy havonta legalább egy szabadnapnak vasárnapra kell esnie, és legalább 6 naponta ki kell adni egy szabadnapot. A többi szabadnapot a munkáltató lényegében kötetlenül oszthatja el, a szabadnapok száma attól függ, hány nap alatt dolgozza le a munkavállaló a munkaidőkeret alapján kiszámolt óraszámát. Ha valaki többet dolgozik az óraszámánál, akkor azt túlórában kell neki kifizetni.

A Miniszterelnökségen például munkaidőkeretet alkalmaznak, ezért dolgozhatnak napi 10 órában a tisztviselők. A 8 órán felüli túlóráikat vagy ki kell nekik adni szabadnapnak, vagy túlórabért kell fizetni. Egy nap maximum 12, hetente maximum 48 órában lehet valakit dolgoztatni.

Havonta egy szabad vasárnap mindenkinek jár

Forrás: MTI/Kollányi Péter

Kettős könyvelés

Azt, hogy a túlórákat rendesen elszámolja és a szabadnapokat kiadja-e egy cég, a jelenléti ív alapján lehet ellenőrizni. Nagyon sok kiskereskedelmi egységben ebből kettő van: egy hivatalos, amit a munkaügyi ellenőrnek meg lehet mutatni, és az, ami alapján a dolgozók ténylegesen bejárnak. Sok boltban ugyanis nem tartják be a munkajogi szabályokat.

Pénz kell, nem szabadnap

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) adatai alapján a munkavállalókat a fizetés sokkal jobban érdekli, mint a szabadnapok. Tájékoztatásuk szerint "a vasárnapi munkavégzés során a leggyakoribb szabálytalanság a bérpótlék munkáltató általi meg nem fizetése. A közérdekű bejelentések és panaszok legtöbb esetben a feketemunka tárgyában érkeztek hivatalunkhoz (3123 darab), emellett kiemelkedő számú volt 2013-ban a munkabérrel kapcsolatos bejelentések száma (2390 darab), mely magában foglalja a pótlékok - beleértve a rendkívüli és vasárnapi munkavégzés pótlékainak - megfizetésével kapcsolatos jogsértéseket is".

A kiskereskedelmi dolgozók nagyon rosszul keresnek. Egyelőre több pénzre van szükségük, nem több szabad vasárnapra

Forrás: AFP/CHRIS HONDROS

Alacsonyak a bérek

Jelenleg a kereskedelemben a dolgozók szempontjából az alacsony bérek jelentik a legnagyobb problémát, mondta az Origónak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. A bérek alacsonyak, ezért kevesen akarnak a kereskedelemben dolgozni. A boltokban alacsony a létszám, ezért a dolgozók túlterheltek, a szabadnapok és szabadságok kiadása nagyon nehéz, sokat kell túlórázni.

A vasárnap nem aktuális

A munkavállalói szakszervezetek hagyományosan ki kellene, hogy álljanak a minél több szabad vasárnap mellett, a jelenlegi helyzetben ezt mégsem tehetik, véli a KASZ elnöke. A kormány adó- és járulékemelésekkel sújtja a boltokat, a munkáltatói terhek pedig nem csökkennek. Így kilátás sincs a béremelésre, a vasárnapi zárva tartás bevezetése pedig elbocsátásokhoz vezethet. Sáling József szerint a dolgozók sem támogatják a vasárnapi zárva tartás bevezetését, bár elismeri, hogy ebben szerepet játszhat a félelem: nem csak attól félnek, hogy kirúgják őket, de attól is, hogy kollégájuk kerül lapátra, nekik pedig még többet kell dolgozni. Ráadásul az alacsony fizetések mellett a vasárnapi pótlék mindenkinek jól jön, a zárva tartással ez megszűnne.

A mostani viszonyok közt a vasárnapi zárva tartást senki sem akarja

Forrás: MTI/Czeglédi Zoltán

Legalább a pótlékot emelni kéne

A KASZ a vasárnapi pótlék 100 százalékra emelését szorgalmazza (jelenleg 50 százalék a mértéke), esetleg azt, hogy a vasárnapi munkavégzés, bizonyos korlátok között, önkéntes alapon működjön. Ehhez csak a Munka Törvénykönyvét kellene módosítani. Ezt a kompromisszumot támogatja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), mondta el az Origónak a szervezet főtitkára, Dávid Ferenc. A VOSZ egyébként népszavazást fog kezdeményezni, ha a vasárnapi zárva tartást elfogadják. A VOSZ abban is benne lenne, ha a kötelező szabad vasárnapok számát havi kettőre emelnék. Ezzel munkahelyek jönnének létre, mert több dolgozóra lenne szükség, hiszen nehezebb lenne elosztani a szabadnapokat, érvel Dávid Ferenc.

Megszűnik a munkafelügyelet

Mindez persze csak akkor tudna működni, ha a munkafelügyelet betartatja a törvénykönyv rendelkezéseit. Az NMH viszont 2015 január 1-ével megszűnik, emlékeztet Sáling József. Czomba Sándor, a szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár a KASZ-nak azt mondta, a helyi irodák maradnak a kormányhivataloknál, a központot (vagy legalábbis funkcióit) átveszi a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az NMH-nál régebben körülbelül 800-an dolgoztak, most ennek kevesebb, mint a fele, állítja a  KASZ elnöke, aki reméli, hogy a tárcába történő beolvasztás és a közszférában tervezett leépítés nem fogja hátrányosan érinteni a munkafelügyeletet.