100 oldalnyi papírmunka választ el a csődtől

2015.11.01. 09:01

Százan sem kérték eddig a magáncsődöt. Ez elképesztően alacsony szám a rendszerre költött 626 millió forinthoz képest. De érthetetlen azért is, mert 140 ezren lehetnek azok, akik nem fizetik banki tartozásukat. A bankszövetség a jelentkezéshez szükséges papírmunkát okolja, de a kormányzat szerint csak türelem, ki kell várni, amíg döntenek a családok.

Egy 626 milliós rendszer, amely 100 emberen sem segít. Az első kéthavi eredménye alapján tiszta csőd a magáncsőd, mert ennyi pénzből közel ugyanennyi bajban lévő adós teljes tartozását is ki lehetett volna fizetni.

25 ezer családon lehetne segíteni

De ne legyünk szigorúak, hiszen a Bankszövetség szerint 25 ezer adósnak lehetne segítség a családi csődvédelem. Ez igaz is lehet, hiszen az MNB napokban publikált elemzése szerint 140 ezer család nem tudta fizetni tartozását. A nem teljesítő jelzáloghitelesek 34 százalékának kevesebbet ér a lakása, mint a tartozása. Tehát könnyen feltételezhető, hogy valóban több tízezer család igényelhetné a magáncsődöt (a rendszer azoknak nyújtana segítséget, akiknek még van elég vagyona és jövedelme ahhoz, hogy megfelelő segítséggel kikeveredjenek az adósságcsapdából). Mégsem teszi.

A tartozás és az ingatlan értéke arányának eloszlása. A jelzáloghitelesek 34 százalékának nem ér annyit a háza, mint amennyivel még tartozik a hitelezőnekForrás: MNB

Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke szerint jelenleg túl sok papírmunkával jár az igénylés. Szekér Judit, a téma miniszteri biztosa szerint azonban a szövetség félretájékoztatja az embereket, mert nem 654 oldalt, hanem csak 67-et kell kitölteni a jelentkezőknek.

Sokan már a kilakoltatással néznek szembeForrás: MTI/Vajda János

Mennyit ér a gyerek játéka?

A igényléshez szükséges paksaméta nyilvánosan elérhető a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján. Összesen 226 oldal nyomtatvány van az oldalon, de csak 98 kitöltése kötelező a jelentkezéshez, ha nincs több adóstárs vagy bármilyen más jelenteni való vagyon, ami nem fér el ezen a szűk száz lapon. Ehhez persze több száz oldalnyi igazolás és egyéb nyomtatvány jöhet még az adóhatóságtól és más hitelezőktől. 

Az igénylést hiába a bankoknál kell leadni, meg kell adni olyan adatokat, ami biztosan meglenne helyben is. A személyi adatokat teszi ki például az első 6 oldal. Majd 57 oldal jut a vagyonleltárra. Ennek nagy részét valóban nem kell kitölteni, hacsak nincs valakinek milliós plazmatévéje a nappaliban. De frusztráló lehet, hogy a banktól kell kikérni az adatokat, amiket majd beírva a nyomtatvány megfelelő rubrikájába leadhatnak a bajba került adósok a banknak.

Meg kell adni a játékok értékét isForrás: Origo

Ha ezen túl vannak, akkor kezdhetik összeszámolni az értékeiket. Hiába szabályozták rendelettel, hogy mely értéktárgyakat nem vonhatják be az adósságrendezésbe, azokat is tételesen listázni kell. Érdekes lehet, amikor a család elkezdi összeszámolni a gyerek játékait, és megsaccolja azok értékét.

Minek papírozzon, ha lesz jobb?

Az MNB egy nemrég elkészült tanulmányából kiderült, hogy sok adós eddig nem azért nem fizetett, mert nem tellett rá, hanem csak egyszerűen abban bízott, hogy majd lesz segítség, és megmentik őt.

A nem fizető adósok 11 százalékának lenne pénze, de nem fizeti a törlesztőtForrás: MNB

AZ MNB készített egy táblát is a NAV-nak bevallott jövedelmek alapján. Ebben feltüntetik, hogy a nem fizető adósok hány százalékának lenne megfelelő jövedelme a törlesztéshez. A kilakoltatáshoz közel álló adósok 11 százalékának lenne elég pénze a törlesztésre, de nem fizet. A kérdőíves kutatás szerint azért nem törlesztenek, mert a nagy részük újabb mentőcsomagra vár még a forintosítás után is.

A rosszabb jövedelmi helyzetűek között is sokan lehetnek olyanok, akik hasonló okok miatt nem csatlakoznak egy olyan szigorú rendszerhez, mint a magáncsőd. A belépés után a csődbiztos ugyanis megszabhatja, hogy mire mennyit költ a család, rákényszeríthetik őket, hogy kisebb lakásba költözzenek, és minden esetleges bevételt a törlesztésre kell fordítaniuk. (Ezekről a feltételekről korábbi cikkünkben bővebben írtunk.)

Ha az adós nem lép, jöhet a kilakoltatásForrás: MTI/Németh György

Ha az adósok nem lépnek, akkor előbb-utóbb a bankok fognak. Ekkor pedig a kilakoltatás jön majd, és az ingatlanok árverése. Mindez a jelek szerint nem kis részben amiatt, mert az állam sorozatosan kimentette az adósokat a csávából. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK