Magyarország jobban teljesít, de ez csak a Balkánhoz lesz elég

A vaskapu utcai önkormányzati bérházban néhány család önkényesen foglalt lakást. A hivatal kilakoltatásra készül.

Magyarország évről évre egyre rosszabbul szerepel a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában és jelentésében. Bizonyos gazdasági mutatókkal, például a GDP-növekedéssel jól áll, de valójában nem versenyképes, riválisai elhúznak mellette, a Balkán pedig egyre közelebb kerül. Kiszámítható, kormányzati ciklusokon átívelő versenyképesség-növelő lépésekre lenne szükség, javítani kellene az oktatást, a közmunkát pedig át kellene gondolni. A jelentés szerint a világ minden gazdasága kihívásokkal küzd, egyre fontosabbá válnak azok a tulajdonságok, amikkel Magyarország épp nem rendelkezik.

Magyarország valóban jobban teljesít, már ami az olyan számokat illeti, mint a GDP-növekedés, az államháztartás hiánya vagy a munkanélküliség. És előre láthatóan ez a jövőben is folytatódni fog:

Nagyon jók leszünk, csak sajnos mások még jobbak”

– mondta az Origónak Czakó Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. A kutató szerint éppen ezt bizonyítják a Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi jelentésének eredményei.

Magyarország egy helyben toporog

A ranglistán Magyarország négy éve nem tud elmozdulni a 60. hely környékéről, ezzel a világ középmezőnyébe tartozik. Évek óta probléma a gazdaságpolitikai instabilitás, a korrupció és a túlzott bürokrácia. Gondok vannak a kormányzati transzparenciával és a közpénzek (újra)elosztásának átláthatóságával, ami jelentősen csökkenti a politikába és a gazdaságba vetett bizalmat.

Versenyképességi index

A Világgazdasági Fórum (WEF) 2003 óta teszi közzé éves globális versenyképességi indexét. A listán idén összesen 141 ország szerepel. Az index összeállításában magyarországi partnerintézményként a Kopint-Tárki Zrt. közreműködik a kezdetektől.

Az alap-, közép- és felsőoktatás színvonala messze elmarad a világ élvonalától.

Az adóterhek világszintű összehasonlításban is magasak.

Az ország nem tudja megtartani a képzett állampolgárokat, és a fejlettséghez képest nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek. Az alacsony kamatok ellenére nagy a nem teljesítő hitelek aránya, így továbbra is nehéz a hitelhez való hozzájutás, kockázatitőke-befektetések pedig szinte alig léteznek. (A jelentésről itt írtunk korábban.)

Magyarországon nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek Fotó: Polyak Attila - Origo

Ráadásul az egész közép-európai régió, benne Magyarország, küszködik bizonyos jellemző problémákkal. Összehasonlítva a régi uniós tagállamokkal, kevés a kutató, alacsony a vállalkozási hajlandóság, továbbra is gyenge a közbiztonság, magas a korrupció, és gyenge az érdekvédelem.

A vetélytársak elhúznak

A legnagyobb probléma, hogy Magyarország nemcsak általában, hanem a közvetlen versenytársaival szemben is rosszul áll, ami a versenyképességet illeti. És a helyzet nem javul, a környező országok egyre jobb helyezéseket érnek el, Magyarország viszont nem tud érdemben és tartósan javítani.

Sajnos Magyarországon a gazdaságpolitika és az elemzők körében is „kimentek a divatból az olyan ezoterikus számok”, mint például a szegénység mértéke, a társadalmi egyenlőtlenség vagy a versenyképességi mutatók, mondta Czakó Erzsébet. És hiába áll jól Magyarország néhány szám tekintetében, a nemzetközi összehasonlításokból világosan látszik, hogy a versenytársai elhúznak mellette, a Balkán pedig egyre közelebb kerül.

A környező országok évről évre javulnak

Hosszú távú terv nélkül nem lehet

Jövőre Magyarország előre láthatóan ugyanúgy a 63. helyen végez majd, mint az idén, de az is könnyen lehet, hogy 1-2 helyet még ront, véli Czakó Erzsébet. Ezen jelen pillanatban lehetetlen változtatni, bármiféle versenyképességet javító intézkedés legkorábban 1,5-2 év múlva éreztetné a hatását.

