Budapest, 2012. október 16.
Egy hajléktalan férfi átnéz új, 16 dioptriás szemüvegén, amelyet Szalai László szemész szakorvos, az önkéntes Máltai orvoscsoport vezetője a látás hónapja alkalmából adott át a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Feszty utcai központjában 2012. október 16-án. A program 2010 óta működik Budapesten ahol hajléktalanoknak, illetve Magyarország és Románia szegény régióban, ahol pedig elsősorban gyerekeknek nyújtanak ellátást.
MTI Fotó: Kallos Bea
Vágólapra másolva!
Hiába volt 2014 több makrogazdasági mutató szerint is sikeres év, közgazdászok szerint a növekedés nem fenntartható, az főleg külső tényezőknek köszönhető.
Már minden rég tönkre ment, csak nem vesszük észre, csoda, hogy nem omlott össze a gazdaság; illetve minden a legnagyobb rendben van: száguld a magyar gazdaság, mi vagyunk Európa csodája – ezt a két teljesen ellentétes álláspontot ütköztetve vezette fel a Republikon Alapítvány elnöke, Horn Gábor "A magyar gazdaság helyzete és kilátásai" című konferenciát. A rendezvényen arra keresték a választ a résztvevők, hogy vajon merre is tart jelenleg a magyar gazdaság.
Csúcsra járatták
A tavalyi évet kakukktojásként csúcsra járatták és szerencsés tényezők is segítették ebben a kormányt, ezért a látlelet a makrogazdasági adatok alapján nagyon kedvező képet mutat, kezdte előadását Csillag István. Az Óbudai Egyetem docense szerint ezért szerint nincs is olyan gazdaságpolitikus aki ne ezzel dicsekedne, hogy a makrogazdaság a fundamentumok szerint jól teljesített az ország. Az elmúlt tíz évben a magyar gazdaság hanyatló, lefelé tartó tendenciát mutat, mondta a korábbi gazdasági és közlekedési miniszter.
Hanyatló tendenciát mutat a magyar gazdaság Forrás: MTI/Kallos Bea
Lassú kilábalás
A 2014-es adatok ellenére Magyarország még mindig nem érte utol a válság előtti szintjét, a kilábalás nálunk sokkal lassabb, mint más uniós országokban, mondta. Csillag István szerint a Magyarországnak jutó uniós források egy főre vetítve a legnagyobb az EU-ban, mint mondta, egy Marshall-segélynyi pénz érkezik hazánkba, de ennek ellenére lényegében stagnál az egy főre jutó kibocsátás mértéke.
Az intézményi rendszer egyik legfontosabb ismérve a jogbiztonság, nálunk azonban nem a törvény ereje, hanem az erő törvénye érvényes, mondta az egyetemi docens. Szerinte akkor érdemes többet dolgozni, ha a tulajdon is növekszik, Magyarországon azonban afelé irányítanak, hogy „ne itt szerezz profitot”. Példaként a vállalkozásokat sújtó adókat emelte ki: korábban az 53 adófajtát soknak nevezték, most azonban már 87-nél tartunk, ráadásul a cégeket sújtó normatív adók aránya 34 százalék, míg az egyéb adóké 66.
Csillag István szerint jelenleg a haveroknak történő átjátszás, a fogyasztók kifosztása zajlik. Egy dologban szerinte jobban teljesítünk: az egyenlőtlenség egyetlen helyen sem nőtt annyira, mint Magyarországon – a közgazdász hangsúlyozta, hogy ezt a KSH vonatkozó tanulmánya is megerősíti.
Halovány növekedés
Az egyszeri növekedési tényezők kiesésével jó esetben 2 százalék körüli növekedési érhető el, mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Úgy véli, hogy miközben sok ország elhúz majd, Magyarországon csak „halovány növekedés” várható.
A közmunkások nagyot lendítenek a statisztikán Forrás: MTI/Balázs Attila
A foglalkoztatási ráta uniós összevetésben alacsony, a visegrádi országokkal összevetve pedig a legalacsonyabb. A válság után ugyan emelkedett a foglalkoztatottság, de ebben a közmunkaprogramnak nagy szerepe volt. Összességében az uniós rangsor alsó harmadában vagyunk, de már nem a legutolsók között.
Nőtt a szegénység
Magyarországon ma több szegény ember él, mint tíz évvel ezelőtt, mondta Török Zoltán. Ugyanakkor a szegénység növekedése általános probléma az Európai Unióban, sőt, néhol a romlás a hazainál is nagyobb mértékű. Összességében szerinte a szegénység leküzdésében nem értünk el eredményeket.
A korai iskolaelhagyók arányát tekintve 2003-as előnyét Magyarország elvesztette, de még így is az uniós átlag alatt van. Bár nőtt a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők aránya, az továbbra is az uniós átlag alatt van.
Az innovációs mutatónk – mennyit költünk kutatás-fejlesztésre – javult ugyan, de még mindig elmarad az uniós átlagtól – Magyarország továbbra is az alsó harmadban található, de például Szlovákiát és Lengyelországot megelőzzük.
Az oktatásra kell költeni
Magyarországon viszonylag fejlett a humántőke, Török Zoltán szerint ez az egyetlen előny a V4 többi országával szemben, de a folyamatok alakulása szerint félő, hogy a régiós országok ezt hamar ledolgozzák majd. A foglalkoztatás növelését és a szegénység csökkentését az oktatási rendszer fejlesztésével lehetne elérni.
