Magyarország augusztusban már lemaradt egy autógyárról Szlovákiával szemben, ezért is tűnt nagyon furcsának, hogy első körben úgy nyilatkozott a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), hogy nem is keresték a Teslát, nem érdeklődtek a lehetőségről, sőt nincs is realitása annak, hogy a cég Magyarországra jöjjön. Pedig Elon Musk, az elektromos autókat gyártó vállalat vezére az első európai gyáruk megnyitóján annyira belelkesült, hogy azt mondta,
további európai gyárak építését tervezik a Teslánál.
A külügy gyorsan kapcsolt, és hétfőn azt közölte, hogy a magyar diplomácia már fél éve dolgozik azon, hogy kapcsolatot építsen ki a céggel. Hétfőn este Szijjártó Péter tárcavezető pedig ki is jelölte az irányt Tesla-ügyben.
„Rendszeresebbé, közvetlenebbé kell tenni a kapcsolatot a Tesla autógyárral, hogy fel legyünk készülve, ha döntés születik a cég kapacitásbővítéséről” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatornán. Szijjártó Péter szerint
a Tesla komoly gazdasági sikereket érhet majd el Európában,
és az ilyen nagy autógyáraknál a gyártástelepítés egyik legfontosabb szempontja az, hogy melyik piacot tartják fontosnak. „Vagyis, ha a Tesla nagy sikereket ér el Európában, felmerülhet, hogy újabb gyártókapacitást telepítsen a kontinensre” – mutatott rá a miniszter.
Márciusban a washingtoni nagykövet ellátogatott a cég amerikai gyártóbázisára, a hágai nagykövet pedig áprilisban a hollandiai központot tekintette meg, és azt szűrték le, hogy szóba jöhet egy új európai gyártóbázis létesítése, ha a vállalat a piaci részesedését növelni tudja Európában, mondta Szijjártó Péter. Ezért a tárcavezető arra utasította a New York-i külgazdasági attasét, hogy rendszeresebbé, közvetlenebbé tegyék a kapcsolatot a magyar befektetésösztönző ügynökség és a Tesla között, hogy ha konkrét döntés születik a cég kapacitásbővítéséről, akkor erre fel legyenek készülve.
A Tesla esetleges beruházásával kapcsolatban a tárca a miniszter szavaihoz kedden már nem kívánt mit hozzátenni.
Ez egy emblematikus beruházás lenne, nagyon sokan versenyeznének ezért,
és a Tesla megpróbálná kifacsarni a lehető legnagyobb kedvezményeket” – mondta az Origónak Móró Tamás, a Concorde vezető elemzője. A kérdés az, hogy egyáltalán megérné-e Magyarországnak idecsábítani a Teslát – a presztízsen túl jelentene-e akkora hozzáadott értéket, vagy inkább csak ráfizetés lenne a projekt. Egy gigaberuházásról mindenesetre már lecsúszott Magyarország: a Jaguar Land Rover Nyitrára tervezi új gyárát.
A Tata Group tulajdonában lévő Jaguar Land Rover augusztusban döntött úgy, szándéknyilatkozatot ír alá a szlovák kormánnyal, hogy új autógyára Szlovákiában épül meg, pedig korábban Magyarországot is lehetséges helyszínként emlegették.
A pénzügyi támogatás tekintetében elmentünk a falig”
– válaszolta az Origónak a KKM. Mint írják, a győztesnek tűnő szlovák térségben a támogatásintenzitás maximuma ugyanakkora, mint a miénk, itt az európai jogszabályok szerint nem lehet eltérés.
A minisztérium szerint az egyik lehetséges magyar helyszínen, Szombathelyen a minimum 9 ezer fős, megfelelően képzett munkaerő nem állt rendelkezésre. Ez a tárca szerint jó és rossz is egyben: egyrészt jó, mert mindenkit, aki a térségben végez az iskolában, azonnal alkalmaznak, viszont kár, hogy jó szakmunkásból nincs több.
