Eddig tartott a kamatvágás. Mennyit nyertek a hitelfelvevők?

Győr, 2013. november 26. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Zöld Beruházási Rendszer "Klímabarát Otthon" Panel II. alprogramba tartozó Déry Tibor utcai felújítás előtt álló (b) és már felújított (j) panelházak Győrben 2013. november 26-án. Ezen a napon Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy folytatódik a panelfelújítási program, és mintegy nyolcezer lakás újulhat meg a Panel II. program során a következő időben. MTI Fotó: Krizsán Csaba

A három évig tartó kamatvágási sorozat eredményeképp 7%-ról egészen 1,35%-ra csökkent az alapkamat. A kamatcsökkentés legnagyobb nyertesei közé a lakáshitelesek tartoznak. Ma 36%-kal kevesebb havi törlesztőrészletet fizetünk havonta egy újonnan felvett hitelért, mint 3 évvel ezelőtt. Az ingatlanpiac egyre forróbb, az olcsó hitel egyre vonzóbb... Ennek ellenére a jelenlegi helyzetben is fontos kérdéssel szembesülnek a hitelfelvevők: a legolcsóbb hitelt vagy a biztonságosabb, de drágább hitelt érdemes választaniuk? Mi történik, ha emelkedni fog a kamatszint? Melyik bizonyulhat jobb választásnak?

Az új folyósítású lakáshitelek teljes híiteldíjmutatója (THM) – köszönhetően a bankok között egyre erősebb versenynek - az elmúlt három évben az MNB kamatcsökkentéseit meghaladóan esett. Míg évekkel ezelőtt egy újonnan felvett 7 millió forintos hitel havi törlesztője alulról karcolta a 80 ezer forintot, addig ma már 50 ezer forint alatti részlettel juthatunk hozzá ugyanehhez az összeghez – áll a Bankmonitor.hu elemzésében.

Forrás: Origo

De mi lesz, ha emelni kell a kamatokat?

Az inflációs előrejelzést böngészve megállapítható, hogy a jegybanki célnak megfelelő 3 százalékos pénzromlási ütem várhatóan 2017 második felében teljesülhet. Ha az infláció valóban eléri a jelenlegi előrejelzésben szereplő szintet, akkor az magasabb alapkamatot vonhat maga után. 0,5%-os reálkamatot feltételezve az alapkamat sem maradhat mindörökké a jelenlegi 1,35%-os szintjén. Így megalapozottan számolhatunk azzal, hogy két év múlva már 3,5%-os irányadó kamattal szembesülünk (ami 2,15 százalékpontos emelésnek felel meg).

Milyen hatást gyakorol az alapkamat emelése?

A rövid kamatperiódusú hitelek 3 vagy 6 hónapos késéssel lekövetik az alapkamat változását, így az irányadó ráta változása gyorsan beépül a hitel törlesztőrészletébe. Ezzel szemben egy hosszú távon fixált kölcsön havi kiadásában csak jelentősen késleltetve jelenik meg a kamatemelkedés, ezért cserébe a kezdetektől fogva drágábbak is az ilyen kiszámíthatóbb konstrukciók.

Forrás: Origo

Az ábrán egy 20 évre felvett 7 millió forintos hitel havi törlesztőrészlete látható. A rövid távon fix kiadást biztosító hitel kamata ugyan sokkal hamarabb megnövekszik (leegyszerűsített számításunkban 2017 közepén), ennek ellenére ennek a hitelnek a havi törlesztőrészlete és a teljes visszafizetése továbbra is alacsonyabb marad, mint a hosszú távon, jelen esetben 10 évre kőbe vésett kamattal és törlesztőrészlettel bíró hitelé.

Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Viszont korai lenne még temetni a hosszú kamatperiódusú hiteleket, mivel a kamatváltozások előrejelzése nagyon összetett feladat. 20 éves időtávon – sőt akár 4-5 éves időtávon is - szinte lehetetlen. Így annak megbecslése is, hogy vajon melyik típusú hitellel járunk jobban. A következő támpontokat érdemes figyelembe venni a hiteldöntésnél: ha fontos a biztonság, vagy nehezen viseljük a kockázatokat, akkor nyugodt szívvel dönthetünk a hosszú távon kiszámítható hitel mellett. A magyar alapkamat 3 évvel ezelőtt 7%-on állt, amely jelzi, hogy erőteljes a kamatemelkedésben rejlő kockázat. A magyar kamatszintet nagymértékben meghatározza a nemzetközi kamatok alakulása, ezen belül is az eurózóna alapkamata. Az euró alapkamat hosszú távú átlagos értéke 4%-kal van magasabban a jelenleginél...

Ha kíváncsi vagy, milyen kamatszinten kaphatsz lakáshitelt, használd az alábbi kalkulátort: