Az alaptörvény szerint tönkre kéne vágni a gazdaságot

Teljesíthetetlen és káros követelménynek nevezte a Költségvetési Tanács elnöke az adósságszabály jelenlegi képlet szerinti betartását, amely szavai szerint túlzott növekedési áldozattal járna. Kovács Árpád az M1 aktuális csatornán elmondta, hogy az államadósság aránya az uniós normáknak, valamint az alaptörvénynek megfelelően csökken jövőre. A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn már azt közölte, hogy a kormány kezdeményezni fogja a stabilitási törvény módosítását.

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat tervezetéhez készített KT-vélemény alapján Kovács Árpád elmondta azt is, hogy a realitásokkal összhangba kell hozni a képletet, és erre meg is van a fogadókészség a kormány részéről. Felidézte, hogy az alaptörvényben szabályozott az államadósság arányának csökkentése, azonban a részletszabályokat tartalmazó feles törvényben szereplő bonyolult képlet nem arányokat ír elő, hanem az államadósság növekedésének nominális értékét korlátozza.

Márpedig ez problémát okoz,

ha jó a növekedés, és alacsony az infláció, mondta Kovács Árpád. Az adósságszabály szerint olyan mértékű – 700 milliárd forintos – korrekcióra lenne szükség, amely felesleges növekedési áldozattal járna, mondta a KT elnöke. (Az adósságképlet szerint - 2016-ban a tervezett infláció és a gazdasági növekedési ütem felének a különbségével számolva – az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék.)

Módosítják az adósságképletet

A kormány kezdeményezni fogja, hogy változtassák meg az adósságképletet a stabilitási törvényben, mindezt annak érdekében, hogy az államadósság csökkentése mellett egy olyan költségvetési politika valósuljon meg, amely a gazdasági növekedést erőteljesebben támogatja, közölte az NGM. A stabilitási törvény alapján az adósságképlet 2015. január 1-jén lépett hatályba, vagyis azt először a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat megalkotásánál kell figyelembe venni.

Módosítani kell a stabilitási törvényt Fotó: Bielik István - Origo

Az adósságképlet az alaptörvény és az EU vonatkozó úgynevezett „1/20”-os előírásának kiindulásától eltérően nem az államadósság arányának csökkentését írja elő, hanem az államadósság növekedésének nominális mértékét szabályozza.

Az adósságképlet szerint – 2016-ban a tervezett infláció (1,6 százalék) és a gazdasági növekedési ütem (2,5 százalék) felének a különbségével számolva – az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék. A különbség összegszerűen több mint 700 milliárd forint, vagyis ennyivel kellene visszafogni a kiadásokat, illetve növelni a bevételeket. Ez pedig az államháztartásra, és ezen keresztül a gazdasági növekedésre nehezen kiszámítható következményekkel járna, írta a KT.