Az eredeti tervezethez képest szinte változatlan formában vitte keresztül a kormány az első olyan költségvetést, amelyet a korábbiakhoz képest jóval korábban, év vége helyett ma fogadott el a parlament.
Akik jól járnak
Akik rosszul járnak
Amikor májusban Varga Mihály bemutatta a törvényjavaslatot, a fő számok ugyanazok voltak, mint a most elfogadott törvényben: a kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2 százalékos hiánnyal és a GDP-hez mérten 73,3 százalékos államadóssággal számolt.
Az államháztartás központi alrendszerének 2016-os bevételi főösszege 15 800 milliárd 364,6 millió forint, a kiadási főösszeg 16 561 milliárd 999,1 millió forint, a hiány pedig 761 milliárd 634,5 millió forint az elfogadott törvény szerint – ezek a számok is alig változtak az eredetileg májusban bemutatott tervekhez képest.
Ha minden a kormány elképzeléseinek megfelelően alakul – tehát nem kell még év vége előtt módosítani a költségvetést, mert például módosulnak a jó előre kiszámolt növekedési és hiányprognózisok –, akkor
2016-ban kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetni: az szja egyetlen kulcsa 16 százalékról 15 százalékra módosul.
A kormány számításai szerint a változás miatt egy átlagos keresettel rendelkező kétgyermekes családban a keresőktől jövőre évi 116 ezer forinttal kevesebbet vonnak le ezen a címen.
A jövő évtől kezdődően négy év alatt fokozatosan a kétszeresére (a jelenlegi havi 10 ezer forintról 2019-re 20 ezer forintra) nő a két gyermeket nevelők családi adókedvezményének mértéke – jövőre tehát 2500 forint pluszra számíthatnak a kedvezményre jogosultak. Megmarad a friss házasok adókedvezménye, és a gyed extra is.
2016-ban a nyugdíjak és egyes jövedelempótló ellátások az infláció mértékével növekednek – májusban az infláció 0,5 százalék volt, utoljára 2013 novemberében volt ennél magasabb, 0,9 százalék.
A költségvetési törvény indoklásában szó van a rezsicsökkentés folytatásáról is: a kormány a nemzeti közműszolgáltató létrehozásával tartaná alacsonyan a víz-, gáz-, fűtés- és egyéb számlákat.
A közműdíjak árának állami szabályozása miatt egyébként Brüsszelben kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarországgal szemben, a Hvg.hu pedig arról írt, hogy egy birtokába jutott levélben a kormány kész feladni a rezsicsökkentést. Az Origónak Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta, hogy
a kabinet meg akarja tartani a rezsicsökkentés eredményeit, sőt, tovább is lépne.
Brüsszel folyamatosan azt ajánlja a kormánynak, hogy jelenlegi formájában ne folytassa a közmunkaprogramot, ehhez képest ez is benne van a jövő évi büdzsében, ráadásul még többet is költene rá a kormány, mint idén: 270 milliárd helyett 340 milliárd forintot. „Jövőre 240 ezer embernek lesz lehetősége arra, hogy részt vegyen a közfoglalkoztatási programban” – olvasható a költségvetési törvény indoklásában.
Többet keresnek jövőre a katonák és a rendőrök. A fegyveres és rendvédelmi életpályamodell alapján ők már idén júliustól 30 százalékos fizetésemelésre számíthatnak, majd 2019-ig évente 5 százalékkal nőnek a bérek ebben az ágazatban.
A rendvédelmi szerveknél dolgozó közalkalmazottak bére átlagosan 10 százalékkal növekszik – derül ki a törvény indoklásából.
Valamivel több pénzre számíthatnak az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók is, mivel a költségvetésben benne van, hogy az egészségügyi ágazatban végrehajtott 2012–2013. évi béremelés összege is beleszámít a mozgóbér (ügyeleti díj, készenléti díj, műszakpótlék) alapjába.
Az árak viszont emelkedhetnek jövőre, a kormány ugyanis azzal számol, hogy az adócsökkentésnek, a kedvezmények növelésének és a béremeléseknek köszönhetően nő a vásárlási hajlandóság, ami
áremelésre késztetheti a kereskedőket.
A kormány tervei szerint ezt ellensúlyozná a sertéshús áfájának öt százalékra csökkentése, valamint az illetékek mérséklése.
Nem mindenki biztos abban, hogy a jövő évi költségvetés a mostani formájában megvalósulhat. „Első pillantásra is vannak kockázatok a költségvetés tervezetében, az egyiket az okozza, hogy már most beterjesztették” – ezt Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője mondta alig egy hónapja az Origónak.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke szerint nagy vonalakban reálisak a büdzsé számai, de a kormány kicsit optimista. Az EU javaslatai – a bankadó kivezetését kivéve – kimaradtak a végül elfogadott törvényből, így például marad a különadók többsége, elmarad a GDP 0,5 százalékára rúgó szerkezeti átalakítás is, ráadásul
közmunkaprogramra még többet költ a kormány, pedig Brüsszelből ennek kivezetését kérték.
A javaslatot végszavazás előtt utoljára véleményező Költségvetési Tanács viszont nem gördített akadályt az eredeti tervezet elfogadása elé. A tanács – amelynek tagja Matolcsy György, a jegybank elnöke is – véleménye szerint az idei évre várható GDP és államadósság, valamint a jövő év végére tervezett GDP „reális prognózison alapul”.