Lázár János: Az állam magára költötte az uniós pénzeket

Lázár János a meghallgatáson

A magyar kormánynak sikerült stabilizálnia a helyzetet, és azon van, hogy forrásvesztés nélkül zárja le a 2007-2013-as európai uniós költségvetési időszakot, mondta Lázár János, aki elismerte, az elmúlt időszakban tűzoltás zajlott, hogy sikerüljön megtartani az EU-s forrásokat. A következő időszakban nem fognak mindent az utolsó pillanatra hagyni, a cél a gazdaság élénkítése, a kis- és közepes vállalkozások támogatása. Lesz új közbeszerzési törvény, a rendszer átláthatóbb lesz, több versennyel.

„Ritkán beszélek nyilvánosság előtt, mert ha megszólalok, abból baj szokott lenni” – kezdte tréfálkozva előadását Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio Uniós Források 2015 nevű konferenciáján. A tárcavezető hosszasan érvelt amellett, hogy az uniós támogatások elosztásakor nem elég, ha az állam csak kifizetőhelyként működik, nem elég átültetni az uniós szabályokat. Meg kell találni a mozgásteret a sorok közt, érvényesíteni kell a nemzeti, tagállami érdekeket és célokat.

Az első hely visszaszerzése

A cél pedig a következő, 2014-2020 közti uniós finanszírozási ciklusban Magyarország versenyképességének növelése, a vezető pozíció visszaszerzése a régióban, mondta el. Ennek eléréséhez a források 60 százalékát a gazdaság élénkítésére, a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) támogatására akarják fordítani, ezt a célt az Európai Bizottság (EB) is jóváhagyta.

Az állam magára fordította

A most záruló ciklusban a forrásokat nem így osztották el, emlékeztetett Lázár János. Csak a teljes összeg negyede-ötöde jutott a vállalkozásoknak, a pénz felét a központi költségvetés és az önkormányzatok magukra fordították, negyede pedig az állami cégeknek jutott. Infrastruktúra-fejlesztésre is sokkal kevesebb pályázatot írnak majd ki az új ciklusban, szintén a kkv-k javára.

Lázár János bejelentette, hogy április elején jöhet az új közbeszerzési törvény Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Sikeres volt a tűzoltás

Az idén év végén záródó ciklussal nem csak az volt a baj, hogy rossz arányban osztották el a pénzeket, de az is, hogy a rendelkezésre álló keret felhasználása veszélybe került. „Általában azt feltételezik rólam, hogy amihez hozzányúlok, azt elrontom” – tette hozzá Lázár János. Ezzel szemben, mióta a Miniszterelnökség átvette az uniós pénzek elosztását az NFÜ-től, a tűzoltás sikeres volt, valószínűleg sikerülni fog kihasználni a teljes támogatási keretet.

Stabilizálták a helyzetet

A kormány képes volt stabilizálni a helyzetet, a 2012-es 1000 milliárd forinthoz képest 2013-ban 1700 milliárd forintot sikerült kifizetni, 2014-ben 1840 milliárd forintot. A miniszter szerint az Európai Bizottság már nem beszél arról – mint 2012 közepén –, hogy Magyarországnak visszafizetési kötelezettsége lesz, elveszít forrásokat.

Az előző pályázatokat írják ki

A 2007-13-as időszakban rendelkezésre bocsátott 8700 milliárd forintnyi forrás 80 százalékát sikerült lehívni az Európai Bizottságtól. Ha idén sikerül 2263 milliárd forint értékben számlát befogadni, akkor Magyarország egy fillért sem fog elveszíteni, mondta Lázár János. Ez eredmény ahhoz képest, hogy milyen állapotban volt a rendszer 2010-12-ben, mondta.

„De az egyszerűen nonszensz, hogy 2015-ben még az előző ciklus pályázatait írjuk ki” – mondta a miniszter.

A szándék megvolt

Az előző ciklusban több probléma volt Lázár János szerint. Az egyik, hogy jó magyar szokás szerint mindent az utolsó pillanatra hagytak. A másik, hogy nem volt meg a politikai akarat és bátorság a célok magvalósításához. Emellett elismerte, hogy a szándék nem hiányzott, Bajnai Gordonról például elismerően szólt. Viszont az egész rendszer rosszul volt összerakva, a végrehajtást és ezzel a felelősséget kiszervezték az NFÜ-be, ez hiba volt.

Nem a jó szándék, a politikai akarat és erő hiányzott a szocialista kormányok idején Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Olyan nincs, hogy túlszabályozás

Most, hogy a Miniszterelnökségen belül intézik az uniós források elosztását, a rendszer sokkal átláthatóbb, a felelősségi viszonyok sokkal tisztábbak, állítja Lázár János, aki általában sem híve az állami feladatok kiszervezésének, és nem hisz abban, hogy lenne egyáltalán túlszabályozás, legfeljebb túl alacsony szabályozás. Erre a brókerbotrányt említette példaként.

Persze ahhoz, hogy a Miniszterelnökség vagy bármelyik tárca jól tudja végezni a feladatát, jól megfizetett, felkészült, a nemzeti érdekekért dolgozó tisztségviselő-gárdára van szükség.

Új közbeszerzési törvény lesz

2015 második felében fogadhatják el az új közbeszerzési törvényt, ígérte meg a miniszter. Ez összhangban lesz az új európai közbeszerzési irányelvvel, mindent alaposan leegyeztetnek majd az EB-vel és a szakmával is Magyarországon. A cél az átláthatóság, a hozzáférés és a verseny növelése. Valamint az, hogy a támogatásokat valóban Magyarországon használják fel, a pénz ne csak átmenjen az országon, és esetleg végül azokban a tagországokban kerüljön felhasználásra, amik amúgy a kohéziós alapok befizetői.