Tovább fojtogatják a magánnyugdíjpénztárakat

Wrinkled hands on the old man

A négy magánnyugdíjpénztár egyelőre megmenekült a megszűnéstől, ám továbbra sem tudnak járadékot fizetni. A pénztárak nem tudják alkalmazni azt a jogszabályt, ami alapján a nyugdíjkort elért tagoknak kifizetéseket teljesíthetnének. Anyagi megfontolásból 10 nyugdíjas korú magán-nyugdíjpénztári tagból 9 visszalép az állami nyugdíjrendszerbe. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint viszont minden feltétel adott, hogy járadékot fizessenek a pénztárak.

Csak az állami nyugdíja 75 százalékát kapja meg az a nyugdíjas, akinek magán-nyugdíjpénztári tagsága van. Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója azt mondta,

nincs abban semmi meglepő, ha valaki a nyugdíja 25 százaléka miatt visszalép az társadalombiztosítási rendszerbe.

A törvények a magánnyugdíjpénztárak kezét megkötik, és a nyugdíjas kort elérő tagok nem kaphatnak havi járadékot. A Szövetség Magánnyugdíjpénztárnál idén már 10 tagból 9 visszalépett a tb-rendszerbe.

A pénztárak nem tudnak járadékot fizetni Forrás: SCANPIX/Johan Strindberg

Csak pár ezren maradtak

A magán-nyugdíjpénztári szektor több mint hárommillió tag háromezer milliárd forint feletti vagyonát kezelte egészen 2011-ig. A kormány intézkedései és a pénztári kivonulások miatt 2014. szeptember végére már csak 61,5 ezer tag maradt a rendszerben, 205,4 milliárd forintnyi vagyonnal – írta az Azenpenzem.hu.

Összefogtak, levelet írtak

Négy magánnyugdíjpénztárból három július elején közös levelet írt a Magyar Nemzeti Banknak. A Szövetség, a Budapest és a Horizont Magánnyugdíjpénztárak állásfoglalást kérték a jegybanktól.

A pénztárak a járadékkérdés rendezését tartják az egyik legfontosabb dolognak.

A Budapest Magánnyugdíjpénztár tagdíjfizetőinek a száma is már meghaladta a 70 százalékos küszöböt, a tagok 81 százaléka befizette a tagdíjat.

Egyre többen lépnek vissza a tb-rendszerbe, mert nem kaphatnak járadékot Forrás: Origo

A Budapest Magánnyugdíjpénztár azt mondta az Origónak, hogy mindent megtesznek a járadékszolgáltatás feltételeinek mihamarabbi megteremtéséhez, de nélkülözhetetlen a számos nyitott és alapvető kérdésben a felügyelet állásfoglalása, jogértelmezése.

Állásfoglalásra várnak

A pénztárak csak a felügyelet jogértelmezése és állásfoglalása birtokában tudják megalapozottan és jogszerűen - az új járadékszolgáltatás számítására is kiterjedően - módosítani és a jegybankkal engedélyeztetni a szolgáltatási szabályzatukat.

A saját járadék szolgáltatásán felül a pénztárak számára lehetőség van biztosítótól vásárolt járadékot szolgáltatni az érintett pénztártagok számára, azonban ilyen termék egyelőre nincs a piacon, és bár a biztosítók dolgoznak a konstrukción, még nem tudni, mikor vezethetik be a piacra.

Az NGM szerint minden oké

A Nemzetgazdasági Minisztérium feladata a magánnyugdíjpénztárak járadékszolgáltatását tekintve elsősorban a megfelelő jogszabályi környezet megteremtése - közölte a minisztérium.

Az NGM szerint

„szabályozási szinten minden feltétel adott a pénztárak részére, hogy megkezdjék járadékszolgáltatási tevékenységüket”.

Az NGM szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy a pénztárak járadékot fizessenek Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Az NGM azt írta az Origónak, folyamatosan konzultálnak a Magyar Nemzeti Bankkal, hogy jogszabály-értelmezéssel, valamint szakmai véleményükkel segítsék a magánnyugdíjpénztárak szolgáltatási feladatainak teljesítését.

A kicsik is levegőért kapkodnak

A legkevesebb rendszeres tagdíjfizetője az MKB Magánnyugdíjpénztárnak van. Az MKB-nál márciusban 60 százalékon, azóta pedig minden hónapban 73 százalékon van a tagdíjfizetők aránya.

Az Origónak azt írták, hogy

bizakodóak, mert az eddigi adatok alapján, áprilistól júniusig minden hónapban teljesítették a 70 százalékot.

Az MKB pontos számokat nem közölt arról, hogy hány tagjuknak nem tudnak havonta járadékot fizetni. Elenyésző azoknak a száma, akik nem jutnak hozzá az őket megillető pénzhez - írták. Azt sem közölték, hány tagjuk lépett vissza a tb-rendszerbe, és hányan kamatoztatják tovább az MKB-ban a pénzüket.