A legfontosabb érv a másik helyszínnel, Debrecennel szemben az volt a KKM közlése szerint, hogy távolabb van Nyugat-Európától: a versenyben lévő közép-európai helyszínekhez képest 300-400 kilométerrel keletebbre van a bremerhaveni, illetve coventryi logisztikai központoktól. Ezzel kapcsolatban a külügy partnerei azt mondták, hogy ez logisztikai pluszkiadást jelentene, ami komoly versenyhátrány Magyarországnak. „Ezt a kérdést is megpróbáltuk megoldani, de egyelőre mégis másként alakult a beruházás” – közölte a KKM, amelynek a válaszából nagyon úgy tűnik, hogy
a tárca továbbra sem tett le a beruházásról.
A minisztérium le is vonta a következtetést, méghozzá négy pontban:
Ezek után van realitása a magyarországi Tesla-gyárnak? Móró Tamás szerint az elméleti esély azért megvan. Ehhez azonban
tisztázni kell, hogy mit is akar a Tesla,
amely egy kis kapacitású gyárat nyitott néhány napja Hollandiában. A kis kapacitás itt havi 450 darab autót jelent, de ezt a későbbiekben akár 1000 darabosra is lehet bővíteni. Összehasonlításképpen a nagyobb autógyárakban naponta szerelnek össze ennyit – például a magyarországi Audi- és Mercedes-gyárak évi 100 ezer darab felett termelnek. A Tesla „tömegmodellje” elvileg 2017-ben érkezik, és itt már nagy volumenben terveznek a cégnél – ennek a gyártása már mindenképpen komolyabb gyártáskapacitást jelenthet.
A Tesla alapvetően Nyugat-Európát célozta meg értékesítés szempontjából, az elemző szerint ebben nyilvánvalóan a termék magas ára is szerepet játszik – egy Model S-ért elkérnek legalább 80 ezer eurót (körülbelül 25 millió forint). Móró Tamás úgy látja, hogy amíg csak évi 5-10 ezer darabos kapacitásról beszélhetünk, addig a Tesla nem fogja Kelet-Európába vinni a gyártást, viszont nagyobb széria esetén (évi 50-60 ezer darab) már versenyképesebb lehet a régió.
A kaliforniai cég egyetlenegy centet sem hagy veszni: a nevadai gyárának építése előtt megversenyeztette az államokat, hogy ki milyen feltételekkel, mekkora kedvezményekkel, támogatásokkal adna otthont az új akkumulátorgyárának. Móró Tamás szerint feltehetően Európában is ezt a stratégiát folytatnák: az uniós szabályokon belül
a lehetséges legtöbb kedvezményt és anyagi támogatást facsarnák ki a szóba jöhető országoktól.
Sokak szerint az elmúlt hetekben kipattant dízelbotrány is az elektromos autók felé terelheti az autóipari trendeket.
A szakértő szerint ugyanakkor az autópiacra Európában kevésbé lesz befolyása a Volkswagen botrányának, szemben Amerikával, ahol egyébként ez utóbbi sosem volt jelentős motortípus. Hirtelen váltásra nem számít az elemző, de szerinte Európában el fog indulni egy folyamat – amit a Daimler és a BMW is mondott már korábban –, azaz 5-10 év múlva az új modellekben már nem lesz opció a dízelmotor, helyette jönnek majd az elektromos autók, esetleg a hibridek.
Magyarországon több olyan beszállító is van, amely dízelmotorokhoz szállít alkatrészeket, éppen ezért Móró Tamás szerint fontos, hogy ez a váltás – dízelről elektromosra – ne menjen gyorsan végbe. „A személyautóknál a dízelkorszaknak vége lesz egyszer, ezért fel kell készülnünk arra, hogy a technológia meg fog változni” – mondta a szakértő, aki egy példát is említett. Az Audi 2018-ban egy elektromos SUV-ot (városi terepjárót) tervez piacra dobni, amelynek az akkumulátorait koreai cégek gyártanák Lengyelországban és Magyarországon. Az elemző szerint a magyar gazdaságpolitika szempontjából nagyon fontos, hogy
figyeljünk a technológiai folyamatokra, a váltásra igyekezzünk felkészülni, hogy ne csússzunk le.
Úgy látja, elképzelhető, hogy tízéves távlatban a dízeltechnológia jelentősége csökkenni fog, és helyette jönnek majd az új technológiák: miután ezeknek beruházási vonzatai is lesznek, nem szabad lemaradni.