A tavalyi év utolsó negyedévében jellemzően 305 és 310 között mozgott a forint árfolyama az euróhoz képest, december közepén azonban egy nap alatt 5 forintot gyengült a kurzus, és ez a leértékelődés azóta is folyamatosan tart.
Az Origo által megkérdezett pénzügyi elemzők a jelenleginél gyengébb forintárfolyamra számítanak hosszú távon. Hétfőn kora délelőtt a forint az euróval szemben átlépte a 320 forintos határt is. Az EU közös valutája sem kezdte jól 2015-öt, ugyanis az euró többéves mélyponton van a dollárral szemben.
Török Zoltán, a Raiffeisen vezetőelemzője az Origónak kiemelte, hiába csökkent a sérülékenységünk, a régióban továbbra is a magyar gazdaság a legkockázatosabb. A forint árfolyamának kilátásaival kapcsolatban azt mondta, a jelenlegi gyenge szint „nem lesz nagyon tartós”, és belátható időn belül a kurzus vissza fog térni a 310–315-ös sávba az euróval szemben.
Hosszú távon tovább gyengülhet a forint, véli Török Zoltán. Szerinte az elmúlt évek trendjeit nézve folyamatos gyengülés figyelhető meg, az alapján jövő januárra még gyengébb forintra van kilátás.
Angela Merkel és Mario Draghi kijelentései nyomán a befektetők attól tartanak, hogy a periféria államai – így régiónk tagországai – lehetnek a leginkább veszélyben.
A német kancellár Görögországgal kapcsolatban tett kijelentéseket, míg az Európai Központi Bank elnöke mennyiségi lazítást (államkötvény-vásárlást) helyezett kilátásba, de beszélt deflációs veszélyekről is.
Kiss Mónika, az Equilor senior elemzője szerint ezek mellett belső okai is vannak a gyenge forintnak. A devizahiteles rendezés – a forintosítás –, valamint azok a kormányzati törekvések, amelyekkel a magyar államadósságot a forintalapon történő finanszírozás felé tolják, szintén nem erősítik a forint árfolyamát.
Az elemző szerint hiába az impresszív makroadatok, a befektetők inkább törékenyebbnek látják a gazdaságunkat, és veszélyben érzik a devizánkat. Szerinte rövid távon a forint árfolyama az euróhoz képest a 320–324-es sávban mozoghat, míg hosszabb távon a 310–330-as sáv tűnik reálisnak.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a magyar deviza az orosz válság, ezen belül a rubel zuhanása miatt is gyengült, ahogy a lengyel zloty is. Igaz, a lengyel deviza kisebb mértékben veszített értékéből, mint a forint. A szakértő kommentárjában azt írja: a forint gyengüléséhez hozzájárult, hogy a nemzetközi piacon a múlt év végén a forint év eleji gyengülését előrevetítő várakozások voltak. A forintgyengülésben szerepet játszhat továbbá a hétfőn reggel megjelent a magyar beszerzési menedzserindex, amely a feldolgozóipar gyenge teljesítményéről tanúskodik.
A forint nem csak az euróval szemben gyengült: a dollárkurzus 270 forint közelébe ugrott. Németh Dávid azt mondta, ilyen szinteken legutóbb 2002 tavaszán volt a dollár, a forinttal szembeni csúcs pedig 2000. október 26-án volt, amikor közel 320 forintba került az amerikai deviza.