Komolyabb eredményekhez pedig muszáj lenne hosszú távon gondolkodni,

nemhogy éveken, de kormányzati ciklusokon átívelő lépésekre lenne szükség. A Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentése ehhez képest többek közt az instabilitás és a kiszámíthatatlanság miatt kárhoztatja a magyar gazdaságpolitikát.

Jó pozitív példa Írország: ott a 90-es években sikerült megállapodni néhány, versenyképességet növelő lépésben, amiket következetesen végigvittek, attól függetlenül, ki volt éppen kormányon. Az eredmény meg is lett, Írország (kis szerencsével ugyan) nemcsak behozta az uniós átlagot, de felülmúlta. Írország most is jól áll, a Világgazdasági Fórum rangsorában a 24. helyen végzett, pontszáma évek óta enyhén javul.

Fejleszteni kellene az oktatást

A versenyképesség javításához például nagyon fontos lenne az oktatás fejlesztése, véli Czakó Erzsébet. Az oktatásnak a vállalatok versenyképességében is szerepe van, szükség lenne a vállalati vezetők készségeinek és ismereteinek fejlesztésére. Persze nem valamiféle elitképzés kellene, hanem olyan, amihez minél többen hozzáférnek, és amit a kormány ösztönöz.

A versenyképességhez jó oktatás kell Forrás: Thinkstock

A közmunka nem út a munka világába

Ahhoz, hogy Magyarország versenyképes legyen, javítani kellene a munkaerőpiac állapotát, foglalkoztathatóvá kellene tenni a most munkanélküli vagy közmunkásként dolgozó embereket. Ez egyrészt megfelelő képzés vagy átképzés kérdése.

Ami a közmunkát illeti, Czakó Erzsébetnek

több cégvezető panaszkodott arra, hogy betanított munkára sem tud közmunkásokat elcsábítani,

hiába emel bért. Egy betanított munkás bére és a közmunkásbér között ugyanis nincs olyan nagy különbség, amiben viszont nagy az eltérés, az egy rendes, napi nyolc- (vagy több-) órás állás és a közmunka.

Ideje lenne áttekinteni az elmúlt évek tapasztalatait, és átgondolni a közmunkaprogramot, véli az egyetemi tanár.

A közmunkásokat át kellene vezetni a munka világába Forrás: MTI/Balázs Attila

Svájc a legversenyképesebb

A Világgazdasági Fórum éppen azt emelte ki a jelentésében, hogy az első három helyezett (Svájc, Szingapúr és az Egyesült Államok) épp azzal tudtak felkerülni a dobogóra, hogy megbecsülik és táplálják a tehetséget és az innovációt. A jelentés szerint nagyon sok országban csak kevés ember fér hozzá minőségi oktatáshoz és képzéshez, a munkaerőpiacok pedig rugalmatlanok, emlékeztet a Bloomberg.com.

Németország és Hollandia javítani tudott tavalyi helyezésén,

a negyedik és ötödik helyre léptek fel. Finnország visszaesett a nyolcadik helyre, az Egyesült Királyság pedig a tizedikre. A lista végén hat afrikai ország tanyázik, a legutolsó Guinea lett.

Németország egyre versenyképesebb Forrás: AFP/John Macdougall

A negyedik ipari forradalom

A jelentés szerint egyébként a világgazdaság lassú növekedése miatt mindenhol egyre nehezebb a munkanélküliség és a jövedelmi egyenlőtlenségek okozta problémák kezelése.

A negyedik ipari forradalommal teljesen új iparágak és gazdasági modellek jönnek létre,

mások viszont hanyatlanak, mondta Klaus Schwab, a Fórum alapítója és vezérigazgatója. Az új körülmények közt csak azok az országok maradhatnak versenyképesek, amelyek az eddigieknél is jobban megbecsülik a tehetséget és az innovációt.