Újabb milliárdokat fektet be Százhalombattán Hernádi Zsolt

Petőfi-díj, a közép-európai népek szabadságáért kitüntetés átadása

További, 10 milliárdos nagyságrendű összegeket fektet be a Mol a százhalombattai Dunai Finomítóba. 2030-ig 40 százalékkal kell csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsázását.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a kőolajfinomító jubileumi ünnepségén beszélt arról: a Dunai Finomítóban 50 év alatt 300 millió tonna kőolajat dolgoztak fel, a finomító jelenleg is kiszolgálja a magyarországi töltőállomások jelentős részét. A Mol az utóbbi 10 évben mintegy 200 milliárd forintot ruházott be százhalombattai egységének fejlesztésébe, és a közeljövőben további, tízmilliárd forint nagyságrendű összegeket fektetnek a létesítménybe.

A battai finomító 55 évvel ezelőtt indult el, eredetileg a szovjet import kőolaj feldolgozása volt a célja. A létesítmény ma is leginkább orosz energiahordozókat dolgoz fel, de már 55 üzemet foglal magába, és mintegy 1100 alkalmazottal működik, ezzel az európai finomítók felső 25 százalékába tartozik.

Zöldülhet a Mol is

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára ünnepi előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar finomítói szektor fontos szerepet játszik az energiaellátás-biztonság garantálásában, amely a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia része.

A stratégia részeként Magyarország többek között vállalta azt is,

hogy 1990-hez képest 2030-ra 40 százalékkal csökkenti az üvegház hatású gázok kibocsátását,

27 százalékra emeli a megújuló energiák részarányát a termelésben, és 27 százalékkal növeli az energiahatékonyságot.

Nem kell több gázt felhalmoznunk

Aradszki Magyarország földgázellátásával kapcsolatban elmondta: annak eredményeként, hogy a magyar-szlovák gázvezeték kereskedelmi üzemmódban működik, a földgázellátás vélhetően olcsóbb és hatékonyabb lesz az idén, mint a korábbi években. Hozzátette:

nem indokolt a tavalyihoz hasonló magas földgázkészlet felhalmozása,

így más országok számára bértárolási lehetőség biztosítható.

Beszámolt arról is, hogy a villamosenergia havi csúcstermelése 6307 megawattóra volt, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) előrejelzése szerint pedig a következő 15 évben átlagosan 1,5 százalékkal nő évente a villamosenergia-igény. Ugyanakkor sok erőmű-leállítás és selejtezés várható, amelynek következményeként 2018-ra a mostani kapacitás 70 százaléka, 2030-ra 56 százaléka, 5120 megawatt marad meg.