Nepál gazdaságát egy évtizedre eltemetheti a földrengés

Katmandu, 2015. április 25. Az 1832-ben épült 63 méter magas Dharahara, azaz a Bhimsen-torony romjai Katmanduban 2015. április 25-én, miután a térségben 7,9-es erősségű földrengés pusztított. Az Egyesült Államok földtani intézetének mérései szerint a rengés középpontja Katmandutól 80 északnyugatra volt, a fészke pedig mindössze 2 kilométeres mélységben. A földrengés következtében csaknem 900 ember vesztette életét Nepálban és a környező országokban. (MTI/EPA/Narendra Sreszta

A nepáli földrengések évtizedekkel visszavethetik az ország gazdaságát. A rengésekben falvak tűntek el, autóutak, gyárak és erőművek rongálódtak meg. Ezek pótlása és újjáépítése évekig tarthat, míg a turisták távolmaradása megadhatja a kegyelemdöfést az országnak.

Az Amerikai Geológiai Intézet becslése szerint 1-10 ezer millió dollár körüli kárt okoztak a földrengések Nepálnak. Ezzel a már ma is a világ legszegényebb országai közé tartozó Nepál még messzebb kerülhet a céljától, hogy kikerülhessen a legkevésbé fejlett országok közül. Az elmúlt napok több mint 100 földrengése összesen 50 évvel vetette vissza az országot – mondta Mukesh Khanal nepáli közgazdász a Quartz-nak.

A földrengések valószínűsíthető gazdasági hatása Forrás: US Geological Survey

Több fontos út használhatatlan lett, és ami talán még fontosabb, Nepál fő áramellátását adó vízerőművek is nagy valószínűséggel súlyosan megsérültek. Ezeket valószínűleg majd vissza kell bontani és újjáépíteni. Hosszú évekig lehet megfelelő mennyiségű áram nélkül az ország.

Azelőtt sem volt a csúcson

Már a katasztrófa előtti években sem volt a legfényesebb a nepáli növekedés. A válság utáni meredek emelkedés után 2014-ben csökkent a GDP-növekedés mértéke. A várakozások is lassulást feltételeznek, ennek legfőbb oka a magas munkanélküliség és az országban uralkodó politikai tehetetlenség.

Gazdasági növekedés (%) Forrás: The World Bank

Az ország teljes gazdaságának 33,7 százalékát adja a mezőgazdaság, 52,2 százalékát az egyre növekvő szolgáltatási szektor, és nő az ipar is. A mostani földrengéssorozat az ország modernizálódását lassítja le, hiszen épp ezek a növekvő szektorok szenvedhetnek a következő években erőforráshiányban. A szolgáltatási szektorban ráadásul egyre fontosabb szerepet játszott a turizmus, amely 8,2 százalékát adja a GDP-nek, és a munkahelyek jelentős része, 7 százaléka is a szektorhoz köthető.

A legfontosabb szektor eshet vissza

A hasonló katasztrófák után gyakran csak lassan tud a turizmus kilábalni a válságból, de Nepálban súlyosabb lehet a helyzet: a 7 világörökségi területből valószínűleg 4 jelentősebben megsérült a földrengésekben. A földrengés a legtöbb hegyi területet érintette. A várakozások szerint évekig nem fog annyi hegymászó jönni Nepálba, mint tavaly.

Az 1832-ben épült, 63 méter magas Darahara, azaz a Bhimsen-torony romjai Forrás: MTI/EPA/Narendra Shrestha

Az import is egyre drágább

A munkanélküliség elől menekülő nepáliak hatalmas mennyiségű pénzt küldenek haza. Az ország devizáját az indiai rúpiához kötötték, amelynek tavalyi gyengülése most duplán visszaüthet. Nepál kereskedelmi deficitje eddig is nőtt, és valószínűleg újabb nagyobb ugrás jöhet a földrengés után, hiszen a megsérült gyárak termelését csak külföldről lehet pótolni.

Forrás: AFP/Prakash Singh

Nepál jelenleg a 145. az ENSZ emberi fejlettségi indexe szerint. Megelőzi még Kongó, Banglades és Zambia is. A helyzet valószínűleg épp a földrengés miatt javulni sem tud a következő években, pesszimistábbak szerint a következő évtizedben.