A magyar áfa egynegyedét elcsalják

NAV, Horváth András, adócsalás, ÁFA-csalás, leleplezés. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyõrei egy csepeli logisztikai központban tartott átfogó ellenõrzésen, 2013. október.
Borsodban nyolcszáz milliós áfa-csalást lepleztek le a NAV pénzügyőrei (illusztráció).
Vágólapra másolva!
Az áfa 15-16 százalékát elcsalják az EU-n belül, Magyarország az áfacsalással fertőzöttebb országok között van – derült ki a Budapesten tartott XVII. Európai Áfa Konferencián. Nálunk ráadásul a földrajzi adottságok miatt is könnyű csalni, és a helyzet uniós fellépés nélkül tartósan nem is javulhat.
Vágólapra másolva!

26 Európai Uniós állam képviselői tartottak konferenciát az áfacsalás elleni fellépésről Budapesten. A kétnapos konferencia eddigi eredményeit kedden sajtótájékoztatón ismertették a LeitnerLeitner nevű osztrák pénzügyi elemzőcég szakértői.

Szlovákiában mégtöbbet csalnak

Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, az Európai Bizottság Áfa Szakértő Csoportjának tagja elmondta: az Európai Unióban az egyébként beszedhető áfa közel 16 százalékát elcsalják, ezzel az adócsalók évente 200 milliárd eurós veszteséget okoznak a tagállamoknak. Az egyes országok közül Finnországban, Luxemburgban és Hollandiában a leghatékonyabb az adórendszer, mindhárom államban 5 százalék alatti az áfacsalás aránya. A legtöbbet, az áfa közel 40 százalékát pedig Romániában, Szlovákiában és Litvániában csalják el.

Az adóügyi konferencia résztvevői szerint is milliárdos nagyságrendű áfa tűnik el Magyarországon Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Magyarország ebből a szempontból a középmezőny alatt helyezkedik el, nálunk a LeitnerLeitner szerint 25 százalékos veszteséget okoznak az áfacsalások. Hasonló az arány a kelet-közép-európai régió más országaiban is, annak ellenére, hogy a régióban meglehetősen túlszabályozott az adózás.

Nem befektetőbarát

„Magyarország szinte minden ismert adóelkerülés elleni intézkedést alkalmaz” – mondta Jancsa-Pék Judit. Nálunk az átlagnál gyakoribb az áfabevallás, pár éve kötelező az online pénztárgépek használata, és már működik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER).

Hasonló eszközöket vetnek be a régió más országaiban is: Bulgáriában az EKÁER-hez egészen hasonló rendszer vezettek be, amelyek a legkockázatosabb áruk szállítását (főleg az élelmiszerekét) ellenőrzik, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában már működnek az online pénztárgépek. „Az adminisztráció erősödésével azonban az a baj, hogy gátolja a gazdaság növekedését és csökkenti az ország vonzerejét a befektetők számára” – mondta.

Nem elég az online pénztárgép Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Alapjogokat sérthet az EKÁER

Az EKÁER-ről a szakértők újságírói kérdésre úgy nyilatkoztak, a gondolat ugyan jó, de vannak fele problémák, például az, hogy a rendszerén jóhiszemű adózók is fennakadhatnak, akiknek nem áll szándékában csalni. Emellett, mint mondták, a magyar túlszabályozás gátolja a szabad kereskedelmet, megnehezíti, hogy újabb vállalkozások települjenek Magyarországra, akik könnyen akár véletlenül is megsérthetnek bonyolultabb adózási szabályokat. Ezzel szerintük elképzelhető, hogy az EKÁER uniós alapjogokat is sért: a letelepedés és a szabad mozgás alapelvét.

Nem vizsgálták az adóhatóságokat

Emellett a tapasztalatok azt mutatják, nem sokkal kevesebb az adócsalás ott, ahol több adminisztratív szabályt vezetnek be. A legtöbb nyugat-európai országban például egyszerűen az adóhatóság fellépése az, ami hatékonyabb. Nagy-Britanniában, Franciaországban vagy Benelux államokban az adóhatóság részletesen vizsgálhat egy-egy ügyletet, annak tartalma alapján indítanak eljárást,

Azt, hogy mi lehet az oka annak, hogy egyes országokban határozottabbak az adóhatóságok, a LeitnerLeitner nem vizsgálta. Az Origó kérdésére, hogy az EU más országaiban találkoztak-e az adóhatóságban fellelhető korrupcióval, azzal, hogy a hatóságok együttműködnek az adócsalókkal, nemleges választ kaptunk.

Tüntetés a NAV-irodában - a konferencián nem volt téma a korrupció az adóhatóságokban Forrás: Fotó: Bielik István - Origo

Földrajzi okok

Az áfacsalás mértékét egyébként a földrajz is befolyásolja: mivel a csalások jelentős részét határokon át, láncolatok segítségével követik el, sokkal könnyebb csalni egy olyan országban, amelynek sok EU-s szomszédja van (például a keleti kisállamokban), mint egy tengerparti országban. Szintén fontos szempont, hogy az ország mely ágazatokban erős. Jelenleg a legfertőzöttebb ágazatok az élelmiszeripar, a hulladékgazdálkodás és az építőipar, de romlik a helyzet az elektromos cikkek kereskedelmében is.

Hannes Gurtner, a LeitnerLeitner csoport vezető tanácsadója szerint azonban nincs olyan szektor, ami ne lenne érintett. „Amíg az áfa megspórolásával sokat lehet keresni kis idő alatt, addig víztől kezdve a gázolajig bármivel csalni fognak” – mondta.

Magasabb áfakulcs, több csalás

Gutner hangsúlyozta: az áfacsalás gyakorisága egyértelműen összefügg az áfakulcs mértékével. „Ahol alacsonyabb az áfakulcs, ott kevesebbet is csalnak, ami nem csoda, hiszen a csalással is kevesebbet lehet nyerni” – mondta. Példaként említette Svájcot, ahol az áfa Európában a legalacsonyabb, 7,6 százalékos, és elmondása szerint a kollégái alig találkoznak áfacsalással.

A csalások elleni másik népszerű módszer a fordított áfa bevezetése. „A fordított áfa ideiglenes megoldásként működhet, ha egyszerre több tagállam vezeti be” – mondta az Origónak Jancsa-Pék Judit. Hozzátette: jelenleg a régió öt országa, köztük Magyarország is lobbizik azért, hogy kiterjeszthessék ezt az adófajtát.

Az egész EU-ban probléma az áfacsalás Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Nemzetközi fellépés szükséges

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a láncolatos áfacsalások ellen minimum régiós fellépéssel lehet csak tenni: jelenleg a régió államaiban eltérő szabályozás van érvényben, így ha valahol sikerül is megakadályozni egy-egy láncolat működését, a csalás csak áttelepül a szomszédba. Ezek a különbségek ráadásul a nemzetközi vállalatok dolgát is megnehezítik, mivel minden új leányvállalat megnyitásakor új szabályokat kell megtanulni.

Az egységes áfa-szabályozással jelenleg is foglalkozik az Európai Bizottság. Jancsa-Pék Judit elmondása szerint már felvázoltak öt lehetséges irányt, amely alapján megalkothatnak egy egységes rendszert, amelyeket elvileg júniusban mutatnak majd be.