Úgy tűnik, mindenki megmenekül

A Magyar Nemzeti Bank szeptember 30-a után vizsgálja meg először fél évre visszamenőleg a négy magánnyugdíjpénztár tagjainak számát. Amelyik pénztárban a tagdíjfizetők aránya egymást követő két hónapban nem éri el a 70 százalékot, azt a pénztárat felszámolják. Ebben az esetben a tagok vagyona automatikusan a tb-rendszerbe vándorol.

Kicsik, de küzdenek

Most 82 százalékon van a tagdíjfizetőink száma – mondták az Origónak a Horizont Magánnyugdíjpénztárnál. A tagdíjat már márciusban egy évre előre elkértük tagjainktól – mondták a Horizontnál. A tagdíj és a pénztár működésének fenntartási költsége havonta ezer forint.

A magán-nyugdíjpénztári jogviszony fenntartásáról nyilatkozók az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóságnál 2011-ben Fotó: Mudra László [origo]

A Horizontnál csekély azoknak a tagoknak a száma, akik már elérték a nyugdíjas kort, és havi járandóságra jogosultak. Azt mondták, 6-10 tagról van szó, és őket egyedileg kezelik. A horizontosok egy része kivár, 2-3 tag pedig már visszalépett a tb-rendszerbe.

Három opció van

Mindenkit egyenként felhívtak, és három lehetőség közül választhatnak a nyugdíjas korú tagok – mondák a Horizontnál.

Vagy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy megvárják, amíg a törvényi jogszabályok lehetővé teszik a magánnyugdíjpénztáraknak a járadékfizetést,

vagy a magánnyugdíjpénztárban hagyják a pénzüket, és azt haláluk esetén adó- és járulékmentesen az örököseik megkapják.

A Horizontnál azt mondták, többször kértek már állásfoglalást a felügyeleti szervtől, az MNB-től, de azt a választ kapták, hogy még a Nemzetgazdasági Minisztériummal konzultálnak a járadékfizetés lehetőségeiről.

Az MNB nem jogalkotó

A Magyar Nemzeti Bank folyamatos szakmai egyeztetéseket folytat a pénztárszféra képviselőivel - mondta Binder István felügyeleti szóvivő az Origónak. A jegybank minden esetben a lehető legrövidebb időn belül érdemi választ ad a pénztáraknak a hatáskörébe tartozó megkeresések miatt.

Ez történik a magánnyugdíjpénztáraknak a téma kapcsán június végén feltett állásfoglalás-kérésével kapcsolatban is - mondta Binder István. A pénztári szféra esetleges jogszabály-módosítási javaslatait ugyanakkor közvetlenül a jogalkotóhoz fordulva teheti meg.

Az MNB több alkalommal jelezte az érintett magánnyugdíjpénztárak számára, hogy a hatályos jogszabályok alapján járadékszolgáltatást 100 millió forint tartalék megképzése esetén, illetve biztosítótól vásárolt biztosítástechnikai járadék vásárlása esetén nyújthatnak.

Amennyiben valamelyik magánnyugdíjpénztár nem tudja, vagy nem kívánja vállalni e feltételek valamelyikének teljesítését, a nyugdíjkorhatárt elért tagok számára megoldás lehet az állami tb-rendszerbe való visszalépés - mondta a felügyeleti szóvivő.

Egyre többen lesznek patthelyzetben

Az MNB előzetes adatai szerint a magánnyugdíjpénztári nyugdíjjáradék-szolgáltatásra már jogosult tagok száma jelenleg néhány tucatnyi, ám számuk a következő években jelentősen nőhet - véli Binder István is.

A mostani, közös levelükben a pénztárak kiemelik, hogy

a magán-nyugdíjpénztári megtakarításaikat egy összegben már nem vehetik fel nyugdíjba vonuláskor az ügyfelek. Járadékot azonban a pénztárak egyelőre nem tudnak szolgáltatni.

Ez egy patthelyzet, amivel valamit kezdeni kell - mondta Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

Tüntetés 2014-ben a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése ellen Fotó: Polyák Attila - Origo

A pénztárak mindent megtesznek azért, hogy a tagjaik számára nyugdíjba vonuláskor magán-nyugdíjpénztári megtakarításaik után járadékot folyósítsanak még akkor is, ha elenyésző számban jelentkezik majd a következő években ilyen igény.

A három magánnyugdíjpénztár arra kéri a törvényalkotót és a felügyelő szerveket, hogy nyújtsanak segítséget nekik a törvényi szabályozás tisztázásában, illetve az ellentmondásokat feloldó jogszabály-módosításokat tegyék meg.