Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Megéri-e egyáltalán a szénhidrogének hazai kitermelése?
A Molnál folyamatosan arra törekszünk, hogy lefaragjuk a költségeinket, jelenleg a fajlagos költségszintünk 8 dollár körül van hordónként, ez egész jó eredménynek mondható az iparágban. Azért, hogy ezt tovább csökkentsük, komoly programokat és beruházásokat indítottunk, és indítunk majd a jövőben.
A kiadásainkat azonban a termelési költségeinken kívül a bányajáradék és az adók mértéke is befolyásolja. Az üzleti terv megvalósítását veszélyeztető másik tényező a kőolajár, ami komoly mélyrepülésben van. Meggyőződésem az, hogy a külső környezet bizonytalansága és az egyre nagyobb kihívással járó belső adottságok ellenére a magyarországi kutatás-termelésnek stabil jövője van.
Lehet-e ennél több szénhidrogént kitermelni?
A költségcsökkentési programjaink mellett termelésfokozó beavatkozásokat is végzünk folyamatosan. Jól felfogott érdekünk a hazai kőolaj- és földgázkészletek hatékony és maximális kitermelése. Ennek érdekében egyrészről emelt hatékonyságú, másodlagos és harmadlagos művelési eljárásokat alkalmazunk, másrészről folytatjuk a hazai szénhidrogén-kutatást.
Mi lehet a jövő útja a hazai piacon?
A kelet-közép-európai régió, azon belül is Magyarország és Horvátország jelenti a Mol-csoport kitermelésének alapját a következő években. Célunk, hogy mérsékeljük a kitermelés csökkenését, és maximalizáljuk a cash flow-t, amit a termelés hatékonyságának javításával és az egy hordóra jutó kitermelési költség csökkentésével tervezünk elérni. Magyarországon célunk a kitermelés csökkenésének öt százalék alatt tartása. Ennek során pedig jelentősen felértékelődött a kutatás-fejlesztés.
Mik a terveik a makói árokkal?
Néhány évvel ezelőtt a Mol a makói árokban több külföldi céggel közösen is próbálkozott a nem hagyományos kutatással. Ezek a kísérletek azonban nem hozták meg a várt eredményeket, és a projekteket leállítottuk. Folyamatosan keressük azonban azokat a technológiai lehetőségeket, amelyekkel az ott található nem hagyományos szénhidrogén kitermelhetővé válik. Nincs könnyű dolgunk.
Hazánkban ugyanis a nem hagyományos szénhidrogéntelepek jóval mélyebben helyezkednek el, mint például az Egyesült Államokban. Esetünkben a nagyobb mélység jelentősen nagyobb réteghőmérsékletet és rétegnyomást jelent, ezért a tengerentúlon alkalmazott technológia nem bizonyul hatékonynak itthon.
A magyar energiabiztonság szempontjából melyik a legfontosabb mezőterület?
Az algyői régió vált az elmúlt fél évszázad során a hazai energiabiztonság egyik legfontosabb szimbólumává és pillérévé. Ez jelenleg a hazai gáz- és kőolajtermelés közel harmadát adja. Az algyői mezőre épült gázfeldolgozó és olajgyűjtő technológiák a hazai olajipar legnagyobb és legkomplexebb egységei, amelyek a jövőben is központi szerepet fognak játszani a szénhidrogén-kitermelésben.
E terület meghatározó szerepét további energiahatékonysági beruházásokkal igyekszünk stabilizálni. Algyőn túl jelentős kőolaj-kitermelés folyik a Budapesthez viszonylag közeli gombai és nagykátai mezőkből. Jelenlegi helyzetünkben jelentőségük nem vitatható.
Milyen előrelépési lehetőségek vannak a kutatás-fejlesztés területén?
A K+F tevékenység a hatékony termelés záloga az egész világon. Csak Magyarországon évente 15-20 milliárd forintot költünk kutatásokra. Számos technológiai, kiemeléstechnológiai és mezőbeli ötleteink vannak, amelyeket zömében a hazai egyetemekkel együtt fejlesztünk ipari méretűvé. Célunk ezekkel a fejlesztésekkel, hogy olyan területekről termeljünk ki olajat és/vagy gázt, ahonnan eddig a meglévő módszerekkel és technológiákkal nem voltunk képesek.
Mint a Magyar Bányászati Szövetség elnöke, milyen előrelépési lehetőségeket lát az ágazatban?
A magyarországi bányászat meggyőződésem szerint meghatározó szerepet tölt be a hazai energiabiztonság ellátásában. A hazai gázfogyasztás mintegy 20 százalékát tudjuk idehaza megtermelni, míg az olaj esetében ez a szám 10 százalék. A szénhidrogén-bányászaton túl, figyelemmel kell kísérni a szénbányászatot, az egyéb szilárd nyersanyagok bányászatát, mint a kő, kavics, homok, agyag, valamint az érc- és ásványi nyersanyag bányászatát. Minden kibányászott ásványi és nyersanyag a hazai gazdaságot erősíti.
Vannak-e elérhető uniós források újabb beruházásokra?
Folyamatosan vizsgáljuk és keressük a lehetőségét annak, hogy külső forrásokat vonjunk be a hazai bányászatba. Vannak erre már példák, és bízom benne, hogy a jövőben is kínálkoznak majd lehetőségek. Az uniós források is a bányászat megerősítésének egyik alappillére.
Mik a legnagyobb projektek?
Magyarországon több szénhidrogén kutatási projektünk fut, ilyen a Szegedi-medence Nyugat nevű terület is, ahol reményeink szerint jelentős szénhidrogént, főleg olajat rejtő lelőhely található. A területre vonatkozó kutatási és termelési koncessziót tavaly nyerte el a Mol.
A munkaprogram 2014–2018 között fejeződik be, egyik lépése az év elején megvalósult háromdimenziós szeizmikus mérés volt, valamint a már folyamatban lévő első kutatófúrás lemélyítése. Amennyiben a kutatás szénhidrogén-találatot eredményez, akkor azt – a Mol teljes hazai kitermeléséhez hasonlóan – Magyarországon használjuk fel, hozzájárulva így is az ország energiabiztonságához.
Emellett folyamatban van egy kiserőműi beruházásunk, villamosáram- és hőenergia-termelést megcélozva. Beruházásokra és mezőfejlesztésekre a kutatási tevékenységeinkhez hasonlóan, több mint 10 milliárdot költünk évente. A Mol a magyarországi szénhidrogén-kutatásra és termelésre ezzel évi 30–35 milliárd forintot költ el itthon.
