Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A magyar gazdaság makroegyensúlyi helyzetében végbement "figyelemre méltó fordulat" nyomán Magyarország most sokkal jobb helyzetben van az esetleges görög kilépésből eredő pénzügyi járványhatások átvészelésére, mint 2012-ben, a görög válság előző heveny időszakában, állapítják meg a Bank of America Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzői.
A magyar gazdaság külső sebezhetősége markánsan csökkent, tekintettel a folyómérleg-egyenleg jelentős többletére és arra, hogy a háztartások devizaalapú hiteleinek problémáját jórészt megoldották, a magyar gazdaság finanszírozása pedig egyre nagyobb mértékben történik hazai forrásokból, áll a Merrill Lynch jelentésében. A ház szerint mindezek alapján a magyar gazdaság ellenálló képessége erősödött a legnagyobb mértékben a térségen belül, és így Magyarország már nem tartozik a régió leggyengébb láncszemei közé.
A cég londoni elemzői szerint a görög válságnak leginkább kitett térségi gazdaság Bulgária. A Görögországba irányuló bolgár export a teljes bolgár kiviteli érték 7 százaléka; más közép- és kelet-európai gazdaságokban ez az arány nem éri el a 2 százalékot. A görög bankok Bulgáriával szembeni követelései is a legmagasabbak a régióban, elérik a bolgár bankszektor összesített eszközállományának 18 százalékát. A Bank of America Merrill Lynch londoni elemzőinek becslése szerint ha a görög anyabankok beszüntetnék bulgáriai érdekeltségeik finanszírozását, az a bolgár hazai össztermék (GDP) 5 százalékához közeli finanszírozási hiányt eredményezne Bulgáriában.
Más nagy londoni házak globális szinten nem tartanak súlyos pénzügyi járványhatástól abban az esetben, ha Görögországnak távoznia kellene az euróövezetből. A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő erről összeállított és a minap Londonban ismertetett átfogó elemzése szerint a globális bankrendszer bruttó kitettsége a görög pénzügyi szektorral szemben (a tavaly szeptemberi állapot alapján) 77 milliárd dollárnak felelt meg az öt évvel korábbi több mint 250 milliárd, illetve a 2011 végén mért 126 milliárd dollár után. Az S&P szerint ez azt jelenti, hogy csökkent a külföldi – főleg az euróövezeti – bankoknak a görögországi kitettségből eredő fenyegetettsége.
A hitelminősítő hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a banki kitettségek csökkenésével párhuzamosan nőtt a hivatalos hitelezők – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az euróövezeti kormányok és az eurójegybank (EKB) – követelésállománya Görögországgal szemben. Ez a görög kilépéssel szinte bizonyosan együtt járó görög szuverén törlesztési csőd esetén költségvetési veszteségeket okozhat az euróövezeti gazdaságoknak.
