Másfél év borzalom várhat a munkanélküliekre

2015.09.01. 07:13

Huszonhárom éves csúcson van a foglalkoztatottság Magyarországon, és 11 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta. Mégis mindannyiunk ismerősei között van, aki már hónapok óta nem talál munkát magának. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint aki elveszíti az állását, az több mint 1,5 évig nem is nagyon talál új munkahelyet magának.

László 2006-óta hol álláskeresésben van, hol próbaidős, és még a próbaidő lejárta előtt kirúgják, hol csak 4 órában jelentik be, hol nem kapja meg a fizetését. Érettségije és több OKJ-s végezettsége is van - mondta az Origónak. Rendszergazda, számítógép- és hálózatszerelő, hardvertechnikus. Több nagyvállalatnál is dolgozott, egyebek között a BRFK-nál és a Tescónál, valamint egy Klikhez tartozó általános iskolában is. Innen júniusban közös megegyezéssel távozott.

László kilenc év alatt ötször volt munkanélküliFotó: Bielik István - Origo

Idén május-júliusban 306 ezer volt a munkanélküliek száma Magyarországon, 51 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, 6,8 százalékra csökkent,

közölte a Központi Statisztikai Hivatal a múlt pénteken.

Három hónapig van a rendszerben

László az utóbbi 9 évben 5-ször volt munkanélküli. Négyszer jelentkezett a munkaügyi hivatalban, háromszor kapott álláskeresési járadékot.

Aki elveszti az állását, több mint 19 hónapig nem is biztos, hogy talál magának másikatForrás: Origo

Amikor telefonon beszéltünk vele hétfőn, akkor is a munkaügyi központból jött ki. Mivel most megvolt az álláskeresési járadékhoz szükséges ledolgozott napjainak száma,  78 napon át napi 2363 forintot kap.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a munkanélküliek 48,2 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,2 hónapról 19,3 hónapra nőtt a május-júliusi időszakban.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a tartós munkanélküliségről szólva azt mondta, ha valaki bekapcsolódik a közmunkaprogramba, nehezebben talál vissza a munkaerőpiacra, mint ha nem ment volna el utcát söpörni. Minél több ideig munkanélküli valaki, annál nehezebb a visszaút.

300 ezer alá mennének

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán azt mondta, a közfoglalkoztatás magas aránya érdemben befolyásolja ugyan a kereseti adatokat, de a magyar vállalkozások egyre inkább érzik, hogy a jó munkaerőt meg kell fizetni.

Czomba Sándor: A jó munkaerőt meg kell fizetniFotó: Pályi Zsófia [origo]

A munkanélküliség alakulásáról az államtitkár elmondta, bízik abban, hogy 300 ezer alá mehet, illetve a későbbiekben stabilan ott is maradhat a munkanélküliek száma.

Egy kis kozmetika itt és ott

Németh Dávid a munkanélküliségi adatról azt mondta, alapvetően három tényező befolyásolja a számokat. Az első, hogy a magyar gazdaság nő, és egyre több új munkahely jön létre. Körülbelül annyi új munkahely létesült, mint a válság előtti években.

A magyar lakcímmel, de már külföldön dolgozó munkavállalók miatt is szebbnek tűnnek a magyar munkanélküliségi adatok. Németh Dávid szerint róluk ugyan pontos adat nincs. Az utóbbi néhány évben nagyjából 600 ezer magyar hagyta el az országot a jobb megélhetés reményében. A másik adat, ami szintén kozmetikázza a munkanélküliségi statisztikákat, még mindig a közmunkaprogram. Németh Dávid szerint, ha megszűrnénk a külföldi munkavállalóktól és a közmunkásoktól a foglalkoztatottsági adatot, akkor lehetne tisztán látni, hogy pontosan hányan dolgoznak ma Magyarországon. A statisztika szerint 4 millióan.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH adataira hivatkozva azt írja, 1989 óta 350 ezerre tehető azoknak a száma, akik külföldre mentek és egy évnél régebben ott itt dolgoznak. A statisztikai hivatal foglalkoztatási adatai között ők nem szerepelnek.

A KSH adatfelvételében – tehát a 4,2 millió foglalkoztatott között – csak azok jelennek meg, akik egy évnél nem régebben dolgoznak külföldön, az ő számuk mintegy 110 ezer. Emiatt a 4,2 milliós foglalkoztatotti létszámot sem 600 ezres, sem 350 ezres külföldön dolgozó nem kozmetikázza.

Több mint 3 százalékkal több lenne az álláskereső

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint, ha nem lennének a közmunkások és a csaknem 600 ezer tartósan külföldön élő és dolgozó magyar, a munkanélküliség 10 százalék körül lenne a mostani 6,8 százalék helyett. 

Júliusban a foglalkoztatók összesen 74,6 ezer üres álláshelyet jelentettek be, aminek négyötödéhez kértek támogatást, utóbbi kategóriában 34 400 valamilyen közfoglalkoztatási programban létesült.

Minél több ideig munkanélküli valaki, annál nehezebb a visszaútForrás: Thinkstock

Lászlót is azzal biztatták a munkaügyi központban, hogy a cégek jobban kapnak az munkanélküli álláskeresők után, mert adókedvezményekre jogosultak utánuk.

Júliusban összesen 144 600 álláslehetőséget tartott nyilván az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, ebből hó végére 94 ezer maradt betöltetlenül. Csoportos létszámleépítés nem volt júliusban, ez 2009 óta példátlan.

Nem jó statisztikai adatnak lenni

Lászlónak, amikor nem volt jogosult álláskeresési járadékra, azt mondták, mostantól egy statisztikai adat, fáradjon el a Nemzeti Adó- és Vámhivatalba, ahol bejelentheti, hogy változás állt be a munkához való jogviszonyában. Ha orvosi ellátásra van szüksége, fizesse be maga után a tb-járulékot, ami havi 6930 forint. László gyermekkora óta cukorbeteg, naponta többször ad be magának inzulint.

A nyáron végzett diákoknál december a határidő

A NAV adatai szerint, 2014-ben havonta átlagosan, 183 795-en fizettek maguk után egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez a költségvetésnek évi 16,5 milliárdos bevételt jelentett. 2013-ban 213 621-en, 2012-ben pedig 194 684-en fizettek maguk után tb-t.

 

A nyáron végzett tanulók diákigazolványa október 31-ig érvényesForrás: Origo

Egészségügyi szolgáltatási járulékot annak kell fizetnie maga után, aki nem minősül biztosítottnak. Ilyen például az, aki huzamosabb ideig nem talál állást magának, vagy leérettségizett nyáron, befejezte tanulmányait, és még nem tudott elhelyezkedni.

A nyáron végzett tanulók diákigazolványa október 31-ig érvényes, így december 16-tól előfordulhat, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük.

Biztosítottnak az minősül, akinek van munkaviszonya, teljes- vagy részmunkaidőben dolgozik, és a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytat, vagy álláskeresési támogatásban részesülő személy.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK