Nem lesz több beteg Magyarországon

Nyíregyháza, 2012. szeptember 28. Kozma Ottó háziorvos receptet ír fel rendelőjében betegének, Botfalusi Zoltánnénak Nyíregyháza-Oroson 2012. szeptember 28-án. MTI Fotó: Balázs Attila

Nem attól leszünk egészségesebbek, mert több pénzt pumpálnak az egészségügybe. A szakemberek szerint paradigmaváltásra van szükség. Készüljön, mert a jövőben a háziorvosok nem azt fogják, mondani, hogy kérem a következő beteget, hanem azt, hogy kérem a következő egyént.

Új szavakat ugyan nem kell megtanulnunk, ha orvoshoz megyünk, de néhány új kifejezéshez érdemes lesz hozzászokni. Jön például a lesz, vagyis a lakosságközeli egészségszolgáltatás. Beteg helyett egyénre, betegség helyett egészségre koncentrálnak majd az orvosok. Bizonyos szavakat kiiktatnak a jövőben az egészségügyben.

A beteg szót nem szerencsés használni többé Magyarországon

– hangzott el az Innováció az egészségfejlesztésben című konferencián.

A magyar férfiak 7 évvel, a nők 5 évvel korábban halnak meg, mint az Európai Unió más országában élők Forrás: Science Photo Library

Drámai a magyarok egészségügyi állapota.

Minden harmadik férfi a 65 éves kort sem éri meg, a magyar nők is az európai átlaghoz képest 5 évvel hamarabb meghalnak.

A vezető halálokok a daganatos megbetegedések és a keringési rendszer megbetegedései – mondta Török Krisztina, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) főigazgatója. Cselekvési tervekre van szükség, hogy a magyarok egészségesebbek legyenek, és tovább éljenek. Török Krisztina példaként említette, hogy a

2010-es magyar GDP 20 százaléka veszett el, mert a daganatos betegek vagy a keringési betegségekben szenvedők nem voltak munkaképesek.

A pluszpénzért nem kértek cserébe semmit

Egy szerelőnek, ha több pénzt adunk, akkor nem biztos, hogy jobban megszereli az autónkat. Hiába érkezett az egészségügybe is az utóbbi években több százmilliárd forint, továbbra sem lettünk egészségesebbek.

2015-ben 10 milliárd forint pluszpénzt tettek bele az alapellátásba, de nem kértek érte cserébe semmit

– mondta Vajer Péter, a NEFI alapellátási igazgatóságának igazgatója. A többmilliárdos befecskendezéssel most csak azt kerültük el, hogy praxisok csődbe menjenek. És talán egy kicsit nagyobb kedvvel mennek be az orvosok dolgozni – tette hozzá.

Jöhet a következő egyén! Forrás: MTI/Balázs Attila

A háziorvosok korfájáról Vajer Péter elmondta, hogy a kollégák 40 százaléka 60 év feletti, ugyanakkor a friss kollégák nem tolakodnak a háziorvosi praxisokért. Egyre nő a betöltetlen körzetek száma – mondta Vajer Péter. Számolni kell azzal, hogy 2018-ra például Északkelet-Magyarországon 50 százalék feletti is lehet az üres praxisok aránya. Az orvosokkal való találkozásokból kiderül, hogy még mindig úgy érzik, hogy alulfinanszírozottak.

Új szakemberek kellenek

Az egészség érték, és erre kell ráakasztanunk az egészségügy működését, és nem fordítva – mondta, Szolyák Tamás, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szakmai igazgatója. Sok probléma feszíti az alapellátást, az egyik az, hogy az egyének például, ha le akarnak szokni a dohányzásról, hiába fordulnak a háziorvosukhoz segítségért.

A mai struktúrában nem tudnak az orvosok megfelelő válaszokat adni a betegek részéről érkező új kihívásokra.

Új szakembereket kell bevonni az alapellátásra, akik például súlyproblémákkal vagy dohányzással kapcsolatban tudnak tanácsokat adni. Ők lehetne például egészség-tanácsadók – mondta az ÁEK igazgatója.

Új vásárolt szolgáltatások jöhetnek

Vajer Péter, a NEFI alapellátási igazgatója azt mondta az Origónak, hogy az alapellátás szereplői, vagyis a háziorvosok szigetszerűen dolgoznak, nincs köztük összehangolt munka. Ezzel a jövőben szakítani kell, és meg kell oldani, hogy mindenkinek egy karnyújtásnyira legyen az egészségszolgáltatás. Példaként említette, hogy a kisebb települések esetében több háziorvosi praxis is összefoghat, és hetente egyszer beengedhet a rendelőjébe egy szemészt vagy egy pszichológust, vagy esetleg egy gyógytornászt is. A betegnek nem kellene így akár 30 kilométert utazni, hiszen odajön a szakorvos. Az egyénnek nem kell kivenni egy táppénzes napot, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak így ez olcsóbb lesz, a praxisközösségnek is megéri.

Ez a szolgáltatás az egyénnek nem jelentene pluszköltséget.

Vásárolt szolgáltatásként jelenne meg a praxisokban – mondta Vajer Péter.

Az egyén szerepe is fontos

A betegségekben, amik a halálozási statisztikák növekedésben szerepet játszanak, fontos tényező az életmódunk. Egy orvos senki helyett nem tud leszokni a cigarettáról, nem tud fogyni, nem tud többet mozogni, az egyén szerepe is nagyon fontos – hangzott el a konferencián. Az új elképzelés – a lakosságközeli vagy lakóhelyközeli egészségügyi szolgáltatás – egyik kulcskérdése az, hogy mennyire tudják az egyént bevonni az egészséges életmódba, amiben majd képessé válik arra, hogy az életén változtatni tudjon.

A mindennapos sport fontos Forrás: Thinkstock

Az egészségügyi kormányzat a jövőben a szűrővizsgálatok mellett a prevencióra is nagy hangsúlyt helyez. Olyan innovációkra van szükség, mint például a menzareform, a nem dohányzók védelméről szóló törvény, a népegészségügyi termékadó vagy, hogy védőnői alapfeladat lett a méhnyakrákszűrés.

Tényként közölték, hogy

a következő világszerte legelterjedtebb, de nem fertőző betegség a diabétesz, vagyis a cukorbetegség lesz.