Napelemadó: az unió mást mond, mint a kormány

2015.01.17. 14:58

Az unió valóban elektronikai hulladéknak minősíti a napelemeket, de az elektronikai hulladékok kezelését nem a kormányok, hanem a cégek számára írja elő. A hulladékgazdálkodást három éve államosították, azelőtt a cégek visszaigényelhették a termékdíjat, ha gondoskodtak a szemétről, most már mindenképpen fizetniük kell. Napelemhulladék még évtizedekig nem lesz, és akkor sem kell majd kiválogatni a paneleket a többi szemét közül.

Ha a kormány nem államosította volna a hulladékkezelést 2011-ben, akkor a cégek megúszhatnák a környezetvédelmi termékdíjat. Az elektronikai hulladékot akkor is kezelniük kellene, de eldönthetnék, hogy ezt önmaguk végzik, vagy megbíznak vele valakit.

Elektronikai hulladék

Amikor megkérdeztük a Földművelésügyi Minisztériumtól, milyen indokkal vetettek ki környezetvédelmi termékdíjat a napelemekre, betűre pontosan ugyanazt a választ kaptuk, mint az ország összes sajtóorgánuma: a vonatkozó uniós előírás elektronikai hulladéknak minősíti a napelemeket. Az előírás, amire a tárca hivatkozik, a WEEE (Waste Electrical and Electronic Equipment, magyarul Elektromos és elektronikus készülékek hulladéka) nevű direktíva. Ez valóban ilyen hulladéknak minősíti a napelemeket, és valóban előírja, hogy az ilyen hulladékokat össze kell gyűjteni, fel kell dolgozni és újra kell hasznosítani.

A cégeknek kell kezelni

Viszont a direktíva azt már nem írja elő, hogy ez a kormány (bármelyik tagállam kormánya) feladata lenne. Sőt, a kötelezettség kimondottan a berendezéseket gyártó vagy forgalmazó cégekre vonatkozik. Az elv az, hogy ha egy cég olyan készüléket dob piacra, amiből idővel elektronikai hulladék lesz, akkor vegye ki a részét az elektronikai hulladékok feldolgozásából, ez logikus. Ez a gyártói felelősség elve. A kormányoknak csak a felügyeleti tevékenységet kell ellátniuk. (A direktíva magyarul itt olvasható.)

Az unió a cégek, nem pedig a kormányok számára írja elő az elektronikai hulladék újrahasznosításátForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Koordináló szervezet

Az unió nyugati országaiban, például Nagy-Britanniában a cégek vagy saját maguk intézik az elektronikai hulladék gyűjtését és feldolgozását, vagy megbíznak ezzel egy koordináló szervezetet. A cégek díjat fizetnek a koordináló szervezetnek, amely teljesíti helyettük a rájuk eső hulladékfeldolgozást.

Államosították a szemetet

Erre 2012 előtt Magyarországon is volt lehetőség, a kormány akkor államosította a hulladékgazdálkodást. Korábban úgy ment, hogy a cégek kifizették a termékdíjat, aztán ha elvégezték a rájuk eső hulladékkezelést, a díjat visszaigényelhették. Vagy megbíztak egy koordináló szervezetet, amelyik befizette helyettük a termékdíjat, elvégezte a rájuk eső hulladékfeldolgozást, és visszaigényelte a díjat.

2011-ben azonban a kormány megszüntette a termékdíj visszaigénylésének lehetőségét. Ezzel a koordináló szervezetek funkciójukat vesztették, mára többségük felszámolás alatt áll vagy vegetál. Szerepüket az állami Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, majd 2015. január 1-jétől jogutódja, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága (OKTF NHI) vette át. A hulladékgazdálkodás államosításáról itt írtunk bővebben 2013 elején.

A hulladékgazdálkodást 2011-ben államosították. Korábban a cégek visszaigényelhették a termékdíjatForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Olcsóbb lett volna?

Teljesen természetes, hogy az állam díjat szed egy szolgáltatásért, jelen esetben a hulladékkezelésért. Az már nem feltétlenül az, hogy kisajátít egy funkciót, amit piaci alapon is meg lehetne oldani. Szerettük volna megtudni, piaci alapon olcsóbban lehetne-e feldolgozni a napelemeket, mint az állam által kivetett kilónkénti 114 forintos termékdíj. Ezt nem sikerült kideríteni, egyrészt azért, mert az elektronikai hulladékokkal foglalkozó koordináló szervezetek jó része már nem létezik. Egy cég vezetőjével sikerült beszélnünk, nyilatkozni ő sem akart, mert nem akar a "figyelem középpontjába kerülni".

Nincs napelemhulladék

A másik, sokkal fontosabb ok, hogy egyelőre nincs olyan, hogy napelem-hulladék. A napelemek Magyarországon körülbelül három éve kezdtek elterjedni, a panelek élettartama 35-40 év, szó sincs arról, hogy elhasznált paneleket kellene kezelni, mondta az Origónak Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. Nyugat-Európában is csak a 2000-es évek elején kezdtek igazán elterjedni, még ott sem merült fel komolyan a hulladékkezelés problémája.

A napelemek életciklusa Kurucz Éva kormányszóvivő szerint 20-25 év, ennek lejártával veszélyes hulladéknak minősülnek. „A termékdíj pedig azt a célt szolgálja, hogy ezekről a berendezésekről a gyártók és a forgalmazók terhére gondoskodjunk” – mondta. Azt már nem tette hozzá, hogy miért most vonják be a termékdíjas körbe a napelemeket, nem pedig 20-25 év múlva.

Nem kell szeparálni

Egy napelemtábla nem olyasmi, amit az ember csak úgy kihajít a kukába, ha elromlik – mondta elektronikai hulladékokban jártas, névtelenül nyilatkozó forrásunk. A tévékkel és egyéb kisebb elektronikai eszközökkel szemben a napelemek nem keverednek a kommunális hulladékba, nem kell őket kiválogatni. Termékdíjat olyan hulladékokra szokás kivetni, amiket szeparálni kell.

 

Egy napelem nem olyasmi, amit az ember behajít a kukába, nem kell kiválogatni a többi szemét közülForrás: Photononstop/Philippe Turpin

Külföldi cégek előnyben

A termékdíjat a forgalomba hozatalkor kell megfizetni, ezért a magyar cégek versenyhátrányba kerülnek majd a külföldi cégekkel szemben. A hátrányt tetézi, hogy Magyarországon a legmagasabb az áfa az egész unióban – hangsúlyozza Kiss Ernő.

Mivel a Magyarországon forgalmazott napelemek nagy része importból származik, a termékdíjnak nem lesz jelentős munkaerő-piaci hatása – mondta V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára. Azt ő is elismerte, hogy a termékdíjat az első hazai forgalmazónak kell megfizetnie.

Ádernek sem tetszik

Áder János köztársasági elnök a frakciók vezetőinek írott levelében környezetvédelmi képtelenségnek nevezte a napelemekre kivetett termékdíjat. A köztársasági elnök szerint a hiba azért csúszhatott be, mert a kérdést salátatörvényben szabályozták, ezért ő sem vette észre.