Új kockázatra figyelmezteti az OTP a lakáshiteleseket

A forintosítással megszűnt ugyan az árfolyamkockázat az ingatlanhiteleknél, de helyébe a kamatkockázat lép, miután az új forinthitelek kamata a bankközi kamatlábhoz – a 3 havi BUBOR-hoz – kötött, amely gyakorlatilag a jegybanki alapkamattal együtt mozog, mondta Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

Az alapkamat jelenleg soha nem látott mélységben van, de amikor ez a külső és belső gazdasági hatások következményeként változni, esetleg emelkedni fog, akkor a forinthitelek törlesztőrészlete is jelentősen is megemelkedhet, sőt, akár magasabb szinten is maradhat, mondta Kovács Antal. Az OTP vezérigazgató-helyettese szerint ezt a kockázatot mindenképp figyelembe kell vennie a hitelkiváltáson gondolkodó ügyfeleknek.

Mint mondta, a visszajelzések alapján a hozzájuk forduló ügyfelek nagyobb része a kiszámíthatóbb, fix törlesztőrészletű hitelkiváltó ajánlatok iránt érdeklődik, és megjegyezte, hogy az OTP piaci súlyának megfelelően részt vesz a hitelkiváltási folyamatban.

Érdeklődnek az ügyfelek Forrás: MTI / Máthé Zoltán

Kovács Antal beszámolt arról, hogy a forintosított, referenciakamathoz kötött hitelek kamatkockázatának mérséklésére két új hitelkiváltó konstrukciót is kifejlesztettek, egy 10 éves periódus alatt rögzített hitelterméket, valamint a 13 éves futamidő alatt végig fix kamatozású és lakástakarék-pénztári állami támogatással kapcsolt módozatot.

Egy tipikus CHF-hiteles

Az OTP-nél úgy számolták, hogy egy tipikus svájcifrank-hiteles ügyfél

37,1 százalékkal fizet kisebb törlesztőrészletet

most, mint amit az elszámolás és forintosítás nélkül fizetne, hiszen a svájci frank árfolyama jelentősen erősödött az elmúlt hónapokban is. A vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy az ügyfelek felénél a törlesztőrészlet a korábbiakhoz képest több mint 20 százalékkal, negyedüknél több mint 30 százalékkal csökkent.

Nem mindenki járt jól

Az elmúlt hónapokban végrehajtott forintosítás és elszámolás során az OTP az irányadó május 3-ai határidőig minden ügyfelének postára adta az elszámoló leveleket is, ezek száma meghaladta a háromszázezret, mondta Kovács Antal. „A közel százezer ingatlanhiteles szerződésünkből az elszámolás következtében mindössze

100 esetében emelkedett a törlesztőrészlet,

valamennyi japán jen alapú hitel volt” – mondta a vezérigazgató-helyettes.

A 100 japán jen alapú hitelszerződésüknél érzékelhetően emelkedett a törlesztőrészlet, ezek az adósok a legutóbbi törlesztőrészleteikhez képest nem jártak jól a forintosítással, mondta Kovács Antal. Szerinte ennek az az oka, hogy a törvényi szabályozás szerint az eredeti kamatmértéket kell visszaállítani (de minimum BUBOR plusz 1 százalék kamatfelár), és ez néhány tucat japánjen-hiteles ügyfélnél a törlesztőrészlet emelkedését okozta.

111 milliárdba került

Az OTP Banknál az érintett devizahiteles szerződések esetében az elszámolás, a visszajáró összegek jóváírása vagy visszautalása megtörtént, és ennek az összege mintegy 111 milliárd forint volt. Az OTP az élő devizaügyletekre 85 milliárd forintot számolt el, és fizetett vissza az ügyfeleknek, a lejárt devizahitelekre pedig 26 milliárd forintot térített vissza.