Megtévesztő reklám miatt bírságoltak

család, Számoljunk le a tévhitekkel: probiotikumok VS. prebiotikumok – melyik mire jó?
Vágólapra másolva!
Két céget bírságolt meg a Gazdasági Versenyhivatal, mert nem tudták igazolni termékeik reklámokban kifejtett gyógyhatását. A cégek azt sem kommunikálták egyértelműen, hogy egyik termékük nem gyógyszer. A bírság kiszabásakor a kommunikációs eszközök költségeire alapoztak.
Vágólapra másolva!

A Gazdasági Versenyhivatal 10 millió 840 ezer forintra bírságolta a Vitabalans Kft-t és a Vitabalans Oyt, megtévesztő reklámjaik miatt. A GVH szerint a Lacto Seven és a Lopacut 2mg étrendkiegészítők 2011. és 2013. között megjelenő hirdetései azt közvetítették, hogy a termék hét olyan baktériumot juttat a szervezetbe, amelyek jótékonyak, hasznosak az emésztőrendszer számára, s jó közérzetet, immunerősítést, az egészséges bélflóra fenntartását eredményezi, ám a vállalkozások nem tudták igazolni az állítások valóságtartalmát.

Jogsértő tevékenység

A GVH szerint a vállalkozások 2013 januárjától márciusáig jogsértő reklámtevékenységet folytattak, amikor a Bors, a Blikk és a Blikk Egészség egyes számaiban közzétett reklámokban nem határozták meg egyértelműen, hogy a Lopacut 2mg termék gyógyszer. Az ágazati törvény előírja, hogy gyógyszertárból vény nélkül is kiadható és társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő gyógyszerek reklámozása csak akkor szabályos, ha a reklám egyértelművé teszi, hogy a reklámozott termék gyógyszer.

Nem tudták igazolni a hatást Forrás: Thinkstock

Súlyosbító és enyhítő körülmények

A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs eszközök költségeire alapozott. Súlyosító körülménynek számít, hogy a reklámok a fogyasztók széles körét érték el, és hogy a reklámozott termék bizalmi jellegű. Enyhítő körülmény viszont, hogy a vállalkozások a jogsértő kommunikációt a jogszabályváltozásokat követő, úgynevezett átmeneti időszakban tették közzé. A GVH megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását.

Erre figyelni kell

A GVH ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy étrend-kiegészítő termékek, így probiotikus készítmények reklámozásakor a vállalkozásoknak szem előtt kell tartaniuk a fogyasztóvédelmi rendelkezéseken túl az élelmiszerek reklámozására vonatkozó ágazati jogszabályokat is, így egészségre vonatkozó hatásról szóló állítás csak szűk keretek között, a szigorú normáknak megfelelően fogalmazható meg, igazolva a megfelelést az ágazati szabályoknak.

A gyógyszertárból vény nélkül is kiadható és társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő gyógyszerek reklámozása csak akkor szabályszerű, ha a reklám alapján egyértelmű, hogy a reklámozott termék gyógyszer.