Hiába keményít a Fidesz, nem kapnak több pénzt a károsultak

Budapest, 2015. március 10. Ügyfelek várakoznak a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. ügyfélszolgálati irodája előtt az V. kerületi Báthori utcában 2015. március 10-én. Részlegesen felfüggesztette a Quaestor tevékenységi engedélyét a Magyar Nemzeti Bank (MNB), miután célvizsgálata során a társaságnál szabálytalanságokat észlelt. Az előző napon a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Fidesz - a brókerbotrány után sebtében beadott - törvényjavaslata nem tartalmaz újdonságot. Eddig is lehetett vagyonzárat alkalmazni a büntetőeljárásokban - már nyomozás kezdetén is -, ezt végül kártalanításra is fel lehet használni. A károsultakat képviselő ügyvéd szerint azoknak felelősségét is firtatni kellene, akiknél van annyi pénz, hogy kártalanítsák az ügyfeleket.

A parlament gazdasági bizottsága kedden egyhangúlag támogatta annak a fideszes törvényjavaslatnak a tárgysorozatba vételét, amelynek célja, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint a vállalatok vezetői, a felügyelőbizottságok tagjai és egyes könyvvizsgálói a vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért. A károsultakat képviselő ügyvéd szerint ez semmit nem változtat az ügyfelei helyzetén.

Teljes vagyonával felel, aki csal

Tipikus politikai lufinak tartja a Fidesz által benyújtott törvényjavaslatot Magyar György. A Quaestor és a Buda-cash ügyfeleit is képviselő ügyvéd szerint semmi nem változik emiatt, hiszen a büntetőjárások elején ma is azonnal elrendelik a bűnügyi zárat mint biztosítási intézkedést.

Ha az eljárás során elítélik a felelősöket, akkor a zárolt vagyon elkobozható, és felhasználható a kártalanításra. De a jegybanktörvény és az új polgári törvénykönyv is tartalmazza a csalárd tevékenységek jogkövetkezményeit. Ilyenkor ugyanis most is teljes vagyonukkal felelnek a cégvezetők, ügyvezetők.

Nem változik semmi a törvénytől Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Nincs újdonság a törvényben

A büntetőeljárás során a károsultak mint egyéb érdekeltek előterjeszthetik a polgárjogi igényeiket, nem kell külön pert indítani. Az előterjesztésben lehet egyénre szóló vagyoni zárat kérni a hatóságoktól.

Tartalmilag már létezik az, amit a kormány most nagy „dirrel-durral" megpróbál eladni

- mondja Magyar György.

Elenyésző pénz lehet a felelősöknél

A felszámolási eljárás során is hozzáférhetnek vagyoni elemekhez az ügyfelek. A pénz, ami a felelős személyek vagyonelkobzásából előkerülhet, ez után sem lesz elég a kár fedezésére. Magyar György szeretné elérni, hogy vizsgálják a felügyelet és az auditorok, könyvvizsgálók felelősségét is.

Ha ezek a szervezetek valamiben hibáztak, akkor képezzenek valós káralapot ezek vagyonából. Ahogy az ügyvéd fogalmazott:

a kastélyok, alapítványok és hangszerek helyett

az ügyfelek kártalanítására kellene költeni a jegybank feleslegesnek látszó vagyonát.

Elenyésző lehet a zárolt magánvagyon a teljes kárhoz képest Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Mindegy, hogy mi történt a céggel

Magyar György szerint teljesen mindegy a büntetőper szempontjából, hogy mi történik most a cégben. A csalások idején vezető tisztséget betöltőeké a felelősség, hiába szállnak most ki a cégekből. Ha a bíróság megállapítja, hogy bármilyen tranzakció vagy változás a cég szerkezetében a vagyon kimentését szolgálta, akkor megsemmisítheti őket.

A fiktív Quaestor-kötvényt vásárlókat kártalaníthatják

Az MNB adatai szerint 30-32 ezer kötvényes van a Quaestornál, és kétharmaduk követelése hatmillió forint alatti – mondta Binder István, a jegybank felügyeleti ágának szóvivője. A jegybank kezdeményezte a Befektető-védelmi Alapnál (Beva), hogy a Quaestor fiktív kötvényeiből vásárló károsultaknak is fizessenek kártalanítást. Ezek azok a kötvények, amelyekre nem volt kibocsátási engedélye a cégnek. A szabálytalanság miatt a kötvényen alapuló hitelviszony nem is jött létre.

6 milliót kaphatnak

A Beva-kártalanítás maximális mértéke 6 millió forint, így a legtöbben megkaphatják a biztosítási alaptól a megtakarításuk nagy részét. Ezzel gyakorlatilag a vétlen pénzintézetek fizetik ki a kártalanítás költségét a felelősök helyett.

Azok is örülhetnek, akik nem kapnak kártalanítást

A büntetőeljárás során azok terjeszthetik elő polgárjogi igényüket, akik más úton nem jutottak a pénzükhöz. Főleg a fiktív kötvényt vásárló ügyfelek lehetnének azok, akik így tehetnének, hiszen őket érte csalás az ügyben. Minél többen vannak azok, akiknek fizet a Beva, annál nagyobb az esély, hogy a vagyoni zárlatok elegendő fedezetet nyújtanak a követelésekre. A felszámolási eljárás során is hozzáférhető vagyonelemeken is kevesebben osztozkodnak így.

Hogy állnak a nyomozások?

A Hungária Értékpapír vezetőit továbbra is különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással gyanúsítják, amiért akár nyolc év börtönt is kaphatnak. Az ügyészség szóvivője szerint még a nyomozás elején járnak, tartanak a tanúkihallgatások és az újabb bizonyítékok beszerzése. Azt, hogy meddig húzódik az ügy, még nem tudni, de legkésőbb az első gyanúsítotti kihallgatástól számított két éven belül be kell fejezni. A cég vezetőit március elején vették őrizetbe a rendőrök a Magyar Nemzeti Bank feljelentése alapján.

Kilenc embert hallgattak ki a Buda-Cash-ügyben Forrás: MTI/Sallmayer Gábor

A Buda-Cash-ügyben is voltak letartoztatások. A rendőrség március 9-én tíz embert állított elő: egyet tanúként, kilencet gyanúsítottként hallgattak ki. Köztük volt Tölgyesi Péter, a Buda-Cash Brókerház tisztségéből felfüggesztett vezérigazgatója is. Másnap három gyanúsított előzetes letartóztatásának elrendelését indítványozta az ügyészség - tájékoztatott a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője, Bagoly Bettina.

Ügyvédje szerint Tarsoly Csabát, a Quaestor vezetőjét eddig háromszor hallgatta ki a felügyelet, és minden kérdésre igyekszik kimerítő választ adni. A felügyelet tájékoztatása szerint itt is megtörtént már a feljelentés. De eddig egy hatósági kihalgatásról sem tudunk.