Az oroszok döntenék el, ki építheti Paksot

roszatom
Vágólapra másolva!
A Paks II. erőmű erőmű külső részeit építik majd a magyarok, a reaktor kialakításában pedig nyugati cégek is részt vehetnek, de ebbe a magyar állam már nem szólhat bele.
Vágólapra másolva!

A Paks II. úgynevezett referencia-erőművét 2018-ban tervezik beindítani a belorussziai Osztrovecben. A létesítményt ugyanaz az a vállalat tervezi és építi, amelyik az új paksi blokkot. A NIAEP-ASZE elnöke, Valerij Limarenko a minszki atomenergiai expó előtt az Origo újságírójának is nyilatkozott a paksi tervekről.

Még egy hasonló erőmű sincs készen

A NIAEP-ASZE a paksi beruházás fővállalkozója, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. orosz partnere. A cég a Roszatom orosz állami cég leányvállalata, két korábbi projektcég, a Nyizsnij Novgorodi Atomenergoprojekt és az Atomsztrojexpo egyesítésével jött létre.

A cég fő tevékenysége az úgynevezett III.+ generációs, vagyis a legkorszerűbb technológiával működő erőművek építése. A III.+ generációs erőművek egyik típusa az orosz fejlesztésű VVER, vagy nyomottvizes reaktor, ilyen lenne a Paks II. is. Hasonló erőmű jelenleg egy sem működik még, de már több is építés alatt áll, mind az NIAEP-ASZE kivitelezésében.

Ezek közül az idén télen üzembe állhat a novo-voronyezsi reaktor, míg a belorussziai osztroveci erőmű első reaktorát 2018-ban indítják be. A Paks II. a világ harmadik ilyen erőműve lesz, a fentiek mellett még Finnországban és Indiában is folyamatban vannak beruházások.

Valerij Limarenko a sajtótájékoztatón azt mondta, a Roszatom sikerének egyik titka, hogy külföldi versenytársától eltérően a külföldi beruházások során bevonják a helyi vállalatokat is. Szerinte erre készülnek Magyarországon is, ahol a munkák 40 százalékát magyar cégek végezhetik majd. Valerij Limarenko kiemelte a NIAEP-ASZE számítógépes műszaki katalógusát is, amely a potenciális beszállítók berendezéseit tartalmazza. Ezeket a tervező egy 3D-s modellezőprogram segítségével virtuálisan be is emelheti az erőmű tervrajzába.

A helyi cégekre is számítanak Forrás: Origo

A Ganz lehet az egyik beszállító

A magyarországi cégek közül jelenleg a NIAEP-ASZE legfontosabb partnere a Ganz EEG, amely mellesleg a Roszatom leányvállalata. A magyar cég a Leningrád 2-es építéséhez gyártotta a fűtőanyag-kazetta átrakógép alapvető részegységeit, a sínpályát, a hidat és a kocsit is. A minszki erőműhöz pedig a hűtéshez használt, két méter átmérőjű szivattyúkat gyártja a Ganz.

A nyugatiak is szállíthatnak

Valerij Limarenko kérdésünkre azt mondta, a Paks II.-höz többek között hőcserélőket és kisebb gépeket szállíthatnak majd. A Roszatom vállalatai elsősorban magát a reaktort és annak szűkebb környezetét (a fő keringetőszivattyút, gőzfejlesztőket), vagyis az erőmű magját építik majd. Egyéb felszereléseket akár nyugati gyártóktól is rendelhetnek, mint az Alstom vagy a Siemens. Ezekre, mint mondta, nyilvános pályázatot ír majd ki a NIAEP-ASZE. A pályázatok elbírálásába csak a kivitelező Roszatom szólhat majd bele, bár a szempontok megfogalmazásában részt vehet majd a megrendelő magyar cég és az állam is.

A titkosításról nem akart beszélni Limarenko Forrás: Origo

Titkolják a titkosítás okát

Ezeket a szempontokat a két fél a 30 évre titkosított szerződésben rögzítette. Az Origo rákérdezett arra, miért volt szükség a szerződés ilyen hosszú távú titkosítására és, hogy általános-e a szakmában a hasonló titokzatoskodás, Limarenko azonban elhárította a kérdést.

Egy műszaki nyelv

Kérdésünkre, hogy körülbelül mikor várható a munkálatok megkezdése, és mikor pályázhatnak a magyar cégek, Valerij Limarenko nem tudott válaszolni. Azt mondta, ez még nagyon sok dologtól függ, köztük attól, mennyire halad a beruházás EU-s engedélyeztetése. Ezzel kapcsolatban egyébként optimista, szerinte rövidesen „le fogják küzdeni ezeket az akadályokat”.

A minszki atomexpó, a háttérben a Roszatom standja
Forrás: Origo

Valerij Limarenko jó véleménnyel van a magyar szakemberekről, akiknek hatalmas tapasztalatuk van az orosz típusú paksi blokkok üzemeltetésében – ahogy fogalmazott, „egy műszaki nyelven beszélnek a magyar és orosz atomenergetikai szakemberek”.