Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A közmunkaprogram évek óta egyre hatékonyabban működik, legalábbis ami a finanszírozás felhasználását illeti. Egészen pontosan azt, hogy adott költségvetési támogatásból mennyi közfoglalkoztatottnak ad munkát, és az egy közmunkásra eső költségvetési támogatás mekkora részét fordítják bérre.
Megkérdeztük a Belügyminisztériumot arról, hogy az elmúlt években a program büdzséjének mekkora hányada ment el a közmunkások bérére. Azt válaszolták, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) "adatai alapján az elmúlt években kb. 80 százalékos mértékű volt a teljes előirányzatból a bérköltségekre felhasznált forrás".
Számításaink szerint ez azért enyhe túlzás. Megnéztük, éves átlagban hány közmunkás dolgozott, dolgozik a 2013 óta eltelt években, és a számokat megszoroztuk az átlagos éves bruttó közmunkásbérrel. Arra jutottunk, hogy
2013-ban a program teljes büdzséjének 65 százaléka ment bérekre, 2014-ben 73, 2015-ben pedig előre láthatóan 76 fog.
Vagyis a rendszer hatékonysága ebből a szempontból évről évre javul.
A Belügyminisztérium szerint a maradék pénz a következő dolgokra megy el: munka- és védőruházat és egyéni védőeszköz, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költség, a munkásszállítás költsége, a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök, foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, anyagköltségek, országos programok esetében szervezési, mintaprogramok esetében pedig beruházási jellegű költségek.
2013-ban egy közmunkás még havonta bő 118 ezer forintjába került az államnak, ebből az átlagos közfoglalkoztatott szűk 77 ezret kapott, bruttóban, levonások előtt. 2015-ben egy közmunkás már csak 106 ezer forintba kerül, egy átlag közmunkás bruttója pedig már 81 ezer forint.
Összességében a közmunkások száma jobban nőtt, mint a közmunkaprogram költségvetési finanszírozása.
Legalábbis ez volt eddig; az elfogadott 2016-os költségvetés számai alapján a javuló tendenciák jövőre fel fognak borulni. A kormány 2016-ra 240 ezer közmunkást tervez, 320 milliárd forintból. Vagyis egy közfoglalkoztatott megint havonta 118 ezer forintjába fog fájni az államnak, mint 2013-ban.
Ha egy közmunkást ki lehet hozni havi 106 ezer forintból (márpedig idén ez sikerül), akkor 320 milliárd forintból az állam nem 240 ezer, hanem 268 222 közmunkást foglalkoztathat.
A számokat az alábbi grafikonokon foglaltuk össze:
A különbség okairól próbáltunk érdeklődni a Belügyminisztériumnál a költségvetés beterjesztése után. Akkor azt a választ kaptuk, hogy csak a költségvetés megszavazása után áll módjukban megmagyarázni az eltérést. Most elárulták, hogy „a 2016. évben a tervezett előirányzatból 10 milliárd forint elkülönítésre kerülhet szociális szövetkezetek alapításának támogatására”.
Az ezen felüli 330 milliárd forint összegű előirányzat az NGM által is közölt 240 000 fő közfoglalkoztatásához lenne elegendő”
– írták válaszukban.
A mi számításaink szerint még ha (és a tárca válaszában feltételes mód van) 10 milliárdból szociális szövetkezeteket alapítanak, a maradék 330 milliárdból akkor is 260 333 közmunkásra futná (továbbra is feltéve, hogy egy közmunkás havi 106 ezer forintba kerül).
Az első és legkézenfekvőbb megoldás, hogy a kormány a közmunkásbér emelését tervezi. Ha 340 milliárd 76 százalékát (mint idén) 240 ezer közmunkás bérére akarják fordítani, akkor az átlag bruttót az idei 80 509-ről 89 583 forintra tudják emelni. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) ügyvezetője az Origónak azt mondta, semmi jele, hogy a kormány ilyesmire készülne. A közfoglalkoztatási béreket a minimálbér változása befolyásolhatja, az viszont szinte esélytelen, hogy jövőre bő 10 százalékkal emeljék a minimálbért.
A második lehetőség Romhányi Balázs szerint, hogy
a kormány több közmunkást akar foglalkoztatni, mint amennyit elismer, esetleg valamilyen gigaprojekten.
A kormány vizsgálja a lehetőségét, miként lehetne megoldani, hogy a Magyarországra érkező bevándorlókat is bevonják a közmunkaprogramba – mondta az Origónak még júniusban Kovács Zoltán kormányszóvivő. Akár ennek is lehet köze a túltervezett közmunkaprogramhoz.
A harmadik opció: nagy ráhagyással tervezték a költségvetést, hogy biztosan legyen elég pénz elég közmunkásra. A negyedik lehetőség az, mondta Romhányi Balázs, hogy a kormány csak „hadovázik”. A 240 ezer közmunkás 320 milliárd forintból képlet biztosan nem jön ki. A kabinet középtávú terve alapján viszont 2019-ben már 470 milliárdot szánnak közmunkára. A KFIB ügyvezetője szerint lehetséges, hogy
felsőbb politikai szinten bemondták azt a 320 milliárdot, mert ennyi kell a 470 fokozatos eléréséhez,
a Belügyminisztériumban pedig szakmai szempontok alapján meghatározták, mennyi közmunkás legyen jövőre. A két szám pedig egyszerűen nem klappol.
A kormány közmunkával foglalkozó nyilatkozatai amúgy sem valami konzekvensek, véli a szakértő. Például a programra évről évre egyre több pénzt szánnak, Czomba Sándor munkaerőpiacért felelős államtitkár nemrég mégis arról beszélt, a közfoglalkoztatás csak átmeneti megoldás, idővel el kell tűnnie a rendszerből.
