Rogán a finnekkel példálózik

Paks, 2011. március 7. Egy szakember dolgozik az atomerőmű vezérlőközpontjában. Az 1982 és 1987 között üzembe helyezett négy reaktorblokk 30 évre szóló üzemeltetési engedélyei az elkövetkezendő években sorra lejárnak. A további 20 évig való működtetéséhez az I-es blokk esetében már idén kezdeményezni kell az üzemeltetési engedély megújítását. A távlati tervekben szerepel az atomerőmű bővítése, amelynek keretében két új blokk megépítésére 2012 elején írják ki a tendert, a kiértékelése pedig 2013 első felében várható. Az V. blokk üzembe helyezését 2020 után, a VI-ét 2025 utánra datálják, tervezett üzemidejük 60 év lenne. Így a paksi atomerőmű az ország villamosenergia-igényének 40-50 százalékát tudná biztosítani. A felvétel 2011. február 15-én készült. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A kormány azért tartja fontosnak Paksot, mert megítélése szerint olcsó áram nélkül nincs rezsicsökkentés, olcsó áramot pedig csak Paks tud előállítani - mondta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az RTL II Magyarul Balóval című műsorában. Rogán Antal hangsúlyozta, nem ez az első eset, hogy Pakssal kapcsolatban a kormány "vitába keveredik".

A miniszter azt mondta: Paksot azért tartják fontosnak, mert szerintük olcsó áram nélkül nincs rezsicsökkentés, olcsó áramot pedig csak Paks tud előállítani. "A rezsicsökkentés miatt már nem egy kötelezettségszegési eljárásban vagyunk Brüsszellel" - mondta a miniszter, hozzátéve: eddig minden információt megadtak Paksról, amelyet az Európai Unió kért.

Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos és Valerij Limarenko, az Atomsztrojexport - Nyizsnij Novgorodi Atomenergoprojekt (ASE-NIAEP), a tervezett új atomerőművi blokk orosz fővállalkozó cégének vezetője Forrás: MTI/Kövi Gergő

Úgy fogalmazott: több témát le is zártak ezzel kapcsolatban, és mindegyiken végig fognak menni, ez a dolguk, mert Magyarország az Európai Unió tagállama. Rogán Antal kiemelte:

csak azt nem érti, hogy ha Finnország építhet atomerőművet, Magyarország miért nem.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen csütörtökön a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt.

Kevesebbet kapnak a Quaestor-károsultak

Az Alkotmánybíróság (Ab) Quaestor-üggyel kapcsolatos keddi döntésére reagálva Rogán Antal közölte: a bankok elérték a céljukat, az általános kártalanítást "gyakorlatilag eltörölték".
A kormány azt mondta - tette hozzá -, hogy mindenkinek általánosan minden után kártalanítás jár, ehelyett az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a

káron nem lehet nyerészkedni, tehát kamatot nem lehet kifizetni, sőt, a kifizetett kamatot le kell vonni".

Ez azt jelenti, hogy mindenkivel egyénileg kell elszámolni fair elszámolás keretében, ezzel a Quaestor-károsultak kevesebbet fognak kapni, mint az eredeti törvény alapján - emelte ki Rogán Antal. Hozzátette: a kormány próbálja felgyorsítani, de az elszámolás mindig tovább tart, mint az általános kártérítés.

Quaestor-károsultak tartanak ülősztrájkot az Igazságügyi Minisztérium épülete előtt Forrás: MTI/Marjai János

Az Alkotmánybíróság kedden közzétett határozatával megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit. A testület elnöke szerint a törvény alkotmányos módon kijavítható.

A március elején kipattant ügynek mintegy 32 ezer károsultja van.

A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás is indult, majd március végén három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták.

Egy hónappal később elfogadták a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt. Ezt azonban magánszemélyek és pénzintézetek megtámadták az Ab-n.