A rendőrfizetések nőnek, a nyugdíjak nem

Varga Mihály Budapest, 2015. június 23. költségvetés
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 2016. évi költségvetésről a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón 2015. június 23-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Budapest, 2015. június 23. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 2016. évi költségvetésről a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón 2015. június 23-án. MTI Fotó: Kovács Tamás
Vágólapra másolva!
Elfogadta a parlament az első olyan költségvetést, amelyet nem év végére rakott össze a Nemzetgazdasági Minisztérium. Azt, hogy a korai büdzséből mi valósul meg jövőre, nem lehet biztosan tudni, mindenesetre a kormány nem sokat változtatott a fő számokon az eredeti terveihez képest. Lesznek, akik jobban járnak majd, de olyanok is, akik nem jutnak több pénzhez.
Vágólapra másolva!

Az eredeti tervezethez képest szinte változatlan formában vitte keresztül a kormány az első olyan költségvetést, amelyet a korábbiakhoz képest jóval korábban, év vége helyett ma fogadott el a parlament.

Akik jól járnak

  • személyi jövedelemadót fizetők (csökken az szja)
  • két gyermeket nevelő családok (nő az adókedvezmény)
  • rendvédelmi dolgozók (fizetésemelés)

Akik rosszul járnak

  • nyugdíjasok (ha nem lesz infláció)
  • távközlési szolgáltatók (marad a különadó)
  • médiavállalatok (marad a különadó)

Amikor májusban Varga Mihály bemutatta a törvényjavaslatot, a fő számok ugyanazok voltak, mint a most elfogadott törvényben: a kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2 százalékos hiánnyal és a GDP-hez mérten 73,3 százalékos államadóssággal számolt.

Varga Mihály: A kormány 2,5 százalékos hiánnyal számol Forrás: MTI/Kovács Tamás

Az államháztartás központi alrendszerének 2016-os bevételi főösszege 15 800 milliárd 364,6 millió forint, a kiadási főösszeg 16 561 milliárd 999,1 millió forint, a hiány pedig 761 milliárd 634,5 millió forint az elfogadott törvény szerint – ezek a számok is alig változtak az eredetileg májusban bemutatott tervekhez képest.

Csökken az adó

Ha minden a kormány elképzeléseinek megfelelően alakul – tehát nem kell még év vége előtt módosítani a költségvetést, mert például módosulnak a jó előre kiszámolt növekedési és hiányprognózisok –, akkor

2016-ban kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetni: az szja egyetlen kulcsa 16 százalékról 15 százalékra módosul.

A kormány számításai szerint a változás miatt egy átlagos keresettel rendelkező kétgyermekes családban a keresőktől jövőre évi 116 ezer forinttal kevesebbet vonnak le ezen a címen.

Adókedvezmények

A jövő évtől kezdődően négy év alatt fokozatosan a kétszeresére (a jelenlegi havi 10 ezer forintról 2019-re 20 ezer forintra) nő a két gyermeket nevelők családi adókedvezményének mértéke – jövőre tehát 2500 forint pluszra számíthatnak a kedvezményre jogosultak. Megmarad a friss házasok adókedvezménye, és a gyed extra is.

2016-ban a nyugdíjak és egyes jövedelempótló ellátások az infláció mértékével növekednek – májusban az infláció 0,5 százalék volt, utoljára 2013 novemberében volt ennél magasabb, 0,9 százalék.

Rezsi és közmunka

A költségvetési törvény indoklásában szó van a rezsicsökkentés folytatásáról is: a kormány a nemzeti közműszolgáltató létrehozásával tartaná alacsonyan a víz-, gáz-, fűtés- és egyéb számlákat.

Brüsszel azt ajánlja, hogy jelenlegi formában ne folytassák a közmunkaprogramot Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A közműdíjak árának állami szabályozása miatt egyébként Brüsszelben kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarországgal szemben, a Hvg.hu pedig arról írt, hogy egy birtokába jutott levélben a kormány kész feladni a rezsicsökkentést. Az Origónak Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta, hogy

a kabinet meg akarja tartani a rezsicsökkentés eredményeit, sőt, tovább is lépne.

Brüsszel folyamatosan azt ajánlja a kormánynak, hogy jelenlegi formájában ne folytassa a közmunkaprogramot, ehhez képest ez is benne van a jövő évi büdzsében, ráadásul még többet is költene rá a kormány, mint idén: 270 milliárd helyett 340 milliárd forintot. „Jövőre 240 ezer embernek lesz lehetősége arra, hogy részt vegyen a közfoglalkoztatási programban” – olvasható a költségvetési törvény indoklásában.

Nő a fizetésük

Többet keresnek jövőre a katonák és a rendőrök. A fegyveres és rendvédelmi életpályamodell alapján ők már idén júliustól 30 százalékos fizetésemelésre számíthatnak, majd 2019-ig évente 5 százalékkal nőnek a bérek ebben az ágazatban.

A rendvédelmi szerveknél dolgozó közalkalmazottak bére átlagosan 10 százalékkal növekszik – derül ki a törvény indoklásából.

Valamivel több pénzre számíthatnak az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók is, mivel a költségvetésben benne van, hogy az egészségügyi ágazatban végrehajtott 2012–2013. évi béremelés összege is beleszámít a mozgóbér (ügyeleti díj, készenléti díj, műszakpótlék) alapjába.

Drágulás, mérséklés

Az árak viszont emelkedhetnek jövőre, a kormány ugyanis azzal számol, hogy az adócsökkentésnek, a kedvezmények növelésének és a béremeléseknek köszönhetően nő a vásárlási hajlandóság, ami

áremelésre késztetheti a kereskedőket.

A kormány tervei szerint ezt ellensúlyozná a sertéshús áfájának öt százalékra csökkentése, valamint az illetékek mérséklése.

A kormány optimistán tervezett: a költségvetésben vannak kockázatok Forrás: MTI/Kovács Tamás

Kicsit optimista

Nem mindenki biztos abban, hogy a jövő évi költségvetés a mostani formájában megvalósulhat. „Első pillantásra is vannak kockázatok a költségvetés tervezetében, az egyiket az okozza, hogy már most beterjesztették” – ezt Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője mondta alig egy hónapja az Origónak.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke szerint nagy vonalakban reálisak a büdzsé számai, de a kormány kicsit optimista. Az EU javaslatai – a bankadó kivezetését kivéve – kimaradtak a végül elfogadott törvényből, így például marad a különadók többsége, elmarad a GDP 0,5 százalékára rúgó szerkezeti átalakítás is, ráadásul

közmunkaprogramra még többet költ a kormány, pedig Brüsszelből ennek kivezetését kérték.

Akadály nélkül

A javaslatot végszavazás előtt utoljára véleményező Költségvetési Tanács viszont nem gördített akadályt az eredeti tervezet elfogadása elé. A tanács – amelynek tagja Matolcsy György, a jegybank elnöke is – véleménye szerint az idei évre várható GDP és államadósság, valamint a jövő év végére tervezett GDP „reális prognózison alapul”.