Most dől el, mennyit keresünk jövőre

Businessmen standing chatting before meeting

Elindultak a bértárgyalások: a munkaadók 2 százalékot adnának, a munkavállalók 9 százalékot harcolnának ki, Szanyi Tibor megduplázná a minimálbért, míg Lázár János már a nyáron elszólta magát a 2016-os emelésről. Az Origónak nyilatkozó szakértők szerint jelentősebb emelésre nincs kilátás. 

Nem tudom, hogy ezt a képviselő úr komolyan gondolta-e”

– mondta az Origónak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Szanyi Tibor szerint Magyarországon 1450 forintos minimális órabér kellene, szemben a jelenlegi 605 forinttal.

Szanyi Tibor szerint meg kellene duplázni a minimálbért Forrás: MTI/Kovács Attila

Rolek Ferenc szerint a politikusok néha mondanak olyat is, amit nem gondolnak komolyan, de ezek a kijelentések jól hangzanak, és népszerűek – a minimálbér duplájára emelését inkább az utóbbiba sorolta.

Emeljük tízszeresére a minimálbért

„Szakszerűen nehéz kommentálni ezt a bemondást” – mondta az MGYOSZ alelnöke. Szerinte Szanyi Tibor ennyi erővel mondhatta volna azt is, hogy „emeljük tízszeresére a minimálbért, mert az is jól jönne az embereknek”.

Ennek a közgazdaságtana meglehetősen egyszerű Magas István, a Corvinus egyetemi tanára szerint. A közgazdász az Origónak azt mondta, hogy

akkor lehet a minimálbért emelni – főleg ilyen jelentősen –, ha az összhatását tekintve az munkahelyserkentő lesz,

és ha a járulékoldalon is engednek. Valakinek ugyanis el kell viselnie azt a veszteséget, amit ez az emelés okoz.

Miért nem lehet?

Vannak olyan vállalkozások, ahol az alkalmazottak több mint fele minimálbéren van – ezeknél a cégeknél az alelnök szerint a költségszerkezet már nem bírná el ezt az emelést. „Ha van, aki biztosítja, hogy dupla áron is megveszik tőlük a terméküket, akkor persze lehet róla szó. Mivel azonban ilyen nincsen, így

a béreket sem lehet gátlástalanul emelni”

– mondta Rolek Ferenc.

Magas István úgy véli, ha a munkaadók nem kapnak valamilyen járulékkedvezményt – tehát ugyanakkora teher maradna egy munkahely fenntartása –, akkor

a minimálbér-emelés következménye általában jelentős állásvesztés.

Ez pedig azokat szokta sújtani a legjobban, akiknek alacsony végzettséget igénylő munkájuk van.

A reálbérek gyorsabban nőttek, mint a GDP

Az elmúlt években a minimálbér körülbelül 4-5 százalékkal emelkedett évente – mindig azzal a feltételezéssel, hogy az infláció 2-3 százalék körül alakul. Ugyanakkor az elmúlt három évben az infláció nagyjából nulla volt, emlékeztetett Rolek Ferenc.

Az infláció alakulása Magyarországon (1985-2014)
Create your own infographics

Ez azt jelenti, hogy reálértéken a minimálbér két számjegyű százalékkal emelkedett. Egyébként a reálbérek emelkedése meghaladta a gazdasági növekedés mértékét is, mondta Rolek Ferenc, aki szerint a 2016-os emeléseket illetően óvatosnak kell lenni:

„A reális minimálbér-emelés az egy inflációközeli mérték lehet.”

A reálkeresetek alakulása Magyarországon
Create line charts

Amikor azonban az infláció mértéke nullához közeli, akkor Magas István szerint nem feltétlenül az árak emelkedésének várható mértéke a jó kiindulópont, hanem sokkal inkább az, hogy a korábbi bértárgyalások ígéretei mik voltak. Mint mondta,

az a legfontosabb szempont, hogy a minimálbér-emeléssel tudunk-e új munkahelyeket teremteni.

„Ha az a végeredmény, hogy még el is vesz néhányat, annak nincs sok értelme” – mondta a közgazdász.

Már eldőlt?

A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János júniusban már elszólta magát az egyik kormányinfón: a 2016-os költségvetés elfogadása után a tárcavezető azt mondta, hogy 5,5 százalékos emeléssel kalkulálnak.

