Egy bank is érintett lehet az áfacsalásban

Vajat a kávéba? Igen! Ez a legújabb fogyókúrás hóbort Vaj kávé
Vágólapra másolva!
Az adóhivatal pénzügyi nyomozói befejezték a nyomozást egy főként kávéval üzletelő bűnszervezet ügyében, és 28 személlyel szemben javasolnak vádemelést a Csongrád Megyei Főügyészségnek, írja közleményében a NAV.
Vágólapra másolva!

A nyomozók és az adóellenőrök egy 18 főből álló bűnszervezet tevékenységét szakították meg 2012 decemberében. A NAV szerint a zár alá vett vagyonnal a keletkezett kár megtérülhet.

Kávéban utaztak

A gyanú szerint a szervezet két nagy forgalmú Csongrád megyei kft. nevében színleg Szlovákiába adott el főként kávét, de emellett csokoládét, gumicukrot, nyalókát és étolajat is. A szlovák cég papíron egy ciprusinak számlázta tovább a készletét. A látszat kedvéért az árut ugyan kiszállították Szlovákiába, de onnan rövid időn belül Ciprus helyett Budapest környéki telepekre fuvarozták vissza. Ezt követően egy számlázási láncolaton keresztül a szállítmányok ismét bekerültek a Pest és Csongrád megyei cégekből álló hálózatba. A körbeforgatott áru mozgásáról kiállított fiktív számlák alapján több mint 860 millió forint áfát csaltak el, olvasható a NAV honlapján.

Hosszú utat tett meg a kávé Forrás: Thinkstock

Egy bank is érintett lehet

A nyomozás során felmerült annak gyanúja, hogy a bűnszervezet munkáját egy pénzintézet fiókvezetője is segítette. Tőle a bűnszervezet vezetője rendelt készpénzfelvételt és kért banki információkat a szervezethez tartozó olyan cégek nevében is, amelyekhez neki papíron semmi köze nem volt. A banki műveletek után a fiókvezető jutalékot kapott, írja az adóhivatal.

A pénzügyi nyomozók készpénzt, bankszámlákat, ingatlanokat és járműveket vettek zár alá, továbbá 130 millió forint áfa kiutalását akadályozták meg. A NAV közleménye szerint az így biztosított körülbelül egymilliárd forinttal az okozott kár megtérülhet.

Vádemelést javasolnak

A bűnszervezet vezetőjével, valamint a kereskedő cégek bűnös tevékenységében és a bűnszervezet munkájában közreműködőkkel szemben költségvetési csalás, míg a bankfiók vezetőjével szemben gazdasági titok megsértése miatt javasolnak vádemelést. Előbbi esetén a törvény akár 20 évig, míg utóbbi esetén akár 3 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi.