Újabb rezsicsökkentés jöhet

Márciusról áprilisra nőtt az infláció, de 2014 áprilisához képest 0,3 százalékkal alacsonyabbak voltak az árak. Az infláció 2015-ben lassan elindulhat felfelé, de a jegybank inflációs célját 2016 vége előtt szinte biztosan nem fogja elérni, ezért nagyon valószínű az újabb alapkamat-csökkentés. Az alacsony olajárak miatt újabb rezsicsökkentés jöhet.

Márciusról áprilisra a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek, tájékoztat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az élelmiszerekért átlagosan 0,6 százalékkal kellett többet fizetni, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs 8,3 százalékos drágulásának következménye. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal csökkent.

Legjobban a ruhák drágultak

A legnagyobb mértékben, 2,5 százalékkal a ruházkodási cikkek drágultak, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. A szolgáltatások ára átlagosan 0,4, míg a szeszes italok, dohányáruk és a tartós fogyasztási cikkek árai ennél kisebb mértékben, egyaránt 0,3 százalékkal nőttek.

A háztartási energia ára nem változott. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,2 százalékkal csökkent, ezen belül a járműüzemanyagokért 0,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Márciusról áprilisra nem változott a lakossági energia ára Forrás: MTI/Rosta Tibor

Gyorsul az infláció

A következő időszakban a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása átgyűrűzhet a feldolgozott élelmiszerek árába, ami felfelé hajthatja az inflációs mutatót, véli Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője.

Az üzemanyagáraknál is inkább áremelkedés várható

az olajárak növekedése miatt, ez pedig szintén emeli az inflációs rátát. A feldolgozatlan élelmiszerek árait, valamint a hatósági és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció is gyorsult, a márciusi 1 százalékról 1,2 százalékra, ami szintén az inflációs trend növekedésére utal.

Olcsóbb lett az energia

Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Ezen időszak alatt jelentős mértékben csökkent a háztartási energia és az üzemanyagok ára. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak. A szolgáltatások, az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek, valamint a ruházkodási cikkek ára szintén nőtt. 2015. január–áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 0,9 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint az előző év azonos időszakában.

Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az energia ára csökkent a legjobban Forrás: MTI/Balázs Attila

Alapkamat-csökkentés valószínű

A jelenlegi kilátások alapján októberig 0-0,1 százalék között mozoghat az infláció, majd az év végére bázishatások miatt 1,8 százalékra emelkedhet, kommentálta a friss inflációs adatokat Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője. Az idei átlagos infláció 0 százalék körüli lehet, míg 2016-ban 2,5 százalékos átlagos inflációra számít az elemző.

Mivel az infláció az inflációs célkitűzést feltehetően nem éri el belátható időn belül (2016 utolsó negyedéve előtt Suppán Gergely nem számít a 3 százalékos inflációs cél elérésére), így az MNB tovább csökkentheti, majd a jövő év végéig alacsony szinten tarthatja az alapkamatot, amit alátámaszt, hogy az MNB kommunikációja szerint az inflációs cél elérése további monetáris lazítást indokol. Így az elemző szerint

két lépésben júniusig 1,50 százalékra mérséklődik az alapkamat.

Újabb rezsicsökkentés jöhet

Az inflációra nézve mérséklődtek a lefelé mutató kockázatok az olajárak emelkedése és a dollár jelentős erősödése miatt (noha az olajárak még így is közel 45 százalékkal maradnak el az egy évvel ezelőtti szinthez képest).

Tartósan alacsony olajárak esetén további rezsicsökkentés sem zárható ki,

véli Suppán Gergely, ami további lefelé mutató kockázatot jelent. Lefelé mutató kockázatot jelenthetnek az oroszországi élelmiszer beviteli korlátozások, amik tartósan lefelé szoríthatják az európai, és ezen keresztül a hazai élelmiszer árakat.

Több adó és díj

Enyhén felfelé mutató kockázatokat jelentenek az idei adóváltozások (termékdíjak bevezetése szélesebb körben, népegészségügyi termékadók növelése a szeszesitalok esetében, az útdíjfizetős autópálya szakaszok kiterjesztése), véli Suppán Gergely, ezeket azonban messze ellensúlyozzák az előbb említett tényezők.