A minimálbér alakulása Magyarországon
Create line charts

Érdekes, de miután a munkaadók (MGYOSZ) 2 százalékos növekedést látnának jónak, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) pedig 9 százalékos emelést próbál kiharcolni, a Lázár János által említett 5,5 százalék éppen a két érték – 2 és 9 százalék – átlaga. Figyelembe véve, hogy a havi bruttó minimálbér jelenleg 105 ezer forint,

ha valóban 5,5 százakkal emelkedne jövőre a minimálbér, akkor január 1-jétől bruttó 110 775 forint lenne.

Ez egyébként majdnem a duplája az Európai Unió legalacsonyabb minimálbérének – Bulgáriában 184 euró, azaz valamivel több mint 58 ezer forint a minimálbér.

Javaslatok

A Munkástanácsok Országos Szövetsége november 3-án a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a minimálbér 8 százalékos, és a szakmai bérminimum 13 százalékos emelésére tett javaslatot. A minimálbér ezzel 113 500 forintra, míg a szakmai bérminimum 138 000 forintra nőne. A Magyar Szakszervezeti Szövetség 3 éven keresztül 9 százalékkal emelné a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot, míg az alacsony keresetűek esetében a 9 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését szorgalmazza. Az egyeztetésen az is kiderült, hogy a munkáltatói oldal a reálkeresetet szerényen növelő béremelésben tud partner lenni.

Bulgáriától Luxemburgig

Az EU szinte minden országában van valamilyen törvényileg előírt minimálbér, bár az ennek alkalmazására vonatkozó szabályok jelentősen eltérnek. Ez a pénzügyi intézmény csak Olaszországban, Cipruson, Ausztriában, és a skandináv országokban nem működik ebben a formában. Ezekben az országokban minimálbér helyett az állam és az ágazatok közötti kollektív szerződésekben rögzítik az adható legalacsonyabb bért.

Az összehasonlításban a nem eurót használó országokban megállapított minimálbért a 2015. január 1-jei euróárfolyamon vették figyelembe. (Magyarországon a minimálbér 2015-ben 105 ezer forint, az esztendő első napjának 315,32 euróárfolyamával számolva 333 euró.)

Jelenleg Bulgáriában a legalacsonyabb az előírt minimálbér: havi 184 euró (valamivel több mint 58 ezer forintnak megfelelő összeg), míg a lista másik végén Luxemburg található 1923 euróval (606 ezer forint). Ha a vásárlóerő-paritást (a bérek és az árak arányát) is beleszámoljuk, valamivel kiegyenlítettebb a kép, azonban ezzel együtt is

igen nagy eltérések mutatkoznak az unión belül:

ilyen módon arányosítva a luxemburgi minimálbér értéke négyszerese a bolgárénak.

Viták kereszttüzében

A minimálbér mértéke és a szabályozás módja persze mindenütt a politikai csatározások középpontjában áll. Az egységes minimálbért Németországban például az idén januárban vezették be. Ekkor lépett életbe az általános, óránként 8,5 eurós alsó határról szóló előírás. A döntést hosszú viták előzték meg, az ellenzők elsősorban azzal érveltek, hogy a szabály rugalmatlan, és a munkanélküliség növekedését eredményezheti, különösen az ország keleti részében.

A lépés a német gazdasági mutatókon nem hagyott mély nyomot az első hónapok adatai alapján. A volt keletnémet tartományokból a bevezetés után érkeztek ugyanakkor jelentések arról, hogy a vállalkozások nehezen tudják kigazdálkodni a minimálbér emelését, viszont a gyenge vásárlóerő miatt nem tudnak árat emelni.

A magas minimálbér előtérbe került a menekültválsággal összefüggésben is. Az Ifo gazdaságkutató elemzése tért ki arra, hogy a menekültek nagy részének gond lenne a gyors elhelyezkedés, ha a minimálbér változatlan marad. Az esélyek e vélemények szerint valószínűleg nagymértékben javulnának, ha csökkentenék a kötelezően fizetendő bért.

Uniós ügy lett a német minimálbér

A januárban bevezetett egységes német minimálbér az unióban is nagy vihart kavart. A szabályozás értelmében ugyanis mindenkinek ezt a minimumot kell fizetni, aki Németország területén munkát végez, beleértve azt az esetet is, ha nem német cég a munkáltató, vagy ha a dolgozó csak áthalad Németország területén, mint például a gépkocsivezetők. A szabályozás utóbbi elemét számos európai országból, köztük Magyarországról is kritizálták, hiszen hátrányosan érintette az alacsonyabb bérekkel dolgozó külföldi cégeket. A kritikák hatására később a német kormány felfüggesztette a rendelkezést, amely szerint tranzitforgalom esetén is a német minimálbért kellett fizetni a sofőröknek.