Az indián mese megváltoztathatja a nyugdíjunkat

Cukorbeteg gyerekek a Bátor Táborban Hatvan mellett CSAK A BÁTOR TÁBORRAL KAPCSOLATOS CIKKBEN HASZNÁLHATÓ! SEHOL MÁSHOL!

Húsz éve volt egy jó képlet a nyugdíjak számításához, de az utóbbi évtizedekben egy tényező kiesett a képletből, ez pedig a gyerek. Szakemberek szerint újra kell gondolni a nyugdíjak számítását. Van, aki a gyerekek számához is kötné a nyugdíjak összegét. Van, aki pedig egy indián mesében bízik.

Botos Katalin közgazdász egy mesével szeretne az emberek nyugdíjrendszerekhez való hozzáállásán változtatni. A mese így szól: Az indián elmegy a pékhez, és vesz három vekni kenyeret. Megkérdezi a pék: Miért veszel mindig három vekni kenyeret, indián? Az indián így felel: Az egyiket hitelbe adom, a másikkal visszafizetem a hitelt, a harmadikat pedig megesszük a feleségemmel. Ezt nem értem, mondta a pék. Az egyik a szüleimé, a másik a gyerekeimé, a harmadik pedig a miénk a feleségemmel - felelte az indián. Botos Katalin szerint ez a szemlélet lenne fontos megközelítése a mai nyugdíjrendszereknek is.

Gyerek, gyerek, gyerek

A gyerek és a nyugdíjas szó hangzott el a leggyakrabban a Várkertbazárban, ahol minden eddigi legnagyobb társadalombiztosítási konferenciát tarják, három napon át. Az előadók azt hangsúlyozták,

a legfontosabb a demográfiai változások vizsgálata.

Az utóbbi 30-40 évben rendkívül kevés gyerek született, elöregedtek a társadalmak.

Rendkívül kevés gyerek született Forrás: Thinkstock

Csak Magyarországon 800 ezerrel élnek kevesebben, mint a 70-es, 80-as években.

Szakemberek a nyugdíjakat a gyermekvállaláshoz kötnék, mert akkor kevesebb kiegészítő megtakarításra lenne szükség.

Abban mindenki egyetértett, hogy az a rendszer, amit 1958-ban a brit Samuelson kitalált, az már korrekcióra szorul. Samuelson arra számított, hogy mindig lesz elég gyerek, aki eltartja majd a következő generációkat. A fogamzásgátlók bevezetése is keresztülhúzta Samuelson átlag négy gyerekre épített modelljét. Szakemberek arra próbálnak megoldást találni, hogyan lehet elkerülni, hogy robbanjon a nyugdíjbomba.

Jön a nyugdíjas szegénység

Botos Katalin közgazdász, nyugdíjszakértő azt mondta,

Magyarországon a legnagyobb probléma az, hogy a nyugdíjasok megélhetési problémákkal küzdenek,

és a jövőben még nehezebb lesz az életük.

Botos Katalin a magyar nyugdíjrendszerről azt mondta, Magyarország ugyan feltörekvő gazdaság, de sokkal alacsonyabbak a bérek, mint nyugaton, és nálunk is kevés gyerek születik. Problémaként említette a bérszínvonal mellett, hogy nagyon sok a feketemunkás, akinek nincs bejelentett állása, tehát nem fizet társadalombiztosítást sem.

Megélhetési problémáik vannak a magyar nyugdíjasoknak Fotó: Kádár Adrián

A magyarok és a kelet-európaiak többsége is az állami nyugdíjrendszerre támaszkodik. Fejlettebb országokban ez nem így van, az öngondoskodásra nagyobb súlyt fektetnek.

Fenntartható rendszer kell

Novák Katalin család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár az ISSA, vagyis a társadalombiztosítási aktuáriusok és statisztikusok 18. konferenciáján azt mondta, fontos megvizsgálni, hogy hogyan tudunk egy fenntartható társadalombiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszert létrehozni a korosodó magyar társadalomban. Olyan szociális biztonságot kell megvalósítani, ami proaktív és preventív – mondta az államtitkár.

A háromnapos rendezvényen egyébként 80 ország 123 szervezete vesz részt.

