Nobel-díjat ért a szegénységkutatás

2015.10.12. 13:10

Angus Deatont az Almost ideal demand system (AIDS) nevű, a globális szegénység felmérésére használt modell megalkotásáért díjazták. A modellt még 1980-ban alkotta meg, a lényege, hogy a szegénység valós mértékét a fogyasztás és a kínálat alapján lehet felmérni.

Angus Deaton skót közgazdász nyerte el az idei közgazdasági Nobel-díjat a fogyasztásról, jólétről és a szegénységről szóló kutatásáért. A 70 éves professzor által megalkotott modell segítségével a háztartások fogyasztása alapján felmérhető a globális szegénység. 

Törvényhozók is olvasták

Göran K. Hansson, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagja elmondta, az Angus Deaton által megalkotott Almost Ideal Demand System (AIDS) az első globálisan alkalmazható módszer a szegénység felmérésére. Hansson hozzátette: Deaton kutatásai több ország törvényhozását is befolyásolták. A Nobel-bizottság szintén díjazta azt a kutatását, amely alapján bekerült a közgazdaságtanba az úgynevezett Deaton-paradoxon fogalma, vagyis az, hogy a fogyasztás szintje általában nem változik a jövedelem gyors emelkedése és csökkenése idején sem. 

Az 1945-ben született Angus Deaton a Cambridge-i Egyetemen szerzett doktori címet, majd az amerikai Princeton Universityn tanított. 1978-ban elsőként kapta meg a Frisch Medal nemzetközi közgazdasági díjat, igazán ismertté azonban 1980-ban megírt Almost Ideal Demand System című műve tette.

További kutatásai szintén a szegénység, a fogyasztás és a globális egyenlőtlenségek összefüggéseiről szólnak. Legutóbbi könyve, a 2013-ban megjelent The Great Escape azt mutatja be, 250 éve hogyan szakadt el Európa és Észak-Amerika a világ többi részétől, és ért el rendkívül gyors és tartós fejlődést, amely – figyelembe véve a ma tapasztalható gazdasági egyenlőtlenségeket – a mai napig tart.

Kilóg a sorból

A közgazdasági Nobel-díj kilóg a Nobel-díjak sorából: ez az egyetlen olyan díj, amit nem Alfred Nobel hozott létre 1895-ös végakaratában, amelyben megalapította a fizika, a kémia, az irodalom, az orvostudomány és a béke terén kiosztandó díjakat. 

Ugyanúgy osztják ki

A közgazdasági díjat a svéd jegybank hozta létre 1968-ban, a díj hitelességét ezért sokan megkérdőjelezték, azt állítva, hogy nem is igazi Nobel-díjról van szó. Ez a vélekedés sosem terjedt el különösebben, mert a közgazdaságtani Nobelt ugyanúgy a svéd tudományos akadémia ítéli oda, mint a kémiait és a fizikait, a győztes kiválasztása is nagyon hasonló a másik kettőéhez, ahogy az egymillió dollár körüli pénzdíj is. 

A díj neve hivatalosan "Sveriges Riksbanks pris i ekonomisk vetenskap till Alfred Nobels minne", vagyis magyarul a Svéd Bank közgazdaság-tudományi díja Alfred Nobel emlékére. 

A közgazdasági Nobel-díjat nem Alfred Nobel alapítottaForrás: AFP

Az akadémia szavaz 

A díj odaítélését előkészítő bizottság majdnem egy évig készíti elő a jelöltek listáját, amit szeptemberben továbbít az akadémiának, amelynek tagjai októberben szavaznak a győztesről vagy győztesekről. A döntést egyszerű többséggel hozzák meg. A győztes személyét mindig helyi (és magyar) idő szerint délután egy órakor hozzák nyilvánosságra, de az érintettet már aznap reggel értesítik telefonon. 

Még senki sem nyert kétszer 

A közgazdasági Nobelt 1969 óta minden évben kiosztották, vagyis 2014-ig már 46. alkalommal ítélték oda, a mostani a 47. 2014-ig 17 alkalommal két tudós megosztva kapta a díjat, és hatszor fordult elő, hogy három tudósnak kellett osztozni rajta. Az eddigiekből az következik, hogy a 2015-ös díjat nem számítva összesen 75 ember kapott közgazdaságtani Nobelt. Eddig még sohasem fordult elő, hogy egyvalaki többször megnyerje a díjat. 

Egy nő tudott nyerni 

A legfiatalabb közgazdasági Nobel-díjas Kenneth J. Arrow volt, aki 51 évesen kapta meg a díjat 1972-ben. A legidősebb pedig Leonid Hurwicz, ő 90 éves volt, amikor 2007-ben nyert. Az első és egyetlen nő, aki közgazdasági Nobelt kapott, Elinor Osrom volt, 2009-ben, a gazdasági kormányzás terén végzett kutatómunkájáért jutalmazta a svéd tudományos akadémia. 

Eddig egyetlen nő kapott közgazdasági NobeltForrás: AFP

Nehéz megtippelni 

A győztes személyének kihirdetése előtt a végeredményt szigorúan titkolják, ezért nagyon nehéz, ha nem lehetetlen, előre megtippelni, kit választhat a svéd akadémia, emlékeztet a Wall Street Journal. A Nobel-esélyes tudósok köre évről évre nagyjából állandó, a kihirdetés előtt a találgatásokat leginkább az szokta befolyásolni, a közgazdaságtan mely területe foglalkozik a legaktuálisabb témákkal, illetve mely terület képviselője kapott a legrégebben díjat. 

Csak élő ember kaphatja 

A győztes kihirdetése előtt voltak olyan tippek, hogy az idei Nobelt valamelyik idős kutató, esetleg William Baumol, Dale Jorgenson vagy Jagdish Bhagwati kaphatja, ha az akadémia attól tartana, valamelyikük esetében kifuthat az időből. A Nobelt ugyanis csak élő személy kaphatja, posztumusz nem ítélik oda, Fischer Black például ezért nem kapta meg 1997-ben (két évvel korábban halt meg), amikor kutatótársa, Myron Scholes megnyerte. 

Nincs posztumusz Nobel-díjForrás: AFP/Jonathan Nackstrand

Paul Romert évek óta tippelik 

Találgatások szintjén a díjat már évek óta rendszeresen odaítélnék Paul Romernek és Robert Barrónak a gazdasági növekedés elméletében végzett munkájukért. A jövedelmi egyenlőtlenségek témájában végzett kutatásukért Anthony Atkinsonnak és Angus Deatonnak adták volna a tippelők a díjat.

Blundell is esélyes volt 

Richard Blundell neve is felmerült az esélyesek közt, a Sciencewatch.com többek közt azért adta volna neki a díjat, mert kimerítően foglalkozott azzal, hogyan hatnak a családokra a kedvezőtlen gazdasági körülmények. Ugyanezen a listán szerepelt még John A. List és Charles F. Manski, előbbi azért, mert jelentősen bővítette a közgazdaságtannal kapcsolatos gyakorlati kísérletek körét, utóbbi pedig a társas döntéselmélet terén végzett munkájáért. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK