Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közzétette eddigi legátfogóbb felmérését, amelyben 74 ország 15 éveseinek eredményeit vizsgálták matematikából és más természettudományos tantárgyakból. A kutatók úgy vélik, a számok nemcsak az egyes országok oktatási rendszeréről árulnak el sokat, de erős az összefüggés az oktatási eredmények és az adott ország gazdasági kilátásai között is.
Emiatt kevéssé meglepő, hogy a listát feltörekvő ázsiai országok vezetik: az első helyre Szingapúr került, őket követi Hongkong, Dél-Korea, valamint Japán és Tajvan, megosztva a negyedik és az ötödik helyen. (Kínát nem vizsgálták, de a PISA-eredmények alapján
Az Európai országok közül Finnország érte el a legjobb eredményt, ezzel a hatodik helyre került, őket követi Észtország, Svájc és Hollandia.
A listán előkelő helyezést elért európai országokra mind jellemző az innovatív oktatási rendszer. Hollandiában például sok általános iskolában nincs házi feladat, az órarendet a tanárok az osztállyal együtt osztják be, nagyon komolyan veszik azonban a nyelvoktatást.
Finnországban korábban is elterjedt volt a hagyományos tantárgyakat vegyítő, témaalapú oktatás, idén pedig egy egészen átfogó reformot készítettek elő, amely során teljesen eltörölnék a tantárgyakat. Helyettük a mindennapi élethez és egyes munkakörökhöz kapcsolódó kurzusokat tartanának, ilyen lenne például egy turisztikai-üzleti ismeretekkel foglalkozó óra, amely gyakorlati matematikai és nyelvi készségek fejlesztéséről szólna.
Az ázsiai országokban ezzel szemben éppen a poroszos oktatás jellemző. Andreas Schleicher, OECD oktatásügyi igazgatója szerint pont ez a sikerük titka. „Amint belépünk egy ázsiai osztályterembe, egyből látható, hogy a tanárok minden diáktól a lehető legjobb teljesítményt várják el. Szigorú fegyelmet, koncentrációt és összeszedettséget várnak el” – mondta Schleicher a BBC-nek. Szerinte az ázsiai siker másik oka, hogy ezek az országok sikeresen csábítják a legjobb külföldi tanárokat az iskoláikba – már csak azért is, mert egy ilyen rendszer kihívást is jelent. Emiatt, mint mondta, rendkívül sok diák jut egészen magas színvonalú oktatáshoz.
Magyarország a globális listán a harminckettedik, ez alapján a globális átlagnál valamivel színvonalasabb az oktatási rendszerünk. A régióból megelőzzük például Horvátországot (36.), Szlovákiát (37.), Szerbiát és Romániát (42. és 44.). Jóval előttünk van azonban a legtöbb nyugat-európai állam, valamint Lengyelország, Ausztria, Csehország és Szlovénia is. Szintén leelőzött minket a három balti állam, közülük Észtország a világ élmezőnyébe került, Finnország mögött a hetedikek a listán.
Az eredmények nem sokban különböznek a legutóbbi, 2012-es PISA-teszt eredményeitől. Magyarország ekkor is a 32. helyen végezett, igaz, 44 ország közül, és ekkor is a szingapúri, koreai, japán és kínai diákok teljesítettek legjobban. Magyarország PISA-eredményei az utóbbi években súlyosan romlottak, 2009-ben még a 26. helyen végeztünk.
Sokkal rosszabbul teljesített Svédország is, akik csak a 35.-ek lettek, utolsók a skandináv országok közül (Dánia a 22., Norvégia a 25. helyen végzett). Nemrég az OECD külön tanulmányban figyelmeztette Svédországot, hogy alapjaiban reformálja meg oktatási rendszerét és a tanárképzést. A svéd tanulók a 90’-es és 2000-es években még az elsők között végeztek az alapkészségeket mérő PISA-teszteken.
Az eredmények az ekkoriban bevezetett oktatási reformok után kezdtek romlani, ekkor az állam közpénzből kezdte finanszírozni a magánkézben levő iskolákat is – Andreas Schleicher szerint nem megfelelő szempontok alapján. „Az iskolák már nem abban versenyeztek, hogy a legszínvonalasabb oktatást nyújtsák, hanem, hogy melyik iskolaépület a legszebb” – mondta egy Stockholmban tartott konferencián.
Ennél tartósabbak a problémák az Egyesült Államok oktatási rendszerével: az ország hosszú ideje rosszul teljesít a PISA-teszteken, a mostani listán a 28. lett. A korábbi PISA-tesztekhez képest a legtöbbet Vietnám eredményei javultak, ők a mostani listán a 12. helyre kerültek.
Az oktatási eredmények az OECD szerint nagyban befolyásolják egy-egy ország növekedési kilátásait: a felméréseken jobban szereplő országok rendre komoly GDP-növekedést is elkönyvelhetnek. A BBC által idézett szakértők szerint például ha a mostani listán utolsóként szereplő Ghána az oktatás terén elérné az OECD-átlagot, pár évtizeden belül a mostani GDP 38-szorosára növekedne a gazdasága – legalábbis a globális statisztikákat alapul véve.
