50 év alatt megutálták a magyar focit a nézők

Debrecen, 2015. május 2. A székesfehérvári Ianique Dos Santos Tavares (b), Juan Jesus Calatayud Sanchez (b2) és Juhász Roland (b4), valamint a debreceni Balogh Norbert Sándor (b3) és Dusan Brkovic (j) a labdarúgó OTP Bank Liga 26. fordulójában játszott DVSC-TEVA - Videoton FC mérkőzésen a debreceni Nagyerdei Stadionban 2015. május 2-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Tovább csökkent az NB I nézőszáma, a klubok tavaly is veszteségesen működtek, a játékosok értéke is megcsappant, ráadásul arányaiban több az idegenlégiós, mint korábban – többek között ezek derültek ki az immáron ötödik Sportgazdasági Nagyítóból. A tanulmányt készítő Muszbek Mihály szerint a magyar labdarúgásban megtörtént a pozitív irányváltás, de ez az adatokban egyelőre nem látszódik.

A sportközgazdász elmondása szerint mintegy 11 ezer adatot zúdított az érdeklődőkre a 2015-ös tanulmány bemutatásakor – a kutatás a tavalyi évet, valamint a 2014-15-ös bajnoki idényt veszi górcső alá. Muszbek Mihály szerint

a magyar labdarúgásban megtörtént a pozitív irányváltás,

de a tavalyi, illetve a 2014-15-ös bajnoki idény adatai nem tükrözik ezt, mert összességében az OTP Bank Liga sportvállalkozásainak gazdasági folyamatai változatlanul rossz irányba mennek.

Szinte üres lelátók előtt zajlanak a meccsek Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A sporteredményeket tekintve a felnőtt válogatott jó, az utánpótlás-válogatottak és az OTP Bank Liga csapatai gyenge közepes, míg a kupacsapatok gyatra évet zártak, összegzett a sportközgazdász.

Dárdai Pál személye a magyar válogatott élén fontosabb, mint maga az egész MLSZ-elnökség,

mondta Muszbek Mihály. Szerinte a válogatott tudása nem változott sokat az elmúlt évben, de a hozzáállása jelentősen javult. Az utánpótlásban szerinte továbbra is ködösítés van, és az rossz úton jár.

Továbbra is veszteséges az NB I

Az élvonalbeli klubok az elmúlt három évben jelentősen veszteségesek voltak,

a 2014-es évet 3,9 milliárd forintos hiánnyal zárták az NB I-es klubok.

A mérlegek szerint 2014 végére összesen 9,7 milliárd forint tartozást halmoztak fel, mondta a sportközgazdász, hozzátéve, hogy többnyire a saját tulajdonosaik felé adósodtak el a csapatok, így a közvetlen csődveszély csökkent.

Óriási mínuszban zárt az Újpest Fotó: Bielik István - Origo

Tavaly öt klub – a Honvéd, a Nyíregyháza, a Kecskemét, a DVTK és a Ferencváros – volt nyereséges, de közülük két csapat (a Honvéd és a Ferencváros) eredményében olyan mértékű piaci bevétel is szerepelt, amelyek nélkül mindkét klub veszteséges lett volna. A legnagyobb veszteséget az Újpest érte el, 1,08 milliárd forintot.

A tanulmány további megállapításai:

• A magyar labdarúgásban soha nem látott mértékben nőtt a közforrások beáramlása. Ez összességében nem baj, de a közpénzek nem normatívan osztódnak el, így torzítja a versenyt.
• Öt csapat – a Győri ETO, a Pápa, a Pécs, a Kecskemét és a Nyíregyháza – csődbe ment, vagy licenc hiányában felszámolták.
• Az elmúlt bajnoki idényben soha nem látott mértékű, 34 százalékos volt az idegenlégiósok aránya.
• A játékosok értéke összességében 22 százalékkal csökkent.
• A 20 éven aluli fiatalok a mérkőzések összjátékidejének 2 százalékát töltötték a pályán.
• A szezon átlagos nézőszáma 2510 volt, négy évtized alatt a negyedére csökkent a nézőszám.
• A szurkolói kártya bevezetése körülbelül a nézők hét százalékát vitte el a stadionokból.
• A tévében 52-szer annyian nézték a meccseket, mint a stadionokban.

A sportközgazdász szerint a magyar foci továbbra is adós a nemzetközi szintű, exportképes labdarúgók kinevelésével, míg

az NB I változatlanul nagy részben a levezető, alacsony képességű idegenlégiósok gyűjtőhelye.

Az mindenesetre egy pozitív adat, hogy a klubok nagyobb értékben adtak el játékost külföldre, mint amennyiért vásároltak (+7,15 millió euró).

A játékosállomány csökken, öregszik és elértéktelenedik

Hat év alatt a kétharmadára csökkent a játékosok száma az élvonalban, míg az átlagéletkor egyetlen év alatt két esztendővel nőtt.