Az oktatásra érdemes költeni Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Magyarország sok tekintetben jelentősen le van szakadva a visegrádi országoktól, de „Romániával vagy Horvátországgal összehasonlítva jók vagyunk”. Török Zoltán szerint a válság után elsősorban a sérülékenységet kellett csökkenteni. 2015-ben pedig már elmondhatjuk, hogy ez a csökkentés eljutott egy olyan szintre, ahol már komolyan lehet fantáziálni arról, hogy Magyarországot akár fel is minősíthetik.
Rossz válaszok
Mi történt 2010-ben, mi volt annak az oka, hogy a Fidesz kétharmados többséggel győzött a választásokon? – tette fel a kérdést Mellár Tamás. A Pécsi Tudományegyetem tanára szerint az elmúlt 25 évben rengeteg problémával néztünk szembe. A Fidesz fontos kérdéseket tett fel, amikre mindenképpen választ kell adnunk, de „szerencsétlenségünkre” a nagyobbik kormánypárt ezekre rossz válaszokat adott, mondta az egyetemi tanár.
Szerinte olyan kérdéskörökre próbált választ adni, megoldást találni a Fidesz, mint a magyarországi piacgazdasági modell, a külföldi tőke szerepe a gazdaságunkban és a felzárkózás folyamata. Nem tudtunk olyan növekedést elérni, mint ami kívánatos lett volna, az adósságállományunk úgy növekedett drasztikusan, hogy közben az állami vagyon 80-85 százalékát privatizáltuk. Államkapitalista rendszert hoztunk létre, mondta a közgazdász.
Sikertelen felzárkózás
A saját üzleteit szépen megcsinálta Magyarországon a külföldi tőke, amely piacot kapott itt, de nem játszotta el a gazdaságépítő szerepet, amit elvártunk volna tőle. A Fidesz erre válaszul korlátozza a külföldi tőkét és helyette a hazait hozza helyzetbe. A felzárkózás folyamata összességében sikertelen volt. A Fidesz válasza erre az, hogy akkor ne a nyugati munkamegosztásba integrálódjunk, hanem nyissunk kelet felé. Mellár szerint mind a három válasz hibás. Egy olyan országban, ahol nincs jogbiztonság, ott nem csak a külföldi tőkének nincs esélye jövedelem felhalmozást elérnie, de a saját, a hazai tőkének sincs, mondta Mellár Tamás.
Feltuningolt növekedés
A gazdasági növekedésre rendkívül büszke a kormány, hiszen az 3 százalék felett volt tavaly, de az idén is 2-2,5 százalék körül várható. EU-s összevetésben ez nagyon figyelemreméltó eredmény. Ugyanakkor 2010 óta rengeteg többletkeresletet pumpáltak magyar gazdaságba – például uniós források, magánnyugdíjpénztárak államosítása –, ez pedig éves szinten a GDP 10 százaléka felett volt, melynek az állami részesedése 6 százalék körül alakult.
Fenntartható növekedésre van szükség Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Kérdéses, hogy a következő esztendőkben is lesz-e 5-6 százalékos extra keresletünk, amellyel el tudjunk érni a 2 százalék körüli növekedést. Ebből pedig az következik, hogy ez nem fenntartható növekedés, hanem csak keresletélénkítő politika, mondta Mellár Tamás.
Csalóka adatok
A foglalkoztatásra kitérve elmondta, hogy a válság előtti adatokhoz viszonyítva a 200 ezer közmunkást és a 100 ezer külföldi munkavállalót nem számolva csak mintegy 30 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás. Hangsúlyozta, hogy ezek KSH adatok. A 2008-as első negyedéves és a 2014 harmadik negyedéves adatokat összevetve elmondta, hogy a termelékenység negyedévről negyedévre csökkent és összesen 9 százalékkal esett vissza a munka termelékenysége, pedig a válságon már rég túlvagyunk.
Ez a fajta gazdasági növekedés egy megalapozatlan növekedés, amely átmeneti intézkedések miatt alakult ki. Félő, hogy visszatér a korábbi „húzd meg, ereszd meg” gazdaságpolitika. Az egyetemi tanár úgy véli, hogy semmiképpen sem jó megoldás az sem, ha azt mondjuk, hogy az elmúlt négy év kifejezetten rossz volt, ugyanis az azt megelőző nyolc év sem volt fenntartható.
Ha kicserélnénk a társadalmat…
A közgazdaságtan társadalomtudomány, ezt tudomásul kell venni, hiszen azt a társadalom tagjai működtetik, hangsúlyozta Mellár Tamás. Szerinte, ha a svéd vagy a dán társadalmat kicserélnénk a magyarra, akkor itt 20 év múlva Kánaán lenne. Úgy véli, hogy Magyarországon rossz konszenzus alakult ki, nincs az országnak egészséges önképe. Aki kormányra akar kerülni, az szerinte gátlástalanul ígérget – hol rezsicsökkentést, hol nagyobb nyugdíjat.
Potenciális növekedésképességünk így folyamatosan csökken, mert a társadalom elszokik a kemény munkától, és a rosszabb tulajdonságok jönnek elő a rossz kormányzás miatt, mondta a közgazdász. Azok a külföldön dolgozók, akikkel találkozik, nem azt szokták neki elmesélni, hogy mennyit keresnek, hanem azt hozzák fel, hogy milyen kiszámítható a rendszer, hogy nem kell ügyeskedni, ha pedig többet dolgoznak, akkor annak nagyobb az eredménye is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