Errol Frank Stoové, a Nemzetközi Társadalombiztosítási Szövetség (ISSA) elnöke hangsúlyozta, ez a legnagyobb konferencia, amit megrendeznek a társadalombiztosítási témában.

Az első ISSA konferenciát egyébként 1956-ban tartották Brüsszelben.

A mostani konferencián részt vesznek matematikusok is, mert ha ők nem lennének, belefulladnánk az adatokba, de majd ők segítenek kiigazodni a számok tengerében – mondta az ISSA elnöke.

Tajvanon a család tartja el a nyugdíjasokat

Tajvanon sokkal jobban hozzájárulnak a családok az idősek eltartásához, mint bármilyen más állami rendszer – mondta Gál Róbert Iván, a Tárki vezető kutatója. Ezzel szemben a gyermekek és a nyugdíjasok finanszírozása Európában jelentősen eltér. Az idősek eltartása állami közcsatornákon történik, viszont a gyerekkori fogyasztás nagy részét is a család finanszírozza. A gyerek pénzbe kerül a szülőknek, az idősek pedig pénzbe kerülnek az adófizetőknek – emelte ki Gál Róbert. Az viszont tény, hogy

a gyermek többe kerül, mint a nyugdíjas."

A járulék pedig szintén sokkal magasabb a nyugdíjasok esetében, mint a gyermekeknél.

Még a migránsok sem mentik meg a németeket

Mindenkinek gondoskodnia kell az időskoráról, hogy ne kerüljön méltatlan helyzetbe. Martin Werding, a Bochum Egyetem dékánhelyettese azt hangsúlyozta, Németországban az egyik legsúlyosabb a demográfia helyzet.

Hiába érkezett sok migráns hozzánk, és most is érkezik, a termékenységi ráta nagyot zuhant az elmúlt 30 évben. Egy nő kevesebb mint 1,4 gyereket szül.

Németországban is az aktív dolgozóknak kell a nyugdíjrendszert fenntartaniuk.

A németeknél egy családra 1,4 gyerek jut Forrás: Thinkstock

Problémaként említette ő is, hogy az nem igazságos, hogy a szülőknek kell eltartaniuk a gyerekeket, és aktív korban a nyugdíjrendszert is ők támogatják. Ez egy méltányossági és igazságossági probléma - emelte ki Martin Werding.

Többen is azt mondták a konferencián, hogy a felosztó-kirovó rendszert össze kellene kapcsolni a gyereknevelés rendszerével.

Az embereket most kell motiválni a gyerekvállalásra,

ezt pedig a magasabb szociális járulékokkal, hosszabb szülési szabadság bevezetésével lehet.

A nyugdíjhoz járulékfizető gyerek kell

Mindenki csak akkor kaphatna nyugdíjat, ha járulékfizető gyereket nevelt fel – ez is elhangzott a konferencián. De ez manapság nem így van, hiszen a nyugdíj az aktív korúak adójából származik.

Ma az is kaphat nyugdíjat, aki nem nevel gyereket.

Kell, hogy legyen egy ilyenfajta kapcsolat a gyerekvállalás és a nyugdíjasok helyzete között.

Banyár József, a Corvinus egyetemi docense, közgazdász, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tanácsadója szerint a nyugdíjbiztosítás rendszerében sok potyautas van. Aki nem vállal gyereket, egy csomó pénzt megspórol magának, ergo azt a pénzt már félre is teheti a nyugdíjas éveire, amit nem költött el a meg nem született gyerekére. A szakember hozzátette, a gyerek felnevelése a fontos, és nem a gyerek világrahozatala.

Banyár József szerint

a Samuelson-féle modellbe be kellett volna építeni a gyerekeket, és ezzel együtt a gyerekvállalás költségét is.

A szakember szerint a gyereket nevelő fiatal aktív korúaknak először a gyerekeiket kell támogatniuk, és a későbbiekben középkorúként pedig a szüleiket. A járulékfizetés mértékében kellene különbséget tenni a két csoport között.

Ha egy 22 évesnek nagyon nagy nyugdíjat ígérünk, az nem ösztönző."

Túl távolinak tűnik az ígéret, ez nem fogja meghozni a kedvét a gyerekvállaláshoz - emelte ki Holtzer Péter nyugdíjszakértő.