Úgy tűnik, mintha eltűntek volna a fiatalok az NB I-ből.

Az idegenlégiósok száma ugyan csökkent, de arányuk nőtt: már minden harmadik játékos külföldi. Egyetlen év alatt közel 30 millió euróval (körülbelül 9 milliárd forinttal) csökkent a teljes játékosállomány értéke.

Sportgazdasági Nagyító 2015 - NB I - Játékosok | Create infographics

A magyar klubok piaci értéke összehasonlíthatatlan a legnagyobbakéval a Forbes becslése alapján: amíg a Real Madridot 3 milliárd euróra taksálják, addig a legmagasabb értékű magyar csapatot, a Ferencvárost csupán 0,02 milliárd euróra – a különbség 150-szeres. A játékoskeret értékét nézve sem sokkal jobb a helyzet: itt szintén a Real Madrid a piacvezető 710,8 millió euróval, míg a Videoton keretének összértéke 12,4 millió euró – a különbség itt 57-szeres.

Elfogytak a nézők

A 2014-15-ös bajnoki idényben összesen 602 ezer nézőt vonzott az NB I – az előző idényhez képest 117 ezerrel csökkent a nézőszám. A mérkőzésenkénti átlagos nézőszám közel félezerrel, 2510 főre csökkent. Negyven évvel ezelőtt, a 70-es években még volt olyan idény, amikor átlagosan több mint 10 ezren jártak meccsre.

Sportgazdasági Nagyító 2015 - Az NB I átlagos nézőszámának alakulása (1961-2015) | Create infographics

Ha a stadionok kihasználtságát nézzük, akkor sem rózsásabb a helyzet. A tanulmány szerint a 16 NB I-es klub összesen 178 ezer főt képes befogadni a stadionjaiba, ez pedig az átlagos hazai nézőszámokkal összehasonítva 22,7 százalékos kihasználtságot jelent – azaz

a lelátókon átlagosan minden ötödik széken ül szurkoló.

Ugyanakkor amellett nem mehetünk el szó nélkül, hogy a klubok a bérleteseket és a páhollyal rendelkező szurkolókat megjelent nézőkként könyvelik el – tehát a valós nézőszám még a fentieknél is kevesebb.

Harmincezer forintba kerül egy Fradi-drukker

A klubok beszámolóira és az átlagos nézőszámokra támaszkodva egy korábbi cikkünkben megpróbáltuk megbecsülni, hogy a csapatok mennyit is költhetnek nézőnként. A legdrágább nézői az MTK-nak lehettek, míg a legolcsóbban a Nyíregyháza gyűjtögethette a pontokat.

A tanulmányból az is kiderül, hogy ha a csapatok mérlegében szereplő jegybevételt (731 millió forint) összevetjük a nézőszámmal, akkor

egy átlagos NB I-es mérkőzésre 1200 forintba kerül a jegy.

További érdekesség, hogy a Ferencváros és a Debrecen páholyainak értékesítéséből származó bevételek adják a teljes jegybevétel közel negyedét (24 százalék).

Karcsú piaci bevételek

Az OTP Bank Liga csapatai összesen 16,5 milliárd forintos bevételt értek el 2014-ben, ugyanakkor Muszbek Mihály számításai szerint ebből csak 9 milliárd forint volt az üzleti bevétel, azaz

a klubok összes bevételének alig több, mint a fele, 55 százaléka volt piaci alapú.

Sportgazdasági Nagyító 2015 - Az NB I-es sportvállalkozások bevételeinek alakulása | Create infographics

Ha az UEFA által szorgalmazott pénzügyi fair playnek meg akarnának felelni a magyar klubok, akkor a jelenlegi 20,4 milliárd helyett csak 9,4 milliárd forintot költhetnének.

Pécsen már eltemették a focit Forrás: MTI/Sóki Tamás

A Sportgazdasági Nagyító összegzése szerint a magyar labdarúgás előrelépett többek között:

• a közpénzalapú infrastruktúra fejlesztésében,
• a szövetség és a klubok működésének szervezettségében, a szabályok érvényesítésében,
• a válogatott nemzetközi eredményességében.

Ugyanakkor sportgazdasági értelemben, jövedelmezőségben nem jutottunk előrébb, ahogy a fogyasztói piac (nézők, hirdetők) kiszolgálásában sem. Muszbek Mihály szerint

a magyar foci az elmúlt évben sportszakmailag, eredményesség terén visszaesett,

ahogy a sportág imázsa is veszített a népszerűségéből.

Az állam segít

Az Origo is megírta, hogy a költségvetésből százmilliók mennek olyan focicsapatokra a Nemzeti Stadionfejlesztési Programon keresztül, amelyek nem tudták teljesíteni az első osztályhoz szükséges elvárásokat, míg egy korábbi cikkünkben szereplő becslés szerint az állam legalább 250 milliárd forintot ölt a fociba az elmúlt öt évben.